A csatlakozási tárgyalások újraindítását, vízummentességet, és 3 milliárd eurót ígérnek a menekülttáborok finanszírozásához az uniós kormányfők a vasárnapi EU-török csúcsrók kiszivárgott információk szerint.
Magyarország merev kvótaellenessége menekültügyben gyorsabban visszaüthet, mint gondolnánk. A holland pénzügyminiszter megint mini-Schengen szükségességéről beszélt, és azt fejtegette: ennek kialakítását a kvótaellenesség sürgeti.
Az Európai Bizottság azt ígéri, ezentzúl napi rendszerességgel közzéteszi majd az adatokat arról, hogy a tagállamok milyen vállalásokat tettek és mi valósult meg belőlük az úgynevezett Európai Migrációs Menetrend keretében. A tagállamok áttkeintést kaptak a levélben a menekültválság kezelése érdekében hozott intézkedésekről.
Felfüggesztette az Európai Unió a Fehéroroszország ellen korábban elrendelt szankciók többségét. Aljakszandr Lukasenko államfő vélhetően nem lett demokratikusabb, inkább talán a baráti Moszkvától szeretett volna távolodni a szankciók feloldásához vezető döntéseivel.
Amennyiben egy tagállam nem hajlandó együttműkdöni a menekültválságban, akkor csökkenteni kell a számára kifizetendő támogatásokat és azt közvetlenül a menekültválság kezelésére kell fordítania az EU-nak - ezt vetette fel a német kormánypárti CDU alelnöke.
Mintha Orbán Viktor írná az utóbbi idők történéseinek forgatókönyvét: Európában egyre inkább a keményvonalas pártok és nézeteik erősödnek meg menekültügyben. Jön a tél, az EU-nak pedig gyorsan kellene végrehajtani egy akciótervet, hogy elkerüljük a humanitárius katasztrófát. Ha az orbáni széttagoló politika további teret nyer, senki nem mossa le a magyar kormányfőről, hogy ő robbantotta szét az EU-t.
Berlinben több mint 150 ezer ember ment ki tüntetni ellene, Magyarországon viszont alig beszélnek róla: miközben a kormány kifelé hivatalosan támogatja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) megkötését, a hvg.hu megszerzett egy Századvég-tanulmányt, amely egy sor aggodalmat sorol fel az egyezménnyel kapcsolatban. A cikk a berlini Correctiv nevű oknyomozó portállal együttműködésben született.
Az európai civilek díját nyerte el a tavaly ősszel kezdődött tüntetéssorozat. Az indoklás szerint ez volt az első eset, hogy az Orbán-kormány az állampolgárok ellenállása miatt tett le egy intézkedéstől. A díjat Strasbourgban adják át a héten.
Jelentős anyagi támogatással, vízumkönnyítéssel és más engedményekkel járulhat hozzá az Európai Unió Törökország terheinek enyhítéséhez a menekültválság kezelésében - derül ki abból a megállapodás-tervezetből, amelyet az EU-tagországok állam- és kormányfői találkozójának helyszínén, Brüsszelben szivárogtattak ki csütörtök este.
David Cameron novemberben ismerteti igényeit hazája EU-tagságának újratárgyalásáról. A brit miniszterelnök további előrelépést vár a témában a következő, december közepére tervezett uniós csúcstalálkozón.
Öt év múlva Budapestre és Pest megyére válhat szét a Közép-Magyarország régió. A döntés első ránézésre logikus, kicsit jobban átgondolva viszont kérdések özönét veti fel. Hiába jut ugyanis több pénzhez az elmaradottabb Pest megye, megfelelő stratégia nélkül nem a kívánatos módon fog fejlődni. Ha továbbra is csupán a források megszerzése a hangsúlyos a fejlesztéspolitikában, végképp elszalasztjuk a történelmi esélyt a felzárkózásra.
Nem a menekültek ellen vagy mellett, hanem a transzatlanti kereskedelmi egyezmény és a kanadaiakkal kötött uniós szabadkereskedelmi egyezmény miatt tüntettek a németek.
A Philip Morris és más dohánycégek perben támadták meg az új dohányzásellenes uniós irányelveket az Európai Bíróságon. A magyar állam beszállt a perbe a dohánycégekkel szemben, és csütörtökön már fel is szólalt a bíróságon a kormány egy meg nem nevezett képviselője - közölte a Miniszterelnökség.
Oroszország beszállt a szíriai polgárháborúba, bombázza Aszad elnök ellenfeleit, amire az évtizedes hagyományok mellett nagyhatalmi nosztalgiája is hajtja. Kérdés, Putyin a rendezés kulcsa lesz-e, vagy még nagyobb káoszt teremt. A képlet a térségben nagyon bonyolult, a jelenlegi helyzet több szempontból is pikáns.
A miniszter a New York-i ENSZ-közgyűlésen fogja felvetni: mi lenne, ha nemcsak az EU, hanem "a világpolitika nagy szereplői" is kivennék részüket a menekültek befogadásából. Szijjártó Péter szerint ugyanis EU-n kívüli országok is részesei voltak azoknak a döntéseknek, amelyek eredménye, hogy több millió menekült kelt útra.
Az ENSZ a második világháború óta nem tapasztalt menekülthelyzetre tekintettel felszólítja az Európai Unió tagállamait, hogy vezessenek be szolidaritási adót a pénzügyi tranzakciókra: ez részvényenként 0,1 százalék, származtatott termékenként pedig 0,01 százalék lehetne.
Johannes Hahn szerint a helyzet csak így oldható meg, nincs alternatíva.
Csaknem 20 európai uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást szerdán az Európai Bizottság, mert nem értesítették időben a brüsszeli testületet arról, hogyan ültették át saját jogrendjükbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadóközpontok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt.
Nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést.
Az uniós belügyminiszterek mai tárgyalásuk során alapvetően megállapodtak a 160 ezres számban. Végleges döntés októberben várható.
