szerző:
Orosz Márta
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Berlinben több mint 150 ezer ember ment ki tüntetni ellene, Magyarországon viszont alig beszélnek róla: miközben a kormány kifelé hivatalosan támogatja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) megkötését, a hvg.hu megszerzett egy Századvég-tanulmányt, amely egy sor aggodalmat sorol fel az egyezménnyel kapcsolatban. A cikk a berlini Correctiv nevű oknyomozó portállal együttműködésben született.

Összességében minimális hatása van Magyarországon a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság növekedésére, az is leginkább a gépjárműipar területén, a multikon és beszállítóikon keresztül érvényesülhet – áll a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) várható hatásairól szóló, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által jegyzett vitaanyagban.

A kormányközeli think tank elemzése kiemeli, a kevésbé fejlett régiókat megviselheti a szabadkereskedelmi megállapodás teremtette új helyzethez való, több éven át tartó alkalmazkodás. Miután az USA versenyképesebb az elektronikai termékek előállítása területén, ebben a szegmensben Európában elveszhetnek például munkahelyek. Ennek egyik nagy vesztese lehet Magyarország is.

Csenduralom

A hvg.hu számára rendelkezésre álló Századvég-tanulmányban egy mélyebb ágazati elemzés is olvasható a mezőgazdaságban várható hatásokról: eszerint Magyarországon a tőke- és baromfihús-feldolgozók, a kukoricatermelők és az abból származó termékek (például bioetanol és izoglükóz) gyártói, valamint a lédig borok termelői bánhatják, ha létrejön az unió és az amerikaiak közötti szabadkereskedelmi zóna.

A kormány, amely támogatja az USA-val kötendő megállapodást, eddig nem tette közzé a tanulmány eredményeit, és ezzel értékes információkat zárt el a közvéleménytől. Mivel akár jövő év végéig is lezárulhatnak a tárgyalások, az érintett szektorokban dolgozóknak, munkáltatóknak és munkavállalóknak is tudniuk kellene, hogy mely területeken profitálhatnak a piacnyitásból, és adott esetben milyen hátrányok érhetik őket. A TTIP esetleges veszélyeiről azonban alig néhány uniós államban világosítják fel a nyilvánosságot.

A Századvég-tanulmány I. rész

Mi az a TTIP?

Az Európai Bizottság 2013-ban kapott felhatalmazást az uniós tagállamoktól arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államokkal egy szabadkereskedelmi zónáról. Az EU és az USA ma is a legtöbb területen alacsony vagy semmilyen vámot nem alkalmaz, viszont a kereskedelmet érintő egyéb, nem vám jellegű szabályozások (pl. biztonsági vagy minőségi szabványok) és az intézményi környezet eltérőek. Ezeket egységesítené a TTIP, amelynek legfőbb célja, hogy az euroatlanti közösség megerősítse a világgazdaságban betöltött vezető szerepét.

A két gazdasági közösség a világ termékexportjának negyedét, szolgáltatásexportjának 44 százalékát, a világpiacnak pedig felét adja – ugyanakkor az EU és az USA részesedése a világon megtermelt GDP-ből csökkenő tendenciát mutat. A kapcsolatok elmélyítésétől az aláírók azt is várják, hogy valamelyest lassítsák Ázsia felemelkedésének látványos hatását. AZ EU szempontjából nyomást jelent, hogy az USA végső fázisba érkezett a 2010-ben kezdődött Csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet (TPP) létrehozásáról szóló tárgyalásoknak, melyben az USA mellett 11 észak- és dél-amerikai, valamint ázsiai ország (például Japán) is részt vesz. A tervek szerint a TTIP eredményeként az USA és az EU közötti termék- és szolgáltatáskereskedelem átlagosan 50 százalékkal, a mezőgazdaság termékforgalma pedig akár 150 százalékkal is emelkedhetne.

 

©

Nem jelent megoldást a strukturális bajokra

A Századvég társadalmi és gazdasági hatásokat elemző tanulmánya tavaly decemberben készült, mindmáig nem hozták nyilvánosságra, pedig ez a legátfogóbb szakpolitikai munkaanyag, amely a tudnivalókat összegzi – a magyar érdekek szempontjából. A dokumentum egyik legfontosabb erénye, hogy igyekszik azonosítani, mely ágazatok járhatnak jól és melyek rosszul a megállapodással, és hogy mik számítanak a fő veszélyeknek, kockázatoknak.

A kezdetben tíz évre titkosított anyag részben a Budapesti Corvinus Egyetem és az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársai korábbi tanulmányára támaszkodik. Eszerint, attól függően, hogy milyen mélységű megállapodás születik a kereskedelmet korlátozó vám- és nem vám jellegű szabályozók egységesítéséről, Magyarország esetében még egy átfogó liberalizáció is legfeljebb 0,2 százalék GDP-növekedést, 20-30 ezer új munkahely teremtését és 5-9 milliárd forint beruházási többlet beáramlását eredményezeti közvetlen hatásként. Ez nem nevezhető számottevő növekedésnek, és a tanulmány megjegyzi, hogy a megállapodás „nem jelent megoldást az ország strukturális bajaira“. Emiatt a Századvég-szerzők sem cáfolják azt az értékelést, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásra Magyarországnak „visszafogott optimizmussal“ kell tekinteni.

Honnan van a dokumentum?

A berlini correctiv.org nevű oknyomozó portál idén júliusában több mint száz bizalmas belső dokumentumot szivárogtatott ki az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás előkészületeiről, mellyel szerették volna átláthatóbbá tenni a folyó tárgyalásokat. A másfél éve működő közhasznú szerkesztőség korrupció, egészségügy, futballdopping vagy a Putyin-rendszerről közöl oknyomozó anyagokat. Függetlenségét tagdíjakból és alapítványi felajánlásokból biztosítja. A Correctiv emellett képzéseket tart például közérdekű adatigénylésről, mert azt vallja, hogy nemcsak az újságíróknak, hanem a polgároknak is joga és lehetősége van hozzáférni az őket érintő információkhoz. A cikk szerzője Orosz Márta, a Correctiv munkatársa.

Az USA mezőgazdasága sokkal versenyképesebb

Mivel az elektronikai eszközök előállítására az USA-ban kedvezőbbek a feltételek, a liberalizáció – amely nagyjából csak 20 százalékban szól a vámok, nyolcvan százalékban az egyéb szabályozók, szabványok egységesítéséről – ezen a területen különösen rosszul érintheti Magyarországot: Európában Írország után ugyanis nálunk a legmagasabb a szektor nemzetgazdasági súlya.

Ami a mezőgazdaságot illeti, a TTIP által érintett legfontosabb termékek és termékcsoportok többségére szintén negatívan hathat az egyezmény. Az USA-ban köztudottan az európainál kevésbé szigorúak az állat- és növény-egészségügyi normák és élelmiszer-biztonsági szabályok, miközben hatalmas területeket művelnek kevés élőmunkával, csúcstechnológiájú gépesítés mellett, GMO-növényekkel. A költséghatékonysághoz tartozik, hogy az átlagüzemek is nagyobbak, a beszerzés és értékesítés koncentráltabb, az energiaárak – részben a palagáz-kitermelés megindulásának köszönhetően – hosszabb távon is alacsonyabbaknak tűnnek, mint Európában.

Míg a Századvég önköltség vizsgálata alapján Magyarország csak a búzatermelésében tud versenyelőnyt felmutatni, itthon leginkább a húsfeldolgozók (baromfi, sertés, marha), a kukoricatermelők és az abból készülő származékos termékek (bioetanol és izoglükóz) gyártói, valamint a lédig (nem palackozott, olcsóbb) borok termelői aggódhatnak a TTIP miatt. Az ő piacukat érintené különösen hátrányosan a tervezett EU–USA szabadkereskedelmi megállapodás, mivel az amerikaiak ezeket nagy tömegben, olcsón állítják elő.

A Századvég tanulmánya II. rész

GMO-veszély

Magyarország kukorica- és vetőmagtermesztésben is nagyhatalomnak számít, Európában a harmadik, világszinten a kilencedik legnagyobb vetőmag-előállító. A szakma véelménye szerint számos ország azért vásárol tőlünk, mert köztudottan nem vetünk GM-növényeket. Magyar szempontból ezért a fenti területek között az egyik legfontosabb a bioüzemanyagokra és a GMO-kra vonatkozó szabályozás. Nem csoda, hogy Magyarország mind az EU környezetvédelmi miniszterek tanácsában, mind az Európai Parlamentban zászlóvivője volt annak a kezdeményezésnek, hogy az egyes tagállamok szabadon dönthessenek a GMO-termesztés engedélyezéséről.

Ugyanakkor még mindig erősen él egyes szakértőkben az aggodalom, hogy a TTIP-tárgyalások megfúrhatják valamilyen módon ezt az európai döntést, és akár megszűnhet a kötelező GMO-jelölés vagy a GM-adalékok nyomon követése. További problémákat okozhat, ha kötelezővé teszik a befektető és az egyes államok közötti vitarendezés eszközeként a nemzetközi választottbíráskodás elrendelését (ISDS), amelyet a nagyobb államok közül Németország és Franciaország ellenez, Nagy-Britannia támogat. Ilyenkor egy cég a kijelölt bírósághoz fordulva közvetlenül érvényesíthetné az érdekeit az adott állammal szemben. Egy negatív szcenárió szerint amerikai cégek akár sikerrel támadhatnák meg a magyar Alaptörvényt, amely kimondja a GMO-mentességet, áll a tanulmányban.

A Századvég vitaanyaga figyelmeztet arra, hogy mivel sem az EU, sem az USA gazdasága nem homogén, a kevésbé fejlett régiókat jelentősen megviselheti az alkalmazkodás a TTIP teremtette új helyzethez. Az elmaradottabb területekre kevésbé megy a működő tőke, a képzett munkaerő is a fejlettebb régiók környékén koncentrálódik. Egyes területeken növekedhet a munkanélküliség, átképzések válhatnak szükségessé, az exportált és importált mennyiségek közötti arányok is nagymértékben megváltozhatnak.

 

150 ezren tüntettek Berlinben ellene
©

Ez kihathat a folyó fizetési mérlegre éppúgy, mint Európa belső piacain a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra. A megállapodás összességében kevésbé a fejletlenebb területek felzárkózását szolgálja, sokkal inkább a versenyképesek válhatnak még versenyképesebbé. Ezt a kritikát osztja sok uniós civil szervezet is, melyek a megállapodást ellenzik.

Mi titkos, és miért?

A kormány, bár nyilvánvalóan közpénzből rendelte meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től a TTIP-ről szóló hatásvizsgálatot, sem annak eredményeit, sem a teljes szöveget nem adta közre. A hvg.hu kérdésére a tárgyalásokért felelős Mikola István a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár azt mondta, hogy az eredetileg 10 évre „nem nyilvános”-nak minősített dokumentum ugyan kikerült a kategória alól, de az anyagot „tárgyalástechnikai megfontolások“ miatt sem lehetett kiadni. „Nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban a partnerek nem szokták közzétenni érdekeiket és érzékenységeiket, hiszen az lehetetlenné tenne bármilyen érdekérvényesítést.“

A következő részben a magyar álláspontot követjük végig egy újabb dokumentum közzétételével.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A vasúti menetrend változása miatt tüntettek Szegeden

A vasúti menetrend változása miatt tüntettek Szegeden

A Tesla Cyberquadról sem érdemes megfeledkezni

A Tesla Cyberquadról sem érdemes megfeledkezni

Újra fellángolt az erőszak Hongkongban

Újra fellángolt az erőszak Hongkongban

Elégtételt éreznek a Trump által semmibe vett politikusok

Elégtételt éreznek a Trump által semmibe vett politikusok

Gábor Sára: "Egyre szűkül az élhető kulturális tér"

Gábor Sára: "Egyre szűkül az élhető kulturális tér"

Így próbáltak trükközni a nagycsaládi autós támogatásért

Így próbáltak trükközni a nagycsaládi autós támogatásért