Folytatódik a magyar miniszterelnök és António Costa vitája arról, hogy Magyarország keresztbe fekszik az Ukrajna számára jóváhagyott hitel folyósítása előtt.
Magyar Péter sarokba szorította Orbán Viktort a korrupció elleni támadással. Az EU-nak lehet receptje a világpolitikai fenyegetések kivédésére. Az olasz, illetve dán szavazók döntése után Európában a haladó erőknek van okuk az örömre. Az olasz miniszterelnöknek a gazdaságra kell koncentrálnia, ha nem akarja, hogy jövőre elveszítse a választást. Témák és vélemények a világsajtóból.
Ha már az egyébként mindig kedves António Costa is kiakad, az tényleg jelent valamit.
A nyílt csatornán zajló Szijjártó–Lavrov-kommunikáció könnyen lehet, hogy egy moszkvai jelzés az illetékeseknek, hogy a Kremlnek füle van az Európai Unió vezetésében. A beszélgetésnek azonban van egy kevéssé érintett része, ami ékes bizonyítéka annak, hogy az Orbán-kormány számára a határon túli magyarság érdekei semmit sem számítanak, ha az a cél, hogy egy külföldi szövetségesüket helyzetbe hozzák.
A magyar kormány titkokat árul el a Kremlnek, és azt a Brüsszelt támadja, amelynek a pénzét szívesen zsebre vágja. Ám a populista miniszterelnök megfeledkezik arról, hogy neki az EU fontosabb, mint ő Brüsszelnek. És a szervezetnek vannak eszközök a kezében.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Csehország és Franciaország nemzeti védelmi terveit a Security Action for Europe (SAFE) kezdeményezés keretében. Ezt azt jelenti, hogy egyedül Magyarország terve van még függőben, az Orbán-kormány több mint 17 milliárd euró hitelt kért.
A Tisza Párt elnöke szerint, ha a Fidesz és a Mi Hazánk koalícióra lép, akkor az Európai Unióból való kilépés útján indul el Magyarország.
Az AGILE célja, hogy a legmodernebb védelmi technológiákat rekordidő alatt juttassa el a kutatólaborokból a hadszíntérre. A kezdeményezés középpontjában a kis- és középvállalkozások, valamint a startupok és scaleupok állnak, amelyek egyre meghatározóbb szerepet játszanak a modern hadviselés technológiai átalakulásában.
A magyar külügyminiszter hazugságnak nevezte a lengyel kormányfő állítását.
A magyar külügyminiszter egy videóban arról beszélt, hogy nincsenek titkos anyagok a külügyminiszterek tanácskozásain, mert minden politikus tájékoztatja a sajtót az álláspontjáról. Ehhez képest több jogszabály nagyon alaposan részletezi, hogy az EU milyen jellegű és milyen szinten titkosított, bizalmas dokumentumokkal dolgozik – ideértve a külügyminisztereket is.
Andrew Puzder szerint Donald Trumpnak kell eldöntenie, hogy újraértékeli-e az Orbánnal folytatott viszonyát azt követően, hogy kiderült: Szijjártó Péter Szergej Lavrovnak jelenthetett uniós tárgyalásokról.
Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője levélben fordult képviselőtársaihoz, amelyben egy általa „rendkívül súlyos botránynak” nevezett ügyre hívta fel a figyelmet, amelyben a Tisza Párt is érintett.
A német szélsőjobboldali párt tagadja a vádat.
Orbán Viktor kormányát azzal gyanúsítják, hogy élőben tájékoztatta Moszkvát a brüsszeli csúcstalálkozókról. Brüsszeli körökben már régóta az a vélemény, hogy nem szabad megbízni Orbánékban, és erősen remélik, hogy a magyar választók leváltják – mint egy német EP-képviselő fogalmazott – „ezt a dezertőrt, Európa árulóját”.
Nagyot szólt, de nem volt igazából újdonság abban, amit először a Washington Post, utána a Politico írt arról, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja az uniós belső ügyekről az orosz külügyminisztert, emiatt az EU-ban komolyan felvetődött, hogyan lehetne Magyarországot kihagyni a döntéshozatali folyamatokból és hogyan lehetne minél kevesebb bizalmas információt megosztani a magyarokkal. Ez a hangulat a brüsszeli uniós intézményi körökben már jó ideje a napi gyakorlatnak számít.
Amíg az EU vezetése az Európából hiányzó nyersanyagokra feni a fogát, és Amerikával szemben jó partnernek igyekszik mutatni magát, az ausztrálok szeme előtt egy 450 milliós, jól kereső lakosságból álló piac lebeg. Miről szól az EU és Ausztrália közötti, várhatóan kedden aláírandó megállapodás?
Az Európai Bizottság szóvivője szerint rendkívül aggasztók azok az értesülések, amelyek szerint a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja a külügyi találkozókról Szergej Lavrovot.
Az Európai Unió hivatalosan is értesítette a Mercosur-országokat arról, hogy életbe lépteti az EU–Mercosur ideiglenes kereskedelmi megállapodás (iTA) ideiglenes alkalmazását. Az Európai Bizottság arra emlékeztet, hogy a megállapodásnak köszönhetően már rövid távon, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés terén az EU javítani fogja az ellátottságát.
„Olyan korban, amikor a kritikus erőforrásokat egyre gyakrabban használják fegyverként, Európa és Ausztrália másfajta példát mutathat. Együtt biztonságos és felelős ellátási láncokat építhetünk ki, és úgy támogathatjuk a helyi közösségeket, hogy közben fenntartjuk a magas szintű környezetvédelmi normákat.” Az Európai Bizottság elnökének vendégcikke.
Bóka János európai ügyekért felelős miniszter szerint minden ezzel kapcsolatos hír „álhír”, amelyek kétségbeesett reakciót jelentenek a Fidesz erősödésére. „A magyar embereket nem lehet megvezetni” – jelentette ki.
