A halgyíkok evolúciója hiányzó láncszemének bizonyult egy németországi múzeum egyik lelete, egy 7,5 méter hosszú, több mint 170 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő: kiderült a maradványról, hogy az első halgyíkcsontváz a középső jura korból.
A bohócvirág új faját fedezték fel Skóciában, amely két idegen növény hibridjeként jött világra. A "szerelemgyerek" különlegessége, hogy a hibridek túlnyomó többségétől eltérően nem steril, hanem egy ritka genetikai duplázódásnak köszönhetően megőrizte termékenységét.
Kanadai kutatók olyan fejlődési vonalat találtak a madarak színezetében és énekeiben, amely részben magyarázatot adhat a természetben uralkodó sokféleségre: arra, hogy a közeli rokonságban álló, azonos élőhelyen élő madarak is jócskán különböznek egymástól.
A bevásárláson át az utazásig az életünk minden területére jelentős változással, hatással volt a digitális- és szociális média, miért pont az álláskeresés maradt volna ki?
Tízmillió év alatt heverte ki a Föld élővilága a perm-triászi nagy kihalási eseményt - számították ki kutatók, akik vizsgálataikról a Nature Geoscience című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
A teknős közelebbi rokona a krokodiloknak és a madaraknak, mint a gyíkoknak és a kígyóknak - oldották meg amerikai genetikusok az állatok evolúciójának régóta vitatott kérdését.
A nagytestű növényevő dinoszauruszfajok némelyike már jóval a 65 millió évvel ezelőtti végzetes aszteroidabecsapódás előtt hanyatlásnak indult - állítják amerikai és német paleontológusok, akik kutatásaik eredményeit a Nature Communications legújabb számában ismertetik.
Ötször régebbről származnak a jegesmedvék ősei, mint azt eddig feltételezték a tudósok: az első medvék már 600 ezer éve megjelentek a Földön.
Jóllehet a hét alapérzés egyike és fontos evolúciós szerepet tölt be, az undorral csak a közelmúlt kutatásai kezdtek behatóbban foglalkozni.
Az állati élet első bizonyítékaként említett szivacsfosszíliákra bukkant tudósok egy csoportja Namíbiában; a felfedezés a szakemberek szerint átírhatja az állatok fejlődésének történetét.
A szem nélküli barlangi vaklazac (Astyanax mexicanus) származását és törzsfejlődését kutatta egy nemzetközi - mexikói, amerikai és portugál biológusokból álló - tudóscsoport, amely eredményeit a BMC Evolutionary Biology című folyóiratban tette közzé.
A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói arra kerestek választ, hogy miért tér el az egyes majomfajok pofája olyan nagymértékben egymástól, és miért dísztelen sok főemlősfajhoz képest az emberek arca.
Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Mi különbözteti meg az emberi agy evolúcióját a többi főemlősétől? Kínai és német kutatók most új eredményekkel álltak elő.
Számtalan kutatást végeztek már a női orgazmussal kapcsolatban. Egy friss tanulmány azt a hipotézist kérdőjelezi meg, miszerint a női kéjérzet az evolúció mellékterméke.
Az eddig feltételezettnél 35 millió évvel korábban történhetett meg az erszényes és a méhlepényes emlősök különválása - vélik amerikai kutatók a Nature című tudományos szaklap eheti számában megjelent tanulmányukban. Az emlős "ősanya" mellső végtagjai jól alkalmazkodtak a fára mászáshoz, rovarokkal táplálkozott. Étrendjéből fakadóan az ősemlős 15 grammnyi lehetett.
A genetikai vizsgálatok jelentőségét mi sem támaszthatja alá jobban, mint a madarak gyakorta megdöbbentő rokoni viszonyai: mióta például kiderült, hogy a madarak közelebbi rokonságban állnak a krokodilokkal, mint a teknősökkel, a hüllők osztálya mint rendszertani fogalom elvesztette létjogosultságát.
A halakban már megvolt a lábak kialakulásához szükséges genetikai alap - közölték amerikai kutatók.
Megpecsételheti a párkapcsolat sorsát az első heves csók – ezt szinte mindenki tudja. Azt már kevésbé, hogy már a csóknak is van világnapja, és noha július 6-a egyelőre nincs a nagy világnapok között, máris kezd nemzetközivé válni. De milyen előnyöket, illetve hátrányokat rejthet az élvezetes érintkezés?
Fertőző és magzatvédő hatása is lehet a heves csókolózásnak. A filematológia tudománya azt is tudni véli, hogy a smár íze fontos genetikai információt hordoz.
