Már a csimpánzok is értik a csapatmunka lényegét
Az emberiség fejlődésében alapvető szerepet betöltő csapatmunka evolúciós gyökerei a csimpánzokig nyúlnak vissza - derítették ki brit tudósok.
#evolúció
Az ember őse is egy kis szőrös rovarevő volt
A több mint ötezer fajt átfogó, ma élő méhlepényes emlősök - köztük az ember - közös őse egy kicsiny, szőrös rovarevő állatka volt - derítették ki tudósok, akik minden eddiginél pontosabban "állították fel" az élet fáját.
Megkérdőjelezte az evolúciót egy új lelet
Egy új röpképtelen szárnyas dinoszaurusz fosszíliáinak felfedezése megkérdőjelezi a madarak evolúciójának elméletét.
Megvan a megoldás: ezért ázik szét az ember keze a vízben
Hosszas áztatás után a kéz- és lábujjak bőre redőződik, ami segíti az embert a nedves tárgyak megfogásában - derítették ki brit kutatók, akik szerint a bőr gyűrődése már az ember őseit is segíthette a nedves körülményekhez való jó alkalmazkodásban.
Újabb láncszemre derült fény az evolúcióban
A halgyíkok evolúciója hiányzó láncszemének bizonyult egy németországi múzeum egyik lelete, egy 7,5 méter hosszú, több mint 170 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő: kiderült a maradványról, hogy az első halgyíkcsontváz a középső jura korból.
Az evolúcióról vall a skót "szerelemgyerek"
A bohócvirág új faját fedezték fel Skóciában, amely két idegen növény hibridjeként jött világra. A "szerelemgyerek" különlegessége, hogy a hibridek túlnyomó többségétől eltérően nem steril, hanem egy ritka genetikai duplázódásnak köszönhetően megőrizte termékenységét.
Kiderült, miért pompáznak ennyi színben a madarak
Kanadai kutatók olyan fejlődési vonalat találtak a madarak színezetében és énekeiben, amely részben magyarázatot adhat a természetben uralkodó sokféleségre: arra, hogy a közeli rokonságban álló, azonos élőhelyen élő madarak is jócskán különböznek egymástól.
Infografika: az álláskeresés evolúciója
A bevásárláson át az utazásig az életünk minden területére jelentős változással, hatással volt a digitális- és szociális média, miért pont az álláskeresés maradt volna ki?
Évmilliókig nyögte a Föld a perm-triászi pusztítást
Tízmillió év alatt heverte ki a Föld élővilága a perm-triászi nagy kihalási eseményt - számították ki kutatók, akik vizsgálataikról a Nature Geoscience című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
Kiderült: a teknősök a madarak rokonai
A teknős közelebbi rokona a krokodiloknak és a madaraknak, mint a gyíkoknak és a kígyóknak - oldották meg amerikai genetikusok az állatok evolúciójának régóta vitatott kérdését.
A dinókkál már a kihalásuk előtt baj volt
A nagytestű növényevő dinoszauruszfajok némelyike már jóval a 65 millió évvel ezelőtti végzetes aszteroidabecsapódás előtt hanyatlásnak indult - állítják amerikai és német paleontológusok, akik kutatásaik eredményeit a Nature Communications legújabb számában ismertetik.
Már 600 ezer éve élnek jegesmedvék a Földön
Ötször régebbről származnak a jegesmedvék ősei, mint azt eddig feltételezték a tudósok: az első medvék már 600 ezer éve megjelentek a Földön.
Miért undorodunk? Öt hónapos gyerek adta meg a lehetséges választ
Jóllehet a hét alapérzés egyike és fontos evolúciós szerepet tölt be, az undorral csak a közelmúlt kutatásai kezdtek behatóbban foglalkozni.
A namíbiai szivacsok lehetnek az első állatok a földön
Az állati élet első bizonyítékaként említett szivacsfosszíliákra bukkant tudósok egy csoportja Namíbiában; a felfedezés a szakemberek szerint átírhatja az állatok fejlődésének történetét.
Mitől tűntek el a vaklazac szemei?
A szem nélküli barlangi vaklazac (Astyanax mexicanus) származását és törzsfejlődését kutatta egy nemzetközi - mexikói, amerikai és portugál biológusokból álló - tudóscsoport, amely eredményeit a BMC Evolutionary Biology című folyóiratban tette közzé.
Evolúció: az emberi arc egyszerűsége alkalmas a minikára
A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói arra kerestek választ, hogy miért tér el az egyes majomfajok pofája olyan nagymértékben egymástól, és miért dísztelen sok főemlősfajhoz képest az emberek arca.
Meglepő dolog derült ki a neandervölgyi ember kihalásáról
Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Megtalálták az emberi agy fejlődésének kulcsmechanizmusát?
Mi különbözteti meg az emberi agy evolúcióját a többi főemlősétől? Kínai és német kutatók most új eredményekkel álltak elő.
Evolúciós rejtély marad a női orgazmus
Számtalan kutatást végeztek már a női orgazmussal kapcsolatban. Egy friss tanulmány azt a hipotézist kérdőjelezi meg, miszerint a női kéjérzet az evolúció mellékterméke.
Tizenöt grammos lehetett az emlősök őse
Az eddig feltételezettnél 35 millió évvel korábban történhetett meg az erszényes és a méhlepényes emlősök különválása - vélik amerikai kutatók a Nature című tudományos szaklap eheti számában megjelent tanulmányukban. Az emlős "ősanya" mellső végtagjai jól alkalmazkodtak a fára mászáshoz, rovarokkal táplálkozott. Étrendjéből fakadóan az ősemlős 15 grammnyi lehetett.