Az állati élet első bizonyítékaként említett szivacsfosszíliákra bukkant tudósok egy csoportja Namíbiában; a felfedezés a szakemberek szerint átírhatja az állatok fejlődésének történetét.
A kövületek alapján a tudósok arra következtetnek, hogy az élet e formája a korábban véltnél már több tíz millió évvel korábban megjelent a földön. Az ősmaradványokat a Namíbia északi részén fekvő Etosha nemzeti parkban találták, de az afrikai ország más vidékein is azonosítottak hasonló leleteket, amelyek közül a legrégebbi 760 millió éves - írta a hatfős nemzetközi tudóscsapat a South African Journal of Science című tudományos folyóiratban.
A tudományos közösség mindeddig úgy vélte, az állati életforma 600-650 millió évvel ezelőtt jelent meg a bolygón. A mostani felfedezés azonban 100-150 évvel korábbra tenné ezt az időpontot.
Tony Prave, a skóciai St. Andrews Egyetem geológusa, a tanulmány egyik szerzője szerint porszemnyi nagyságú, nedvesség felszívására képes és lyukakkal ellátott szivacsok voltak "ős-ős-ős-apáink".
A fosszíliák kora egybecseng a genetikusok által az úgynevezett molekuláris óra kapcsán felállított hipotézisével. E módszer révén úgy határozzák meg egyes fajok korát, hogy DNS-variánsaikat összevetik más fajokéval.
Mi köze van Diana hercegnőnek a világ aknáihoz? Miért nem gyilkolásra tervezik az aknát? Miben kamuznak a háborús filmek? Interjú egy konfliktuszónákban dolgozó magyar aknamentesítővel, Andrássy Zitával.
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
Most még a lakásbiztosítások szinte minden viharkárt fedeznek, de könnyen lehet, hogy ez néhány év múlva már nem lesz így.
Az anyagi kár pedig jelentős.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.
