Számos emlősfaj fog kipusztulni a következő ötven évben és a természetnek 3-5 millió évre lesz szüksége a regenerálódásra – figyelmeztetnek dán és svéd kutatók.
Ausztrál tudósok felállították a kenguru kifejlődésének idővonalát, amely szerint a kenguru őse 25 millió évvel ezelőtt jelent meg Ausztráliában, és az a kenguru, amelyet ma ismerünk, hárommillió évvel ezelőtt egy gyors evolúciós ugrással bukkant fel a kontinensen.
Két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapta idén a kémiai Nobel-díjat. Az indoklás szerint a három tudós az evolúció mechanizmusát felhasználva ért el úttörő eredményeket kutatásaiban, amelyek gyakorlati haszna ma már a gyógyszergyártáson át az üzemanyag-előállításig megfigyelhető.
Képesek megtanulni egymás nyelvét a madarak: létfontosságú ugyanis számukra, hogy megértsék szomszédjaik sólyom vagy kígyó közeledésére figyelmeztető jelzését.
A Földön megjelent első állatok evolúciója több mint félmilliárd évvel ezelőtt globális felmelegedést okozott a bolygón – állítják egy most megjelent tanulmány szerzői. Persze azért van egy óriási különbség: az állatok nem szándékosan okozták a klímaváltozást.
Charles Darwin és Alfred Wallace 1870-es évekbeli vitája óta nem tudják a tudósok, hogy milyen evolúciós előnye származik a zebráknak a fekete-fehér csíkos mintázatukból. Az egyik lehetséges felvetés szerint a zebracsíkok fölött kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudoményi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a feltételezést.
Amerikai kutatók azonosították azt a három gént, amely kulcsszerepet játszhatott az emberi evolúció mérföldkövének számító aránytalanul nagy agy kialakulásában. Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg, éppen az előtt, hogy a Homo sapiens elődei – a kövületek szerint – látványos agykoponya-növekedést kezdtek mutatni.
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak” meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.
A török döntéshozók szerint az evolúció vitatható, ellentmondásos, és a diákok felfogóképességét is meghaladhatja.
Kiderült: még korábban alakult ki a modern ember, mint eddig hitték.
Vannak olyan emberek, akik a többiekhez képest egy pici “extrával” születnek: egy extra “füllyukkal”, hogy egészen pontosan fogalmazzunk. A fül külső részén, a felső porc tövében található aprócska lyuk pontosan úgy néz ki, mintha egy piercing helye lenne, de egyáltalán nem erről van szó.
Egy kelet-franciaországi leletről kiderült, hogy egy őspókról van szó, ami valószínűleg még nem is tudott hálót fonni.
Mindkettő sokat variál – mutat rá az evolúcióbiológia. A tudomány továbbá azt is bebizonyítja, hogy ha találkozunk egy ragadozóval a vadonban, vagy csendben bújjunk el a bozótba, vagy ordítozzunk bottal a kezünkben. Ezek kombinációja semmiképp nem előnyös.
Egy fejlődéstörténetünk szempontjából fontos felfedezés előtt tiszteleg ma keresőjének átalakított logójával a Google.
Egy friss kutatás alapján most új magyarázatot találhatunk arra, hogy a magányos emberek miért kerülnek a szociális háló peremére. - A legújabb eredmények szerint a magányos emberek agya sokkal aktívabban, sokkal éberebben reagál a veszélyhelyzetekre. Aki hajlamos az elszigetelődésre, egyúttal az átlagnál hajlamosabb az önvédelemre, a védekező viselkedésre is.
Az MSZP romjaiból ez a mai Fidesz nőtt ki. Nagyon korhadt romokon nagyon életerős növények tudnak tenyészni, ehhez képest a Fidesz meglepően gyorsan megmutatta, hogy hasonlóan korhadt romokat hagy majd maga után, mint amilyeneket az MSZP hagyott.
Egy 125 millió éves emlős kövületére bukkantak paleontológusok Spanyolországban, ez a legrégebbi fosszília, amely felfedi a haj szerkezetét és egy emlős állat belső szerveit. A lelet 60 millió évvel korábbi, mint az eddig feltárt hasonló maradványok.
Először ábrázolták egyetlen képen a Föld összes faját, azaz többek között minden állatot, növényt és baktériumot, illetve azok egymáshoz való viszonyát. A nagyszabású munka nincs teljesen kész, ezért olyan mint egy Wikipédia-szócikk: bárki szerkesztheti.
A brit tudósok ismét bámulatos eredménnyel rukkoltak elő: az ember igazi szuperragadozó. Olyan jól pusztítunk, hogy az egyedfejlődést is sikerült megzavarnunk.
