#evolúció



150 éves tudományos vita végére tettek most pontot az ELTE kutatói

Charles Darwin és Alfred Wallace 1870-es évekbeli vitája óta nem tudják a tudósok, hogy milyen evolúciós előnye származik a zebráknak a fekete-fehér csíkos mintázatukból. Az egyik lehetséges felvetés szerint a zebracsíkok fölött kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudoményi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a feltételezést.


Tudja, miért olyan nagy az agya? A kutatók már rájöttek

Amerikai kutatók azonosították azt a három gént, amely kulcsszerepet játszhatott az emberi evolúció mérföldkövének számító aránytalanul nagy agy kialakulásában. Ez a három, csak az emberben található gén 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg, éppen az előtt, hogy a Homo sapiens elődei – a kövületek szerint – látványos agykoponya-növekedést kezdtek mutatni.


Megfejtették, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya

Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.


Megfejtenék az evolúció ősi titkait Szegeden, már zajlik a kutatás

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak” meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.








Minél magányosabb valaki, annál jobbak a túlélési esélyei

Egy friss kutatás alapján most új magyarázatot találhatunk arra, hogy a magányos emberek miért kerülnek a szociális háló peremére. - A legújabb eredmények szerint a magányos emberek agya sokkal aktívabban, sokkal éberebben reagál a veszélyhelyzetekre. Aki hajlamos az elszigetelődésre, egyúttal az átlagnál hajlamosabb az önvédelemre, a védekező viselkedésre is.


Mérő László: Van-e élet a Fidesz romjain?

Az MSZP romjaiból ez a mai Fidesz nőtt ki. Nagyon korhadt romokon nagyon életerős növények tudnak tenyészni, ehhez képest a Fidesz meglepően gyorsan megmutatta, hogy hasonlóan korhadt romokat hagy majd maga után, mint amilyeneket az MSZP hagyott.






167 millió éve vannak kígyók a Földön

A kígyók körülbelül 167 millió éve jelentek meg a Földön, 65 millió évvel korábban, mint eddig feltételezték a paleontológusok - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Communications legújabb számában jelentette meg tanulmányát.


Ilyen ősi leletre még nem bukkantak soha

Első ízben bukkantak egy kétéltű ichthyosaurus megkövesedett maradványaira. A leletről, amely a hiányzó evolúciós láncszemet jelenti a delfinszerű "halgyíkok" és szárazföldi elődeik között, a Nature online kiadásában jelent meg tanulmány.