szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Mi különbözteti meg az emberi agy evolúcióját a többi főemlősétől? Kínai és német kutatók most új eredményekkel álltak elő.

Az emberi agy körülbelül hatmillió évvel ezelőtt kezdett önálló úton fejlődni, ahogy őseink evolúciója elkülönült a főemlősökétől.

Az emberi agy evolúciója önmagában is rendkívül érdekfeszítő a kutatók számára, hiszen ez az ember törzsfejlődésének egyik kulcseleme volt, az emberi agy fejlettsége különböztet meg talán a legjobban minket az összes többi élőlénytől a Földön.

Hogy ez miként és mikor történt, hogyan zajlott le, erről kínai és német kutatók álltak most elő új eredményekkel. A változás néhány gén aktivitási szintjének változásával függ össze szerintük. Az agy evolúciójában ezek a módosulások kulcsfontosságúak lehetnek szerintük.

A változások szabályozásában a döntő „érdem” az úgynevezett mikro-RNS-eké (miRNS). A miRNS-ek olyan nukleinsavak, amelyek egy-egy gén elcsendesítésében, vagyis bizonyos gének „kikapcsolásában”játszanak fontos szerepet, tehát nem a genetikai kódolásban.

A tudósok a PLoS Biology szabad hozzáférésű tudományos lapban tették közzé eredményeiket. Az agy genetikai aktivitását vizsgálták embereknél, csimpánzoknál és makákóknál. Minden életkorban, tehát az újszülöttektől kezdve elemezték a folyamatokat.

©

Két agyi területet, a kisagyat (cerebellum: a mozgást koordinálja) és a prefrontális cortexet (ez a kognitív viselkedésben játszik szerepet) vizsgálták behatóbban. A kognitív viselkedésbe tartozik az absztrakt gondolkodás, az innováció és a társas kapcsolatok szabályozása, kialakítása, fenntartása, vagyis a „szociális interakció”.

Azt találták a kínai és német tudósok, hogy az emberi génaktivitás másképp működik, mint a csimpánzok vagy a makákók agyfejlődésének szabályozása. A megkülönböztető jegyek elsősorban a prefrontális cortex fejlődésében észlelhetők. Itt az emberi génkifejeződés négyszer gyakrabban változik, mint a csimpánzoknál vagy a makákóknál. Vagyis az idegi funkciók négyszer gyakrabban módosulnak, mint más főemlősöknél.

A mikro-RNS-ek aktivitásában még nagyobb a különbség, vagyis a gének kifejeződése vagy elcsendesedése még gyakrabban változik az emberek prefrontális cortexében, mint a többi élőlénynél. Ezek a mikro-RNS-ek több száz gént céloznak meg, miközben megváltoztatják funkcióikat és aktivitásukat. Méghozzá koordináltan teszik ezt.

Az emberi gondolkodás, a kognitív képességek evolúciója éppen ezeknek a mikro-RNS-eknek a mutációjában, változásában keresendő. Philipp Khaitovich, a PLoS Biology-ban megjelent cikk társszerzője szerint „a pontos genetikai változások azonosítása, azoké, amelyek lehetővé teszik az emberi gondolkodást és cselekvést, úgy tűnik könnyebb, mint korábban hittük”. A szerzők szerint a fejlődésért felelős gének változását magyarázó mutációk mostani azonosítása jobban érthetőbbé teszi például a neandervölgyiek és a mai emberek kognitív képességei közötti különbségeket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Plázs

Szaglással fejlődött az agyunk

Szakaszokban fejlődött ki a korai emlősök és emlősszerű lények bonyolult agyszerkezete, elsőként a szaglásért felelős területek indultak fejlődésnek újabb kutatások szerint.

MTI Tech

Agyi kontroll a számítógépek felett

Olyan egyedi agysejtek működését írták le amerikai kutatók, amelyek segítettek eldönteni, hogy melyik tárgy vagy fogalom volt vonzóbb az önkéntes résztvevők számára.

MTI Tech

Okosságunk miatt zsugorodik az emberi agy?

Az emberi agy mintegy tíz százalékot zsugorodott az elmúlt 30 ezer évben, ami a tudósok szerint azt jelzi, hogy az evolúció során hatékonyabbá válik agyunk.

Medipress Plázs

Még a húszas éveinkben is fejlődik az agyunk

Az emberi agy nem áll meg a fejlődésben a pubertáskor végén, hanem bőven a húszas éveink során is továbbfejlődik, derült ki az Albertai Egyetem kutatói által végzett vizsgálatból.

MTI Plázs

A halfogyasztás segítette elő az emberi agy fejlődését

A halfogyasztás segítette elő az emberi agy robbanásszerű fejlődését kétmillió évvel ezelőtt - vélekedik az a nemzetközi kutatócsoport, amely 2004 óta végez feltárásokat Kenya északnyugati részén, a Rudolf-tó (Turkana-tó) keleti partján.

Medipress Plázs

Csak az ember agya zsugorodik

A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy egyedül az emberi agyra jellemző, hogy mérete a kor előre haladtával csökken. Még közeli rokonainknál, a csimpánzoknál sem találkozunk ezzel a jelenséggel, aminek egyik oka az lehet, hogy mi emberek tovább élünk.

hvg.hu Tech

Isten nyakába emberi agyat festett Michelangelo?

Az emberi agynak, pontosabban inkább az agytörzsnek az anatómiai rajzát vélik felfedezni amerikai szakértők a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóján, Michelangelo világhírű alkotásán.

Visszafogott tuninggal lett igazán izgalmas az Audi RS5 Coupé

Visszafogott tuninggal lett igazán izgalmas az Audi RS5 Coupé

Jobbak lennénk, mint hittük?

Jobbak lennénk, mint hittük?

Újabb három hónapig ingyen lehet szállítani a kerékpárokat a BKV járatain

Újabb három hónapig ingyen lehet szállítani a kerékpárokat a BKV járatain