A halak nem kerülhették el, hogy lábuk nőjön
A halakban már megvolt a lábak kialakulásához szükséges genetikai alap - közölték amerikai kutatók.
#evolúció
A csók már megcsalás?
Megpecsételheti a párkapcsolat sorsát az első heves csók – ezt szinte mindenki tudja. Azt már kevésbé, hogy már a csóknak is van világnapja, és noha július 6-a egyelőre nincs a nagy világnapok között, máris kezd nemzetközivé válni. De milyen előnyöket, illetve hátrányokat rejthet az élvezetes érintkezés?
Mióta és miért csókolózunk?
Fertőző és magzatvédő hatása is lehet a heves csókolózásnak. A filematológia tudománya azt is tudni véli, hogy a smár íze fontos genetikai információt hordoz.
Az emberi evolúció lassabb, mint korábban hitték
Az embernél feltehetően mintegy hatvan új génmutáció öröklődik át a szülőkről a gyermekekre, azaz jóval kevesebb, mint amennyivel ennek a fajnak a több nemzedéken átívelő evolúciója felmérésekor számoltak - állítja egy vasárnap megjelent tanulmány.
Miért zavarnak minket a melegek?
A férfiak 2-5 százaléka, míg a nők 1-3 százaléka vonzódik saját neméhez. De hogyan viszonyul ehhez a többség? Amit nem ismerünk, attól tartózkodunk is, ennek pedig evolúciós okai vannak. Akad, aki ezzel magyarázza a homoszexuálisokkal kapcsolatos felemás vagy teljesen elutasító érzéseinket. Különféle nézetek a homofóbia, illetve a másság okairól a homofóbiaellenes világnap apropóján.
Evolúciós oka van, hogy a magas férfiakat kedvelik a nők
Egy amerikai kutató szerint a nők azért szeretik jobban a magas férfiakat, mert közelharcban erősebbek alacsonyabb társaiknál.
Az evolúcióval eltűnt a péniszcsont is
Az evolúciós fejlődés során tűnt el az emberekből az, ami a makákóknál és az egereknél még megtalálható: a péniszcsont.
A levélvágó hangyák a kényelem miatt vesztették el bizonyos génjeiket
A levélvágó hangyák olyannyira szakosodtak az evolúció folyamán, hogy néhány génjüket eközben el is vesztették - mutatta ki egy nemzetközi kutatás, amely első ízben térképezte fel a levélvágó hangyák egyik fajának teljes génállományát.
Az óegyiptomi állatkultuszokon keresztül vizsgálják a kutyák evolúcióját
A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy a szürke farkasból (Canis lupus) miként fejlődött ki a hivatalosan regisztrált több mint négyszáz jelenkori kutyafajta - a rejtélyt walesi tudósok az óegyiptomi állatkultuszok segítségével remélik megfejteni.
"A férfiak nem hímsoviniszták"
Várhatóan parázs vitát kavar majd Szatosi Kanazawa, az evolúcióval foglalkozó pszichológus kutatása, amelyben a címben olvashatóhoz hasonló, kényelmetlen, politikailag egyáltalán nem korrekt, kutatásaival alátámasztott igazságokat mutat be. Lássuk, milyen megdöbbentő kijelentésekre kell felkészülni.
Őskori babahordozó "kenguruk" miatt váltunk emberré?
A kora kőkori asszonyok találmánya, a babahordozó "kenguruk" meghonosodása játszott főszerepet az emberi evolúcióban, hozzájárulva az agy térfogatának növeléséhez - állítja egy brit őskoros régész.
Új, módosított elmélet az evolúcióról
A tér, egészen pontosan az élőlények által benépesíthető élettér az evolúció végső határa – véli egy új kutatás, amelyről a BBC számol be. Mindez relativizálja a - Darwin által hangoztatott - fennmaradásért folytatott harcot, a fajok versengését, ezt eddig az evolúció fő hajtóerejének véltek a biológusok. Az új elméletet máris vitatják, sőt egyesek szerint éppen a versengés magyarázza meg, miért hódítanak meg új élettereket az élőlények.
Miért kicsi a kenguru keze?
Amerikai kutatók rájöttek, miért olyan aprók a kenguruk mellső lábai a hátsókhoz képest: mivel közvetlenül születésük után hosszú utat kell megtenniük anyjuk erszényéig, elülső végtagjaik evolúciója megragadt egy bizonyos szinten.
A humán genom meghatározásának tizedik évfordulóját ünneplik a tudósok
Az emberi genom első meghatározása óta eltelt évtizedben nagyot haladt előre a tudomány az emberiség eredetének és evolúciójának megértésében, bár a géntérképek orvosi alkalmazásai még szűkre szabottak.
A gátak megváltoztatják a halak testét
Gyorsított evolúció zajlik le azoknál a halaknál, amelyek folyóból egy gáttal kialakított víztározóba kerülnek: már néhány generáció alatt is megváltozik az alakjuk - derítették ki amerikai kutatók.
Mégsem volt zsákutca a Neander-völgy
Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is - derül ki a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számából.
Az evoluciógyorsító kultúra
Egyes társadalmak étkezési szokásai gyorsabban formálják az ember genetikai állományát, mint a természet nagy erői – állítják egy régebbi elméletet is alátámasztó kutatásban.
Bizonyították az evolúció egyik fő mozgatórugóját
Brit tudósok bizonyították az evolúció egyik eddig csak elméletben létező alaptételét, amely szerint a fajok egymásra hatása sokkal jelentősebb az alkalmazkodás folyamatában, mint az élőlényt körülvevő környezet változása.
A vírusok is beavatkoztak az emberi evolúcióba
Olasz kutatók pénteki bejelentése szerint bizonyítékokat találtak arra, hogyan avatkoztak be a vírusok az emberi evolúció folyamatába.
Miről árulkodik egy harmincezer éve élt gyerek fogazata?
Egy harmincezer éve élt gyerek fogazata új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót - vélik a Bristoli Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában számoltak be.