Újabb láncszemre derült fény az evolúcióban

A halgyíkok evolúciója hiányzó láncszemének bizonyult egy németországi múzeum egyik lelete, egy 7,5 méter hosszú, több mint 170 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő: kiderült a maradványról, hogy az első halgyíkcsontváz a középső jura korból.

  • MTI

Korábban hiányoztak a 175-170 millió évvel ezelőtti, ötmillió évet átfogó szakaszból a halgyík(ichthyoszaurusz)-leletek. A szóban forgó példány viszont pontosan ebből az időszakból származik, és új nemzetséget alkot. A szenzációs lelet összeköttetést jelent a fekete palában talált ismert halgyíkok és a fehér jurából származó fiatalabb példányok között."A földtörténet olyan, mint egy emmentáli sajt, tele van ismeretlen lyukakkal, a lyukak leletek segítségével való betömésének valószínűsége pedig igen csekély" - fogalmazott a Stuttgarti Természettudományi Múzeum őshüllőkkel foglalkozó szakértője, Rainer Schoch a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint. A 7,5 méteres ichthyoszaurusz csontvázat már 1975-ban kiásták a Schwäbische Alb hegység lábánál. A 37 évig a múzeum gyűjteményében szunnyadó lelet jelentőségét azonban csak a stuttgarti létesítménynél vendégeskedő Erin Maxwell kanadai halgyíkszakértő ismerte fel.A meglehetősen megkésett felfedezés Schoch szerint a gyűjteményanyag gazdagságára vezethető vissza, ugyanis csak őshüllőmaradványból 90 000 darab található ott, és minden évben több ezerrel bővül. Ez az elkövetkezendő évszázadokra is elegendő munkát kínál.A kutatók még nem döntöttek az új nemzetség nevéről, lehetséges, hogy az a Heiningen község melletti lelőhelyre utal majd.

Hozzászólások