Egyes társadalmak étkezési szokásai gyorsabban formálják az ember genetikai állományát, mint a természet nagy erői – állítják egy régebbi elméletet is alátámasztó kutatásban.
A japán konyha bécsi szeletének számító, Magyarországon is egyre szélesebb körben hódító szusit csak a szigetországiak tudják teljesen megemészteni – derült ki egy francia–kanadai kutatócsoportnak a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányából. A rendszerint nyers zöldségekkel, hallal vagy rákkal megbolondított rizstekercskék összefogására használt tengerialga-lapok ugyanis tele vannak olyan poliszacharidokkal, amelyekkel az emberi bélflóra nem tud mit kezdeni. A szóban forgó algát évszázadok óta fogyasztó japánok bélflórája azonban trükkösen alkalmazkodott e feladathoz. Emésztőbaktériumaik egyszerűen lekoppintottak néhány, a tengeri algákon élő baktériumokban lévő gént, amelyekkel azok képesek lebontani a növényt. A Nature-ben publikáló mikrobiológusok csak japánokban találtak ekképp módosult bélbaktériumokat, és ebből azt a következtetést vonták le, hogy erre a fajta, meglehetősen ritka génkölcsönzésre – szakszóval: géntranszferre – csak azok számíthatnak, akik naponta fogyasztanak nagyobb mennyiségű tengeri algát.
A kulináris sajátosságok nemcsak bélbaktériumok genetikai állományát módosíthatják, hanem alkalomadtán az emberi örökítőanyagot is. Egyes biológusok már az 1970-es években felvetették – a törzsfejlődés hagyományos, darwini modelljét kiegészítve –, hogy az evolúció egyes lépéseit nemcsak jelentős természeti változások, hanem kulturális hatások is kiválthatták. Ebből kiindulva magyarázta például a Charles Lumsden és Edward Wilson evolúciós (szocio)biológusok által kidolgozott úgynevezett gén-kultúra koevolúciós elmélet, hogy az európai származású emberek szervezete hatékonyabban bontja le az alkoholt, mint a távol-keletieké. Ázsiában nem volt hagyománya a sör- és bortermelésnek, míg Európa túlzsúfolt és csatornázatlan középkori városaiban évszázadokon keresztül e nedűkkel helyettesítették az ivóvizet. Az itt élőkben aztán, az alkohol egészségkárosító hatásait ellensúlyozandó, kialakult az azt lebontó enzimnek egy gyorsabban működő, öröklődő változata – magyarázza a HVG kérdésére Bereczkei Tamás, a Pécsi Tudományegyetem evolúcióspszichológia-professzora. Az új génvariáns – legalábbis Európában – evolúciós léptékkel mérve viharos sebességgel, néhány száz év alatt elterjedt.
A törzsfejlődés és a kultúra szoros kapcsolatának hirdetésében ennél is tovább léptek Richard Lewontin amerikai evolúcióbiológus és követői. Szerintük az ember a Föld meghódítása közben, sokszor tudatos döntések sorozatával, maga teremti meg azokat a körülményeket, melyekhez aztán kénytelen genetikailag is alkalmazkodni – foglalja össze az élettér-alakításra magyarítható úgynevezett niche-construction teória alapjait a HVG-nek Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Központ evolúciós rendszerbiológiai csoportjának vezetője.
Klasszikusan ilyen esetnek tartják az örökletes sarlósejtes vérszegénységet okozó gén elterjedését, amely a vörösvértestek átlagos élettartamát a tizedére csökkenti, és a betegek egy részénél szív- és érrendszeri szövődményeket okoz. A súlyos, akár végzetes következmények azonban leginkább csak azokat sújtják, akik mindkét szülőjüktől hibás génváltozatot örökölnek. Akikben viszont csak ezek egyike hibás, azok inkább örülhetnek a korántsem veszélytelen génvariánsnak, mivel az védettséget biztosít a maláriával szemben – nem véletlen, hogy e mutáció elsősorban Afrikában, a mediterrán térségben, valamint a Közel-Keleten terjedt el. Az említett evolúcióbiológusok úgy vélik, az itt élők ősei maguk kényszerítették rá génállományukra e kompromisszumot sok ezer évvel ezelőtt, amikor elkezdték kiirtani az esőerdőket, hogy burgonyaszerű jamszgyökeret termeszthessenek. Ezzel párhuzamosan ugyanis az esős évszakokban nagy belvizek jöhettek létre, ami kedvezett a maláriaszúnyogok szaporodásának és tömeges inváziójának.
A tetszetős teóriák zöme mögé azonban máig nem tudtak pontos evolúciótörténeti leírásokat állítani – jelzi az elméletek gyenge pontját Pál Csaba. Ezen változtathatnak az utóbbi évtized géntérképezési projektjei. Különösképp a 2002 óta folyó HapMap program, amely az emberi örökítőanyag különböző népcsoportokra jellemző variációit igyekszik feltérképezni. A populációgenetikai adathalászat segítségével – a kutatók reményei szerint – tömegével találhatnak olyan emberi géneket, amelyek evolúciós léptékkel mérve igen rövid idő alatt, az utóbbi néhány száz évben estek át jelentős változáson. Ez azért lehet fontos, mert a teoretikusok egy része egyenesen úgy gondolja, hogy a homo sapiens kialakulását és fejlődését nagyobbrészt kulturális, nem pedig külső környezeti hatások befolyásolták – derül ki egy, a Nature Reviews Genetics című szaklapban februárban megjelent tanulmányból.
Egyes „kultúrafüggő” géneket máris sikerült beazonosítaniuk a kutatóknak. Régóta ismert, hogy míg Ázsiában az emberek zöme legfeljebb kisgyermek koráig képes megemészteni a tejet, Észak-Európában a lakosság mintegy 90 százalékának (vagy akár a magyarok többségének) felnőttkorában sem okoz ez problémát. Ennek kapcsán az evolúcióbiológusok már az 1970-es években felfigyeltek arra, hogy a felnőttkori tejemésztés képességéért felelős génnel az ősi pásztorkodó népek leszármazottai bírnak. A szóban forgó génvariánst aztán 2002-ben sikerült azonosítani. A kutatókat azonban rögtön el is bizonytalanította, hogy e génváltozat csak az észak-európaiakban gyakori, ritka viszont a dél-európai lakosság körében, és egyáltalán nem bukkan fel Afrikában, noha például Tanzániában, Kenyában és Szudánban évezredes hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésnek. Négy éve jöttek csak rá, hogy az afrikai pásztorkodó népek szervezete egy másik, körülbelül 3–6 ezer éve kialakult mutáció segítségével jutott az észak-európaiakéhoz hasonló előnyökhöz. Az afrikai génváltozat ráadásul az érintett törzsek körében még az evolúciós léptékkel mérve viharos gyorsasággal hódító, mintegy 9-10 ezer évvel ezelőtt kezdődött európai mutációnál is sebesebben terjedt el.
BALÁZS ZSUZSANNA
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
