Díszsortűzzel búcsúztatták pénteken a baji temetőben Telegdi Zsolt főtörzsőrmestert, aki augusztus 16-án az M1-es autópályán szolgálati feladat teljesítése közben a kitörő felhőszakadásban motorjával megcsúszott és életét vesztette.
Az egyik legfontosabb web 2.0-ás fejlesztés a mashup, azaz a különböző forrásokból származó információkat összefésülő a rendszer. De mi történik, ha például valakinek a neve tévedésből felkerül a szexuális bűnözők listájára, amit forrásként használnak a programok, és névvel, címmel, fotóval együtt megjeleníthető egy térképen az adat? Kieron O'Hara és Nigel Shadbolt „Kém a kávéfőzőben” című könyve többek között a neten felelőtlenül elszórt információkra is felhívja a figyelmet.
A veszprémi gyilkosság után valakinek ki kellene állnia, hogy egy bonyolult problémáról – a cigány-magyar együttélésről - érthetően beszéljen az emberek előtt. Az elit keresi a szavakat.
A jelenleg a BKV Zrt.-t vezető Kocsis István felelősségét is vizsgálná az ajkai timföldgyár és vörösiszap-tározó ügyében az LMP - jelentette ki Jávor Benedek.
A bankokat és a pénzügyi felügyeleteket is felelősség terheli a közép- és kelet-európai devizahitel-gondok miatt – írta pénteken Osztrák exportsláger című kommentárjában a Der Standard című osztrák napilap.
„Mivel a párt a mi vezetésünk alatt történelmi vereséget ért el, nekünk, az elmúlt nyolc év vezetőinek most mennünk kell” – kulcsmondat a volt miniszterelnök nemrég nyilvánosságra hozott provokatív pamfletjéből. (Röpirat a baloldalhoz, az MSZP-hez – kormányzásról, ellenzékiségről, rólunk). Ha Gyurcsány komolyan gondolja, amit leírt, akkor akár új, szeplőtelen és hiteles politikusjelöltek is feltűnhetnek a párt háza táján. Az is lehet persze, hogy Gyurcsány csak átmeneti visszavonulásban gondolkodik.
Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter szerdán beismerte, hogy az Egyesült Államokat jelentős felelősség terheli a jelenlegi gazdasági válság miatt, de azt szorgalmazta, hogy a világ fogjon össze a krízis enyhítésére.
Munkahelyi károkozás esetén a vállalatok általában a teljes kárt megtéríttetnék a dolgozóval, a jog azonban ezt nem mindig engedi: a szűkösebb anyagi helyzetből adódóan ugyanis örökre eladósíthatnák a munkavállalókat, arról nem is beszélve, hogy a károkozástól való görcsös félelem a teljesítményt is visszafogná. De mégis, mit tehetnek akkor a megkárosított cégek? Milyen törvényi eszközök állnak a cégek rendelkezésére az alkalmazottak "megrendszabályozására", és hogyan alakul ez a gyakorlatban?
Semmi nem mutatja jobban a magyar rendszerváltás nyomorúságos kompromisszumait, mint éppen a romák helyzete. Ha nem jönnek valódi megoldások, ha a rendőrség, a tanár, az orvos, a helyi szociális hálózat nem kezdi el az aprómunkát a mindennapok elviselhetővé tétele, a kölcsönös félelem eloszlatása érdekében, akkor majd önvédelmi hadsereg áll önvédelmi hadsereggel szemben.
