Munkahelyi károkozás esetén a vállalatok általában a teljes kárt megtéríttetnék a dolgozóval, a jog azonban ezt nem mindig engedi: a szűkösebb anyagi helyzetből adódóan ugyanis örökre eladósíthatnák a munkavállalókat, arról nem is beszélve, hogy a károkozástól való görcsös félelem a teljesítményt is visszafogná. De mégis, mit tehetnek akkor a megkárosított cégek? Milyen törvényi eszközök állnak a cégek rendelkezésére az alkalmazottak "megrendszabályozására", és hogyan alakul ez a gyakorlatban?
A Munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik - igaz, ehhez a munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A károkozás ugyanis kétfajta lehet: szándékos és gondatlan.
Teljes mértékben felel a dolgozó a reá bízott tárgyakért
A munkavállalónak teljes felelősséget kell vállalnia az okozott kárért - vétkességre való tekintet nélkül -, ha olyan, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban következik be a hiány, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel (az átvételt azonban jegyzéknek, elismervénynek kell igazolnia). Ez alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. Fontos továbbá megjegyezni, hogy ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli - azaz az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme szerint kell eljárni.
Minderre azonban a valóságban ritkán kerül sor. "Főleg kisboltoknál vagy benzinkutaknál "bevett gyakorlat", hogy lopások esetén a munkáltató felszólítja a dolgozókat a hiányzó összeg összedobására, különben elbocsátja mindegyikőjüket. Sajnos ilyenkor a bíróság sem ad sok esélyt nekik, a bűncselekmény ugyanis nehezen bizonyítható, anélkül viszont a munkavállalókra hárul a felelősség" - mutatott rá Sipos Márta munkajogász. Ugyanez áll fenn akkor is - folytatta -, amikor például egy, a telephelytől távol dolgozó az adott szolgáltatás elvégzésekor átveszi az ellenértéket a megrendelőtől, de útközben a cég felé kirabolják. Az alkalmazott hiába óvatos, s igyekszik úgy megállni a kocsival, hogy ne támadhassák meg, teljesen sosem zárhatja ki a rablás lehetőségét, mégis - hacsak nem ütik le - neki kell állnia az összeget.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.
