Magyarországon végezett a The Independentben közölt tandíjlista élén. Az első helyezés ebben az esetben nem jelent dicsőséget, arányában nálunk kell ugyanis a legtöbbet fizetni a felsőoktatásért, illetve itt megy el a legtöbb pénz a fizetésekből tandíjra. Olyan országokat sikerült „megverni”, mint Japán, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok.
A tervek szerint jövő szeptembertől Hatvanban, Kisvárdán és Sümegen is lesznek a helyi igényeknek megfelelő felsőoktatási képzések, és később újabb városok is felkerülhetnek a felsőoktatás térképére - írta a Magyar Idők.
Szerdán indul a 2016-os általános felsőoktatási felvételi eljárás, ekkortól lehet jelentkezni a szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre – közölte az Educatio Kft.
A Pécsi Tudományegyetem 1,6 milliót fizetett a Europe Business Assembly szervezetnek a tagságért, majd Oxfordban az intézmény és a rektor, Bódis József is átvehette az Oxfordi Egyetemhez semmilyen módon sem kötődő kiválósági elismerést. Az EBA mögött egy üzleti vállalkozás áll, az általa osztott díjakat nemzetközi szinten komolytalannak tartják.
Mélypontra zuhant a magyarországi egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma, utoljára az 1998/99-es tanévben tanultak háromszázezernél kevesebben. Az állam nagyot spórol a kevesebb hallgatóval, viszont kevesebb lesz a diplomás emberek száma, de a középfokú képzés is gondban van.
Kötelező romológia képzést vezet be a Debreceni Református Hittudományi Egyetem összes szakján, hogy minden hallgató kellő ismeretet szerezzen a cigányság kultúrájáról és történelméről.
Az elmúlt években az intézmény államilag irányított bővítése ellenére is csökkent a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkező és felvett hallgatók száma is. Az állam által kivételesen kezelt egyetem támogatása kiemelkedik a hazai mezényből, de az állami helyek odaítélésében már változásokra kell számítania az intézménynek.
Bár akár havi száz euróval is megemelhetik az egyes országokban az Erasmus-program keretében tanuló egyetemisták ösztöndíját, azonban ez még mindig nagyon kevés a a nyugati megélhetéshez. A gondokat tetézi, hogy nem ritka, hogy csak bő két hónapos késéssel kapják meg így is a hallgatók a pénzüket, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nagyot csúszott a kifizetésekkel, már a hazaúton gondolkodtak a hallgatók.
Hogyan állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a környékbeli országok egyetemeivel összevetve? – erre keres válaszokat cikkében az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense.
Hogyan állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a környékbeli országok egyetemeivel összevetve? – erre is választ ad az e heti HVG felsőoktatásról készült összeállítása.
Elszomorító mértékű a hallgatók lemorzsolódása a magyar felsőoktatásban. A nyelvvizsgák hiánya csak a jéghegy csúcsa, alapképzésben a hallgatók 36, míg osztatlan képzésben 39 százalékos a képzést be nem fejezők aránya. A hallgatók kevesebb mint fele jutott el sikerrel az abszolutóriumig.
Alig nőtt a magyarországi egyetemen tanuló külföldi hallgatók száma, közel 17 ezer hallgatóval vagyunk elmaradva a kormány által kitűzött 2020-as tervektől. A legtöbben orvosi képzésre érkeznek, főleg Németországból és a környező országokból.
A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan.
A tornász fiúk az Általános Vállalkozási Főiskolán, az aerobikos lányok a Mom-csarnokban sportoltak hétfőn, miután múlt csütörtökön leégett a Testnevelési Egyetem csarnoka. A tűzeset miatt egy hétvége volt rá, hogy átszervezzék a képzést.
A hazai felsőoktatásban az eddigi legnagyobb startup-programot indítja el október közepén a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottsága, melynek részeként három egyetemen – a Corvinuson, a Műegyetemen és a MOMÉ-n – ismerkedhetnek meg a vállalkozóvá válás kihívásaival az érdeklődő egyetemisták és főiskolások.
Megkezdődött csütörtökön a keresztféléves felvételi eljárás a 2016 februárjában induló felsőoktatási képzésekre – közölte az Oktatási Hivatal és az Educatio kft. A jelentkezőknek egy hónapjuk van eldönteni, hogy melyik egyetem, főiskola mely szakán szeretnének továbbtanulni. Az eljárás tudnivalóit és a meghirdetett képzéseket tartalmazó Felsőoktatási felvételi tájékoztató kizárólag elektronikusan érhető el a www.felvi.hu oldalon.
Miközben a szerinte „nem egyetem” Corvinus Egyetemet lefokozta, beolvasztotta volna, most vidéki főiskolákat emelne universitas rangjára az Orbán-kormány.
40-70 ezer forinttal nő pár hónap múlva a tanársegédek és adjunktusok bére, a 2018-as választás évében pedig a többi felsőoktatásban tanítóra is gondolnak Orbánék a tervek szerint.
A Business Insider összesítése szerint egy átlagos magyar fiatal az átlagjövedelem 92 százalékát fordítja a felsőoktatási tandíjra, míg ez a drágának ismert Egyesült Államokban 53 százalék, de Nagy-Britanniában is 42 százalék. Utóbbiaknál a félévek díja magasabb, azonban az egy főre jutó jövedelmek is jóval nagyobb.
A Times Higher Education listáján szereplő magyar egyetemek közül a Semmelweis az éllovas. A hat magyar intézmény közül öt abból az egy szempontból nyújt kiemelkedő teljesítményt, hogy sok külföldi hallgató és oktató van, illetve sok a nemzetközi együttműködésben születő publikáció. Egyetlen kivétel a Műegyetem, amely az iparági bevételt tekintve eredményes.
