„A főiskola alapképzést, osztatlan képzést, valamint felsőfokú végzettséget nem biztosító képzést folytathat” – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által október közepén készített felsőoktatási törvénytervezet e paragrafusa komoly felhördülést keltett néhány főiskolán.
Nem a felsőoktatás gyártja a munkanélkülieket, hiszen a felsőoktatásból kikerülők majdnem 99 százaléka állást talál, a munkanélküliek többsége pedig a 8 osztállyal sem rendelkezők köréből kerül ki - mondta Csaba László közgazdászprofesszor csütörtökön az MKB Bank budapesti befektetési konferenciáján.
Ha Szijjártó Péternek meg kellene fogalmaznia, mit jelent a tandíj a szótárban, ezt mondaná: "aminek eltörlésére népszavazást szerveztünk" - derül ki a 168 Órának adott interjújából.
Rostoványi Zsolt foglalhatja el a Budapesti Corvinus Egyetem rektori székét januártól. A felsőoktatási intézmény szenátusa hétfői ülésén döntött így.
Kiegészült a jövő februárban induló képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztató, a változásokat az érdeklődők a www.felvi.hu oldalon és a felsőoktatási intézmények oldalán találhatják meg. A keresztféléves képzésekre november 15-ig lehet jelentkezni.
Az új felsőoktatási törvény tavasszal „véletlenül” kiszivárgott koncepcióiról és a kormány által elfogadott változatról szóló viták és tiltakozások közepette szinte alig esik szó arról, hogy mi is voltaképp az egyetem. Hogyan kellene működnie? Kié egyáltalán: az államé, a rektoré vagy a diákoké? Abban még az új törvényt ellenzők is egyetértenek, hogy az eddigi helyzeten mindenképpen változtatni kell: de nem mindegy, hogyan.
A felsőoktatás minőségének javítása, a korai képzés szerepének erősítése, a professzori életpályamodell és a vidéki intézmények felzárkóztatása – többek között ezek az elképzelések szerepelnek az LMP által készített, és kedden bemutatott 12 pontos felsőoktatási koncepcióban.
Nyilvánosságra hozta az oktatási államtitkárság a felsőoktatási törvény tervezetét. Az előzetes hírekkel szemben nem szűnne meg a Corvinus egyetem sem, csak azok, amelyeket beolvasztanának a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. A jövőben az abszolutórium után öt év állna a hallgatók rendelkezésére a záróvizsga letételére.
Hétfőn indul a keresztféléves felsőoktatási eljárás, amelynek keretében mindenkinek egy hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy jelentkezik-e a februárban kezdődő képzésekre.
Ezernél többen tüntettek az új felsőoktatási koncepció - a forráskivonás, továbbá a hallgatói jogok és az intézményi autonómia csorbítása ellen Debrecenben.
Az új felsőoktatási koncepció helyhez kötné a külföldre készülő diplomásokat, ezért felmerül a kérdés, nem tervez-e hasonlót a minisztérium a Magyarországon maradó pályaelhagyók esetében is. Az oktatási államtitkárságon azt mondják, nincs szó ilyesmiről, a HÖOK szerint az összes röghöz kötő szerződés értelmetlen, az oktatáskutató pedig a végig nem gondolt oktatási kormányzati rögtönzés részeként tekint minderre.
Mintegy 30 milliárd forinttal csökkenhet a felsőoktatásra fordítható összeg a jövő évi költségvetés tervezete szerint - mondta Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke pénteken Budapesten az Oktatási törvények célegyenesben című konferencián. Értesüléseik szerint a humán területen vannak olyan szakok, amelyeket teljesen meg akarnak szüntetni.
Mégis megmarad a győri Széchenyi István Egyetem – írta csütörtöki számában a Kisalföld.
Az uniós cél az, hogy a 30 éves korosztály 40 százaléka jusson el a felsőoktatásba, nálunk ez az arány jelenleg 20 %, ha visszafelé lépegetünk, akkor ezt nem fogjuk tudni teljesíteni – hangsúlyozta Szüdi János, volt oktatási államtitkár a Klubrádióban.
A készülő köznevelési és felsőoktatási törvénytervezet nem tartalmazza a következő években a felsőoktatásba felvehető diákok keretszámait és azt, hogy mennyien játhatnak államilag támogatott képzésre - mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az oktatási államtitkár szerint új diákhitel-konstrukcióra van szükség, amely kimondottan a képzési költséget fedezné.
A kormányzat több tíz milliárd forintot tervez kivonni a felsőoktatásból, mindezt az államilag támogatott keretszámok radikális szűkítésével; aki pedig diploma után külföldre megy, annak vissza kéne fizetnie a kapott támogatást. Tavaly a köztévében Orbán Viktor még arról beszélt, növelni kell a felsőoktatásban tanulók számát, és minden diplomásnak el kéne mennie külföldre tapasztalatot szerezni.
Orbán szerint Orbán se akarjon jogász lenni, hiszen az ő szülei sem tudták volna kifizetni az évi sok százezer forintos tandíjat – írja Gyurcsány Ferenc a blogján.
Csökkentené az Orbán-kormány az állami ösztöndíjasok számát a bölcsész, a közgazdász, és a jogi képzések esetében. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön vázolta a rektoroknak elképzeléseit, a hvg.hu információ szerint azonban létezik egy másik keretszámtervezet is.
Államilag finanszírozott helyeket veszítenének felsőoktatási intézmények a felsőoktatási törvény koncepciójának modellszámítása alapján - írja a Népszabadság a szombati számában, hozzátéve, hogy információik szerint létezik egy másik modellszámítás is, amelyet a nemzetgazdasági tárca készített, és az más számokat tartalmaz.
Elkészült a felsőoktatási törvény koncepciója, amelynek alapján a jelenlegi 29 intézményből valószínűleg 26 maradna meg, az államilag finanszírozott képzésben részt vevőkkel pedig szerződést kötnének, hogy meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozniuk. Több intézmény rektora is azt mondja: az integráció önmagában nem átalakítás, és kérdéses az intézmények átsorolása is. A koncepció szerint ugyanis a jövőben csak tudományegyetemek és főiskolák lennének.
