A felsőoktatás minőségének javítása, a korai képzés szerepének erősítése, a professzori életpályamodell és a vidéki intézmények felzárkóztatása – többek között ezek az elképzelések szerepelnek az LMP által készített, és kedden bemutatott 12 pontos felsőoktatási koncepcióban.
Nyilvánosságra hozta az oktatási államtitkárság a felsőoktatási törvény tervezetét. Az előzetes hírekkel szemben nem szűnne meg a Corvinus egyetem sem, csak azok, amelyeket beolvasztanának a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. A jövőben az abszolutórium után öt év állna a hallgatók rendelkezésére a záróvizsga letételére.
Hétfőn indul a keresztféléves felsőoktatási eljárás, amelynek keretében mindenkinek egy hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy jelentkezik-e a februárban kezdődő képzésekre.
Ezernél többen tüntettek az új felsőoktatási koncepció - a forráskivonás, továbbá a hallgatói jogok és az intézményi autonómia csorbítása ellen Debrecenben.
Az új felsőoktatási koncepció helyhez kötné a külföldre készülő diplomásokat, ezért felmerül a kérdés, nem tervez-e hasonlót a minisztérium a Magyarországon maradó pályaelhagyók esetében is. Az oktatási államtitkárságon azt mondják, nincs szó ilyesmiről, a HÖOK szerint az összes röghöz kötő szerződés értelmetlen, az oktatáskutató pedig a végig nem gondolt oktatási kormányzati rögtönzés részeként tekint minderre.
Mintegy 30 milliárd forinttal csökkenhet a felsőoktatásra fordítható összeg a jövő évi költségvetés tervezete szerint - mondta Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke pénteken Budapesten az Oktatási törvények célegyenesben című konferencián. Értesüléseik szerint a humán területen vannak olyan szakok, amelyeket teljesen meg akarnak szüntetni.
Mégis megmarad a győri Széchenyi István Egyetem – írta csütörtöki számában a Kisalföld.
Az uniós cél az, hogy a 30 éves korosztály 40 százaléka jusson el a felsőoktatásba, nálunk ez az arány jelenleg 20 %, ha visszafelé lépegetünk, akkor ezt nem fogjuk tudni teljesíteni – hangsúlyozta Szüdi János, volt oktatási államtitkár a Klubrádióban.
A készülő köznevelési és felsőoktatási törvénytervezet nem tartalmazza a következő években a felsőoktatásba felvehető diákok keretszámait és azt, hogy mennyien játhatnak államilag támogatott képzésre - mondta Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az oktatási államtitkár szerint új diákhitel-konstrukcióra van szükség, amely kimondottan a képzési költséget fedezné.
A kormányzat több tíz milliárd forintot tervez kivonni a felsőoktatásból, mindezt az államilag támogatott keretszámok radikális szűkítésével; aki pedig diploma után külföldre megy, annak vissza kéne fizetnie a kapott támogatást. Tavaly a köztévében Orbán Viktor még arról beszélt, növelni kell a felsőoktatásban tanulók számát, és minden diplomásnak el kéne mennie külföldre tapasztalatot szerezni.
Orbán szerint Orbán se akarjon jogász lenni, hiszen az ő szülei sem tudták volna kifizetni az évi sok százezer forintos tandíjat – írja Gyurcsány Ferenc a blogján.
Csökkentené az Orbán-kormány az állami ösztöndíjasok számát a bölcsész, a közgazdász, és a jogi képzések esetében. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön vázolta a rektoroknak elképzeléseit, a hvg.hu információ szerint azonban létezik egy másik keretszámtervezet is.
Államilag finanszírozott helyeket veszítenének felsőoktatási intézmények a felsőoktatási törvény koncepciójának modellszámítása alapján - írja a Népszabadság a szombati számában, hozzátéve, hogy információik szerint létezik egy másik modellszámítás is, amelyet a nemzetgazdasági tárca készített, és az más számokat tartalmaz.
Elkészült a felsőoktatási törvény koncepciója, amelynek alapján a jelenlegi 29 intézményből valószínűleg 26 maradna meg, az államilag finanszírozott képzésben részt vevőkkel pedig szerződést kötnének, hogy meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozniuk. Több intézmény rektora is azt mondja: az integráció önmagában nem átalakítás, és kérdéses az intézmények átsorolása is. A koncepció szerint ugyanis a jövőben csak tudományegyetemek és főiskolák lennének.
A fix árfolyamos végtörlesztésen, a luxusadón, a közmunkán és a stabilitási törvényen kívül több dologról is beszélt volna Orbán Viktor idénynyitó parlamenti felszólalásában, de néhány mondatot kihúzott az eredeti szövegből. Kimaradt például a felsőoktatás, pedig a következő két-három évben nagy változások jönnek.
Fölmerült, hogy azok, akiknek van diplomájuk, a fizetésük egy részét adják egy alapnak, amelyből a következő generációt képzik – mondta az InfoRádiónak Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.
Egységes elektronikus informatikai tudásbázist hozott létre négy kelet-magyarországi felsőoktatási intézmény; a 47 tananyag az oktatóközpontok teljes képzési spektrumát lefedi.
Ne hagyjuk ki a reggelit, időnként tartsunk szünetet, hallgassunk zenét, s olykor egy hideg zuhany sem árt. Ennyi lenne a tudás megszerzésének a titka? Biztos nem. De összegyűjtöttünk néhány praktikus tanácsot, amelyek segíthetnek az új tanévben.
A tehetségek elvesztegetéséhez vezetnek azok az elképzelések, amelyek szerint úgy lesz színvonalasabb a felsőoktatás, ha kevesebb gyerek juthat be - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lannert Judit. A TÁRKI-TUDOK Zrt. vezérigazgatója szerint ez archaikus elképzelés, amely már az 1970-es években sem működött.
A devizahitelesek megsegítésére létrehozott árfolyamgát csak ideiglenes megoldás, nem oldja meg tartósan és véglegesen a családok problémáit, de "levegőhöz juttatja őket" - mondta Orbán Viktor a TV2-nek adott csütörtöki interjújában. A kormányfő azt mondta, a Fidesz-KDNP frakciószövetség a jövő heti háromnapos frakcióülésen tárgyalja a további otthonvédő lépéseket.
