szerző:
Kapcsándi Dóra

A hvg.hu információi szerint elkészült a javaslat a képzési területekre lebontott, konkrét felsőoktatási keretszámokról, amelyeket néhány nap múlva hoznak nyilvánosságra, a tandíjakkal együtt. Az Eduline úgy tudja, az adatokat már megkapták az egyetemek, az ELTE már nyilvánosságra is hozta őket. A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint a keretszámok drasztikus, hirtelen csökkentése működési zavart okoz majd a felsőoktatási intézmények működésében. Bódis József szerint szakokat megszüntetni könnyű, újrateremteni viszont nagyon nehéz lesz. A tervezett tandíjak mértékét eddig egyedül a Szegedi Tudományegyetem hozta nyilvánosságra; itt új ösztöndíjak bevezetésével csábítanák a hallgatókat a költségtérítéses képzésekre.

A hvg.hu kormányzati forrásból úgy értesült, hogy már megvannak a képzési területekre lebontott, konkrét felsőoktatási keretszámok a részben vagy egészében államilag finanszírozott helyekről. Az egyetemek is megállapították már a jövő évi tandíjak mértékét. Az adatokat pár napon belül nyilvánosságra hozza az oktatási államtitkárság. Az Eduline információi szerint az egyetemek már meg is kapták az adatokat, sőt az ELTE Hallgatói Önkormányzata már nyilvánosságra is hozta őket (az adatok az Eduline oldalán megtekinthetők). A keretszámok szakokra még nincsenek lebontva, az az egyes egyetemek kompetenciája.

Úgy tűnik, a felsőoktatási intézmények vezetői hamar beletörődtek abba, hogy kormányzati döntésként, megkérdezésük nélkül jelennek meg a képzési területekre lebontott, részben vagy teljesen államilag finanszírozott helyekről szóló felsőoktatási keretszámok, és lobbizás nélkül, helyükön ülve várják a döntést. Bár az átalakítást szükségesnek érzik, sokak szerint zavart fog hozni a gyors létszámcsökkenés.

„Releváns döntés nehezen képzelhető el a jelentkezők számának ismerete nélkül” – mondta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő oktatási szakértő. „Például a száz jogász hely elosztásának nem sok értelme van, ha nem tudjuk, mennyien jelentkeznek félállami ösztöndíjas vagy költségtérítéses helyre. Ha kevesen, akkor értelemszerűen koncentrálni kell ezeket a képzéseket néhány intézményre. Ha sokan, akkor lehet játszani – már amennyire ekkora keretszámmal lehet játszani. De ezt január végén senki nem tudja, azaz vakon fog mindenki dönteni, és esetleg működésképtelen konstrukciók jönnek majd létre” – állította.

©

Senki nem jár jól

Senki sem jár jól a számokkal” – mondta a hvg.hu-nak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora, aki abban reménykedik, hogy a nemrég bejelentett Diákhitel 2 révén azért elegendő diák fog a meghirdetett szakokra jelentkezni. Bódis szerint a diploma „az nyerő vállalkozás”, „jobb életpályát biztosít”. Az elnök szerint jó irány a természettudományi és műszaki szakirányok felé terelni a diákokat, „de nem ad hoc módon”. „Évek kellettek volna hozzá, hiszen a humán beállítottságú diákok nem fognak átmenni műszaki képzésre. Az orientációban nagy szerepe van a családnak és a közoktatásnak, ám ez egy lassabb folyamat” – tette hozzá.

Egyes keretszámok 25 százaléknál nagyobb mértékű csökkentése Bódis szerint működési zavart okozhat a felsőoktatási intézmények működésében, a nem gazdaságos szakokat kénytelenek lesznek megszüntetni az egyetemek. „Megszüntetni könnyű, de ha később újra igény lesz ezekre a szakokra, nagyon nehéz lesz őket újrateremteni” – mondta. A PTE rektora abban látja a legnagyobb problémát, hogy gazdasági eszközökkel vezénylik le a struktúraváltást, miközben magát a változtatást szükségesnek tartja. „Ha lecsökkennek a hallgatói létszámok, az akár az oktatás színvonalának emelkedését is hozhatja” – vélte.

Több külföldit vennének fel

Azt sem tudják még az egyes intézmények, pontosan mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak a jövőben. Bódis számításai szerint a forráselvonások miatt a Pécsi Tudományegyetemnek 2-3 milliárd forintos normatíva kieséssel kell számolnia. Ezt az önköltséges képzési helyek, valamint az idegen nyelven folyó oktatás bővítésével, vagyis több külföldi diák felvételével tudják valamelyest kompenzálni. 2013-tól ugyanakkor információi szerint 70 százalékos bázisfinanszírozást akarnak bevezetni, és csak a forrás 30 százaléka függ majd a hallgatói létszámtól.

Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója szerint a keretszámok csökkentésével „mobilabb rendszer” jöhet létre, mivel két félév után a tanulmányi eredményektől függően át lehet kerülni az államilag támogatott képzésre, illetve ki is lehet onnan kerülni, ha a megkövetelt feltételek nem teljesülnek. Az igazgató szerint a jövőben az egyetemeknek, önkormányzatoknak adott esetben költségtérítés-mérséklést kell felajánlani, hogy a diákokat egy adott város egyetemén tartsák. „Pécsnek például a főváros a nagy konkurenciája, sok pécsi diák tanul Budapesten. Meg kell küzdeni a hallgatókért, hiszen helyben minden biztosított: a magas színvonalú oktatás, kollégium, adott esetben itt olcsóbb is az élet” – mondta.

©

Nonszensz

Pósán László, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes tagja a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: „Hoffmann Rózsáék az elmúlt egy évet hasznosabban is el tudták volna tölteni”.

„Az intézményekkel kellett volna egyeztetni a keretszámok felosztásáról, hogy egymás között eldönthessék, ki melyik profilját akarja adott esetben megtartani. Az valóban nonszensz, hogy mindenhol mindenféle képzés legyen, ez finanszírozhatatlan” – mondta. A képviselő nem ért minden számmal egyet, de a "belső aránymódosításra már szükség volt".

Szeged ösztöndíjakkal készül

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új ösztöndíjak alapításával tervezi támogatni a tehetséges, de nehéz szociális helyzetű hallgatókat – közölte a hvg.hu-val Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese. „Minden kar igyekezett szakjai korábbi költségtérítéses díjának összegét érvényesíteni az új önköltségi díj meghatározásakor” – ismertette az oktatási rektorhelyettes a minisztériumi jóváhagyásra elküldött listán szereplő számokat. Példaként említette, hogy a Szegedi Tudományegyetemen 950 ezer forint a legdrágább, 125 ezer a legolcsóbb nappali alapképzés féléves önköltségi díja: a legtöbbet az orvosnak, fogorvosnak készülő medikusnak kell fizetnie, míg a legkevesebbet például a leendő tanítónak, óvónőnek.

 

„A többi egyetem díjaihoz is igazodni kellett, így ugrott félévi 750 ezer forintra a szegedi gyógyszerészképzésért elkért összeg” – tette hozzá. Ugyanakkor a gazdaságtudományi karon például a gazdálkodási és menedzsment szakon az eddigi költségtérítéses 180 ezer forint maradt a szemeszterenkénti önköltségi díj. Ennél 4 ezer forinttal kevesebb lesz az osztatlan képzésben jogásznak készülőtől elkért 176 ezer forint. A nemzetközi tanulmányok alapszakos 209 ezer forintot fizet.

 

A bölcsészettudományi karon a pszichológusnak készülő 225 ezer, a kommunikáció és médiatudomány szakos 193 ezer, a magyar és a történelem szakirányt választó 129 ezer forintos önköltségi díjra számíthat. A természettudományi karon minden nappalis alapszak 200 ezer, a zeneművészetin 300 ezer forint. Ez utóbbi összeget kérik az egészségtudományi és szociális képzési karon a betegápolói képzésért, de csak 180 ezret a szociális munkára felkészítő szakon.

 

275 ezret kell fizetni a pedagógusképző karon a művészetközvetítő szakokon, 125 ezret a nemzetiségi szakirányos tanítóknak. A mérnöki kar gépészei és műszaki menedzserei 210 ezer, az élelmiszermérnökei 190 ezer, míg a mezőgazdasági kar vadgazdái 175 ezer forintot fizetnek önköltségi díjként egy-egy szemeszterben – tudatta a rektorhelyettes.

Százezer diák várja a számokat

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Mint mondta, mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot (korábban ez 200 pont volt), közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti.

A tavalyi 53 500 helyett mintegy 34 ezer hallgatónak – a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon – száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15 550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. Aki egyik kategóriába sem kerül bele, az élhet a Diákhitel 2 lehetőségével, amely "komoly állami kamatgaranciával" fedezi az érintett hallgatók tanulmányait. (A diákhitelrendszer részleteiről itt olvasható anyagunk.) Emellett megmarad a Diákhitel 1 is, amelyet mindenki igénybe vehet. A Diákhitel 2 felvételi lehetőségeinek pontos részleteit eddig a felvételizők nem ismerhették meg.

A korábban nyilvánosságra került tervezetekkel összhangban az informatikai, a műszaki és a természettudományos képzéseket részesíti előnyben a kormány. Ezzel szemben igen kevesen reménykedhetnek az állam támogatásában a jogászképzéseken, az igazságügyi, munkaügyi és gazdaságtudományi szakokon.

A fizetendő költségekről Hoffmann Rózsa azt mondta: a kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek e határokon belül fixálhatják a saját intézményük vonatkozásában a képzések költségeit.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Itthon

Itt a vágás: Hoffmann előrukkolt a számokkal

2012-re közel 50 ezer főben határozzák meg az államilag valamilyen formában támogatott képzésekre felvehető hallgatók számát - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön. Ebből 33 927 főt támogatnak 100 százalékban, 15 550 főt pedig 50 százalékban. A keretszám 2011-ben 53 500 volt.

MTI Karrier

Megdöbbent a rektori konferencia Hoffmann számain

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége azt javasolja: a felsőoktatásban az államilag támogatott képzések létszámkereteit 2012-ben és azt követően úgy határozzák meg, hogy egyetlen keretszám vonatkozásában se legyen az előző évihez képest 25 százaléknál nagyobb az eltérés.

MTI Karrier

"Nem engedheti meg magának az ország" - kiakadt a HÖOK Hoffmann számain

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt kéri a kormánytól, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően változtassa meg a felvételi keretszámokról hozott döntését; a hallgatói szervezet indoklása szerint nem látszik, hogy a keretszámokat átgondolt módon, a különböző kutatások eredményeit figyelembe véve, szakmai alapon határozták meg.

Tossenberger Adél Itthon

Keményen odacsaptak Hoffmannék a jogászoknak és közgazdászoknak

Hozzávetőlegesen 20 ezerrel csökkentette az oktatási tárca az államilag teljes mértékben finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számát. Szakemberek szerint ez példátlanul radikális vágás, és az intézmények 20 százalékának megszűnéséhez vezethet öt éven belül. A képzéseken belül a jogász és közgazdász szakok keretszámait nyirbálták meg a legszélsőségesebben. A bejelentés a HÖOK-ot is meglepte.