szerző:
hvg.hu

Nyilvánosságra hozta az oktatási államtitkárság a felsőoktatási törvény tervezetét. Az előzetes hírekkel szemben nem szűnne meg a Corvinus egyetem sem, csak azok, amelyeket beolvasztanának a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. A jövőben az abszolutórium után öt év állna a hallgatók rendelkezésére a záróvizsga letételére.

A korábban kiszivárgott botrányos hírekhez képest valamennyire puhult a Hoffmann Rózsa nevéhez fűződő felsőoktatási törvénytervezet. Legalábbis a kormány honlapjára kedd délelőtt felkerült tervezet értelmében, amelyet a hét végéig lehet véleményezni.

A korábbi híresztelésekkel ellentétben nem szüntetné meg a Corvinos egyetemet, ahogy a kisebb állami főiskolákat (például a Szolnoki Főiskolát) sem. A tervezet értelmében 2012. január elsejétől 19 állami egyetem, 2 magánegyetem, 5 egyházi egyetem, 21 egyházi főiskola, 11 magánfőiskola és 9 állami főiskola lenne az országban. Legalábbis a törvény elfogadásakor biztosan. A tervezet ugyanis kitér arra, hogy a felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet. Az egyesülésről az egyetemi szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést. Felsőoktatási intézmény szétválása esetén az eredeti felsőoktatási intézmény megszűnik, és új intézmények jönnek létre.

Az egyetlen összevonás, amely a munkaanyagból kiolvasható, hogy 2012. január elsejével létrejönne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelybe a Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem is beolvadna – e két utóbbi intézmény 2011. december 31-ig működne.

©

A törvényjavaslatban nem szerepel, hogy hány férőhelyet finanszírozna az állam, azt ugyanis a kormány évente rendeletben szabályozná. Arra viszont kitér a munkaanyag, hogy államilag támogatott képzésben a hallgató legfeljebb 12 féléven keresztül vehet részt. A doktori képzésben részt vevők támogatási ideje legfeljebb hat félév.

Nyelvvizsga kell a felvételihez

A törvénytervezet szerint felsőoktatási szakképzésre azt a hallgatót lehet felvenni, aki sikeresen érettségizett, de emellett a főiskola vagy az egyetem megkövetelhet még egészségügyi, szakmai, vagy pályaalkalmassági vizsgát is.

Az alapképzésre ezek mellett „C” típusú középfokú nyelvvizsga is kell. Alapszakhoz kapcsolódó mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, és legalább egy „C” típusú középfokú, államilag elismert, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgája van.

A szakirányú továbbképzés feltétele az alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség. Az a diák vehető fel doktori képzésre, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint legalább egy „C” típusú középfokú, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.

A kormánynak biztosítania kell a hátrányos helyzetűek, a gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévők, a terhességi-gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők, a fogyatékossággal élők, illetve a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók esélyegyenlőségét – olvasható a dokumentumban.

Rosszul jár az, aki nem teszi le hamar a záróvizsgát

A jelenlegihez képest kemény feltételhez kötné a kormány a diploma megszerzését. A tervezet rögzíti, hogy az abszolutórium után két évig lehet záróvizsgázni, ezután a diplomázás már feltételhez köthető. A hallgatói jogviszony lejárta után öt évvel már nem lehet záróvizsgázni – olvasható a tervezetben. A jelenlegi szabályozás nem ír elő határidőt, igaz, ez iskolánként változik.

Megszűnik a hallgatói jogviszonya annak, aki ötször bukik meg ugyanazon a vizsgán. Ugyancsak elbocsátással jár, ha valaki egymást követő három alkalommal nem iratkozik be a következő félévre.

©

Az alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános, a mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga kell a diplomához. A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el.

Hány kredit kell?

A felsőoktatási intézményben a képzés program alapján folyik. A képzési program részeként a tantervet felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. A tanterveket ötévente felül kell vizsgálni – olvasható a tervezetben.

A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb száznyolcvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb hat félév.

Erősödő állami befolyás

Továbbra is az oktatási területért felelős miniszter lesz a felsőoktatási ágazat feje, igaz, a törvénytervezet kiköti, hogy a fenntartói irányítás nem sértheti az intézmények jogszabály garantálta önállóságát, autonómiáját.

A rektorválasztás szabályai érdemben nem módosulnak. Ha a törvénytervezetet a jelenlegi formában fogadja el a parlament, akkor a szenátus továbbra is csak rangsorolhatja az állásra beérkezett pályázatokat, illetve – ahogy a törvény fogalmaz – „megválasztja a rektorjelöltet”, amit felterjeszt a fenntartónak, azaz az állami intézmények esetében a miniszternek, aki ezt a javaslatot továbbküldi a miniszterelnöknek, illetve a köztársasági elnöknek. Ezt követően a főiskolai rektor kinevezéséről vagy felmentéséről a miniszterelnök, az egyetemi rektor kinevezéséről, esetleges menesztéséről pedig az államfő dönt. A rektorok juttatásait az állami intézmények esetében a fenntartó határozza meg.

A jövőben nemcsak a rektort, hanem az állami intézmény gazdasági vezetőjét is a miniszter nevezheti ki, a tervezet szerint nem is az oktatási tárca vezetője, hanem az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter. A fenntartó mondja meg az intézmény költségvetésének kereteit, a szenátus pedig ehhez igazítja az éves büdzsét. A döntést követően 15 napon belül a költségvetést meg kell küldeni az oktatási, illetve az állami vagyonért felelős miniszternek is, akik kezdeményezhetik a tervek átírását, ha nem értenek egyet vele. A miniszter felelőssége, hogy háromévenként megvizsgálja, a főiskola vagy egyetem képzése mennyire van "összhangban a gazdaság elvárásaival".

Felsőoktatási intézményt a magyar állam, országos kisebbségi önkormányzat, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, alapítvány, illetve gazdálkodó szervezet alapíthat. A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus, amelynek elnöke a rektor. A felsőoktatási intézmény felelős vezetője és képviselője is a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.

Eltűnő testület

A második Orbán-kormány felsőoktatási tervezetében már nem kap kiemelt szerepet a gazdasági tanács, ez jelentős változás a még hatályos, de leváltani akart törvényhez képest. A 2005-ös – még a Magyar Bálint SZDSZ-es tárca által kidolgozott – felsőoktatási törvény egyik központi eleme volt a gazdasági tanácsok létrehozása, amelyek az intézmények gazdasági stratégiájáért, a piac és a felsőoktatás közötti viszony kialakításáért voltak felelősek. A kilenc tagú testületbe ötöt a kormány delegálhatott, többnyire a közgazdászokat, gazdasági szektorból felkért szakembereket, illetve a politikától korábban visszavonult pénzügy- és gazdasági minisztereket kértek fel.

 

Az új törvénytervezet ugyan említi a gazdasági tanácsot, amikor előírja, hogy állami felsőoktatási intézményben ilyen testületeket kell működtetni, de a működésük feltételeiről, összetételükről, szerepükről nincs említés a tervezetben.

 

A még hatályos felsőoktatási törvény kidolgozó Magyar Bálint eredetileg a most is működő gazdasági tanácsoknál erősebb testületeket állított volna az egyetemek élére, amelyek vétójoggal rendelkeztek volna annak érdekében, hogy az intézmények jobban igazodjanak a gazdaság és a piac elvárásaihoz, ám azt a javaslatot az Alkotmánybíróság megsemmisítette, mert úgy vélte, hogy csorbítja az egyetemek autonómiáját.  

Egyházi egyetemek

Az egyházi főiskolák és egyetemek továbbra is kivételes helyzetben lesznek. Ahogy a 2005-ös törvény, úgy a mostani tervezet is leszögezi, hogy az egyházi intézmények akkor is kaphatnak állami elismerést – és az ezzel járó központi támogatást –, ha csak egy szakon indítanak képzést.

Ezek az intézmények, ahogy eddig, a jövőben is jogosultak lehetnének arra, hogy a jelentkezők között különbséget tegyenek vallási vagy világnézeti alapon. A felvétel előfeltételeként kiköthető valamely vallás, világnézet elfogadása és ennek igazolása.

Az egyházi főiskolákra, egyetemekre felvehető diákok arányát továbbra is az 1997/1998-as tanévhez igazítják: a törvénytervezet kimondja, hogy az évente államilag támogatható hallgatói létszámhelynek az összes államilag támogatott hallgatói létszámhelyre felvehetőkhöz viszonyított aránya nem lehet kevesebb, mint abban a tanévben volt.

Törvényességi felügyelet

Amennyiben a fenntartó úgy ítéli meg, hogy a felsőoktatási intézményben törvénytelenség történt, akkor bírósági úton kezdeményezheti az intézmény vizsgaszervezési jogosítványának megvonását. Ezekkel az intézkedésekkel szemben a rektor szembehelyezkedhet: a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.

A miniszter fenntartói munkáját továbbra is az oktatási hivatal segíti, amely felügyeleti bírságot vethet ki az intézményekre, ha azok jogszerűtlenül – a törvényt vagy a kormányhatározatokat megsértve – működnek.

Továbbra is fontos szereplő marad a Magyar Akkreditációs Bizottság, amely a főiskolák, egyetemek minőségi ellenőrzéséért felelős, s amelynek 17 tagja közül ötöt a rektorok, ötöt az MTA, további ötöt a miniszter delegál. Egy-egy tagot kapnak a hallgatói önkormányzatok és a doktoranduszok. A Magyar Rektori Konferencia konzultatív, tanácsadó testület lesz, amely egyetértési joggal vesz részt a felsőoktatás irányításában.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Barcelona polgármestere párbeszédre szólított fel a katalán válság rendezésére

Barcelona polgármestere párbeszédre szólított fel a katalán válság rendezésére

A hónap végéig van idő a banki adategyeztetésre

A hónap végéig van idő a banki adategyeztetésre

Hídlezárást is belengettek a taxisok a Bolt miatt

Hídlezárást is belengettek a taxisok a Bolt miatt

Erdogan iskoláiban nem csak törökül tanulnak Berlinben

Erdogan iskoláiban nem csak törökül tanulnak Berlinben

Létrejött a Nemzeti Amnézia Intézet

Létrejött a Nemzeti Amnézia Intézet

Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás

Jön az évnek az a napja, amit nagyon nem szeretnek a magyarok: óraátállítás