szerző:
Tossenberger Adél

Az új felsőoktatási koncepció helyhez kötné a külföldre készülő diplomásokat, ezért felmerül a kérdés, nem tervez-e hasonlót a minisztérium a Magyarországon maradó pályaelhagyók esetében is. Az oktatási államtitkárságon azt mondják, nincs szó ilyesmiről, a HÖOK szerint az összes röghöz kötő szerződés értelmetlen, az oktatáskutató pedig a végig nem gondolt oktatási kormányzati rögtönzés részeként tekint minderre.

Az új felsőoktatási koncepció egyik meghatározó eleme, hogy az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókat szerződéssel tartanák itthon: amennyiben munkába állásuk után egy meghatározott időn belül külföldön vállalnának munkát, vissza kellene fizetniük a képzésük költségét az államnak.

Ennek időtartamát nem határozták meg; Dux László felsőoktatásért felelő helyettes államtitkár szerint ez szakmánként, illetve a nem Magyarországon végzett munka jellegétől függően is változhatna. A hvg.hu úgy tudja, nem kizárt, hogy a korlátozó szerződések nem érintenek majd nagy tömegeket, hanem továbbra is leginkább az orvosi egyetemet elvégző hallgatókra fókuszálnak majd.

Felmerül a kérdés, nem lenne-e létjogosultsága annak, hogy a Magyarországon elhelyezkedő, de pályaelhagyó hallgatókkal is hasonló szerződéseket kössenek. Erre korábban a HÖOK elnöke – aki egyébként maximálisan ellenzi a tervezett szerződéskötéseket – is rákérdezett. Szerinte ugyanis az, hogy a pályaelhagyókat nem akarják röghöz kötni, komoly érv amellett, hogy a külföldön szerencsét próbáló pályakezdőket se korlátozzák szerződésekkel.

©

Nagy Dávid azt mondja, mindkét szerződéstípus értelmetlen. Szerinte a munkavállalás e nélkül is nagyon nehéz Magyarországon: „Ismerek olyan végzett jogászt, aki két évig nem tudott elhelyezkedni, ezért hidegburkolóként dolgozott, nyilván nem önszántából” – magyarázza lapunknak.

Megkérdeztük, tervezi-e a pályaelhagyók korlátozását a minisztérium, illetve utánajártunk, hol bicsaklik meg mindennek a logikája.

Még nem tudni, mi lesz a szerződésekben

Hoffmann Rózsa államtitkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy bár ők is találkoztak már ezzel a felvetéssel, és a pályakövetési rendszer Magyarországon nem túl jó, egyelőre nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. „Szakértői oldalról nem hangzott még el ilyen felvetés, és nem is folynak ilyen irányú egyeztetések” – mondta a hvg.hu-nak Dobi Ágnes, az oktatási államtitkárság sajtóreferense. Azt is hozzátette, az új felsőoktatási törvény csak a kaput nyitja meg a szerződéskötés előtt, de ennek tartalmi részletei még nem ismertek – ezeket rendeletben szabályozzák majd.

Réthelyi finoman fogalmaz

Réthelyi Miklós az InfoRádióban a diplomás-adó bevezetéséről azt mondta: ez még nem szerepel a mostani adótervekben. Az interjú során példaként vetődött fel, hogy Új-Zélandon van ilyen gyakorlat, de nálunk legfeljebb azoknál merülhet föl, akik a diplomájuknak köszönhetően kiemelkedően magas életminőséget tudnak biztosítani maguknak. Semmiképpen sem úgy, hogy egy diplomás a fizetése valahány százalékát köteles lenne befizetni. Ha ebből valaha rendszer lenne, annak nagyon közel kellene állnia az önkéntességhez.

 

Az InfoRádió arra is rákérdezett, mi van a diploma után külföldre távozókkal, nekik valóban vissza kell-e majd fizetniük a képzési támogatást. A miniszter erre azt mondta: „Ezt is úgy kell kialakítani, hogy nem akadályozhatja meg - például - a külföldi kutatást, hiszen a fiatalok világlátása, külföldi tapasztalatszerzése nagyon fontos.”

 

„Emberséges formát kell adni az elképzelésnek, ráadásul olyan környezetben kell ezt értelmezni, hogy ma már sokan – hiába végeznek el egy egyetemet – egyáltalán nem biztos, hogy a szakmájukban tudnak elhelyezkedni” – tette hozzá.

A Magyar Rektori Konferencia főtitkára, Dubéczi Zoltán szerint nagyon nehéz lenne ebben a kérdésben éles határt meghúzni, hiszen vannak olyan univerzálisan alkalmazható szakmák, mint például a jogász, amellyel nagyon sok helyen el lehet helyezkedni.

„Ez egy nehéz kérdés, és bizonyos keretek között lehetne értelme a szabályozásnak, de most szabad választása van mindenkinek” – veszi át a szót Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora. „Azért például, ha valaki pedagógusképzésre jár, és végül asszisztensként helyezkedik el, nem lehet valakit büntetni, hiszen előfordulhat, hogy csak így tud érvényesülni a munkaerőpiacon” – magyarázza Sándorné.

„Vannak speciális és önként vállalt tanulmányi szerződések, de ezek épp fordítva működnek: ha egy cég például úgy dönt, hogy finanszírozza valamelyik dolgozójának felsőoktatási tanulmányait, azért az adott cég elvárhat egyfajta elköteleződést” – mondja a rektor. „Olyan ez, mintha valaki hitelszerződést kötne egy bankkal” – teszi hozzá.

Kormányzati rögtönzés

Polónyi István oktatáskutató-közgazdász szerint a végzettek kötelező szerződéskötése a végig nem gondolt egészségügyi és oktatási kormányzati rögtönzés része. Mindez szerinte a Széll Kálmán-tervben lefektetett forráskivonás miatt az államilag támogatott képzésben várható hallgatói létszámcsökkentés „megideologizálását” szolgálja – ennek másik oldala az államilag finanszírozott hallgatói helyek megnyirbálásának munkaerő-piaci szükségletekkel történő indoklása.

©

Ha végigvisszük az állam általi röghöz kötés logikáját, oda is kilyukadhatunk, hogy azok a diplomások, akik nem találnak munkát, vagy csak a sajátjuknál alacsonyabb végzettséget igénylő munkához jutnak, joggal léphetnek fel azért, hogy az állam számukra megfelelő foglalkoztatást biztosítson.

Polónyi azt mondja, a háttérben súlyos koncepcionális kérdések húzódnak meg.

Mi lenne a civilizált megoldás?

Ha a felsőoktatás állami finanszírozását jóléti kiadásnak tekintjük, akkor nincs helye a visszatérítés követelésének. Ha pedig állami cél, hogy mérsékeljük a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő országok mindegyikét sújtó diplomás elvándorlást, akkor erre a civilizált megoldás az lenne, ha többletösztöndíjakkal, és az ösztöndíjakhoz kapcsolódó szerződésekkel tartanák itthon a végzetteket – magyarázza a hvg.hu-nak Polónyi.

Ha azonban nem jóléti kiadásként fogjuk fel a finanszírozást, hanem egyfajta „állami beruházásként a jövőbe”, azaz az állam azért támogatja a diplomások egy részének képzését, mert a munkaerőpiac előre jelezhető szükségleteinek kielégítésével kívánja előmozdítani a gazdasági fejlődést, akkor a döntéshozónak rendelkeznie kell olyan prognózisokkal, amelyek ezt a munkaerő-piaci szükségletet megalapozzák.

Természetesen ezek a problémák nem problémák, ha a felsőoktatási tanulmányokat az állam nem támogatja, mert mint a közgazdászok jelentős része gondolja, az egy jó befektetés az egyénnek, amely jelentős egyéni gazdasági haszonnal (és számos nem gazdasági előnnyel) jár.

A szerződés visszaüt

A törvénytervezet azonban nem ilyen egyértelmű: a jelenlegi felsőoktatási koncepció szerint a munkaerő-piaci, a társadalompolitikai, illetve a gazdasági igényeknek kell megfelelnie a felsőoktatásnak.

©

Az államilag finanszírozott keretszám megállapítása során pedig a következőket mérlegeli a miniszter: a felsőoktatási fejlesztéspolitikai célokat, a nemzetgazdasági, stratégiai célokat, a közép- és hosszútávú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a döntés évében benyújtott jelentkezések számát, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, illetve a képzési területen országosan és az adott intézményben indított alap-és osztatlan képzésben indított szakok arányát.

A szakértő szerint nem lehet előre megjósolni, hányan lesznek azok, akik a szerződéskötés miatt itthon maradnak, mégsem találnak munkát. A fenti felsorolásból egyáltalán nem következik, hogy a diplomásra valóban szüksége van a gazdaságnak, és fog itthon munkát találni. Ezért a helyhezkötő szerződések könnyen visszaüthetnek.

Demokráciában szinte lehetetlen

Polónyi szerint ugyanez a gondolatmenet érvényes arra a felvetésre is, mi lenne, ha az állam „röghöz kötő” szerződést kötne a pályaelhagyókkal. „Egy mindenkire ráerőltetett helyhez kötő szerződés nyilvánvalóan támadható minden olyan diplomás által, aki egyáltalán nem tud, vagy nem tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni” – fejti ki az oktatásszakértő. Felmerül ugyanis a kérdés: milyen jogalappal határoznák meg minisztériumi azt, hogy egy jogász jogászként helyezkedjen el, ha a pálya telített.

„Az élet és a foglalkoztatási lehetőségek természetesen olyan sokszínűek, hogy szinte lehetetlen civilizált, demokratikus országban olyan szabályozást alkotni, amelyik a diplomások helyhez kötését problémák nélkül – társadalmi elfogadottsággal – meg tudja valósítani. Diktatúrában persze mindent lehet” – teszi hozzá a közgazdász.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Dreissiger Ágnes Itthon

Főiskolát csinál a kormány a Corvinusból?

Elkészült a felsőoktatási törvény koncepciója, amelynek alapján a jelenlegi 29 intézményből valószínűleg 26 maradna meg, az államilag finanszírozott képzésben részt vevőkkel pedig szerződést kötnének, hogy meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozniuk. Több intézmény rektora is azt mondja: az integráció önmagában nem átalakítás, és kérdéses az intézmények átsorolása is. A koncepció szerint ugyanis a jövőben csak tudományegyetemek és főiskolák lennének.

eduline.hu Karrier

"Olyan történt az országban, amire még soha nem volt példa" - vita a felsőoktatásról

Még a "kommunista időkben" sem tette egyértelművé az állam, hogy nincs szükség magasan képzett emberekre az országban - mondta Fábri György, az ELTE rektorhelyettese a Mathias Corvinus Collegium hétfő esti felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén. Az egyetemi vezetők és az üzletemberek szerint nagy bajban van a magyar felsőoktatás, de a kormány által elfogadott koncepció nem ad választ minden kérdésre.

MTI Karrier

Felsőoktatási törvény: pénteken már a rektorok is többet tudnak

Pénteken olyan állapotba kerülhet a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója, hogy azt a rektorok is megismerhetik, ezután két napon belül a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai érdemben véleményt tudnak mondani a tervezetről – jelentette be Bódis József, az MRK elnöke kedden.

Dezső András (hvg.hu) Itthon

Szakmunkások országa lehetünk, ha Orbán is úgy akarja

Az elit kiváltsága lesz a gimnázium és a felsőoktatás - lényegében ez olvasható ki a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett és a hvg.hu birtokába került köznevelési törvény koncepciójából, aminek tartalma még a fideszes szakértők körében is kiverte a biztosítékot. Bár úgy tűnik, Orbán Viktor végül elfogadja a dokumentumot, a Fidesz módosító indítványokkal még átgyúrhatja. Főleg a pénz miatt.

hvg.hu Itthon

Itt a tervezet: forgatókönyvek a felsőoktatás megnyirbálására

Négyféle különböző számsor, négyféle ütemterv kering a felsőoktatási vezetők között arról, hogy milyen felvételi keretszámokkal tervezhetnek a következő években az intézmények. A kiszivárgott tervek csak a szereplők kedélyét borzolják, miközben hivatalos változat még jó darabig nem lesz.

Kapcsándi Dóra Itthon

Felsőoktatási reform: többféle keretszám-verzió is kering

Nem tudni, megjelenhet-e október 15-ig a keresztféléves felsőoktatási felvételi tájékoztató, mert az oktatási államtitkárság – a reformra hivatkozva – egyelőre jegeli információink szerint a felvételi folyamatot. Jelenleg senki nem tudja, mi lesz azokkal, akik februártól szeretnének továbbtanulni. A Nefmi szerint időben utcán lesz a kiadvány. A jövő évi keretszámokról négy tervezet is kering a szereplők között.

Valódi olvasztótégely Európa kulturális fővárosa és nincs is messze

Valódi olvasztótégely Európa kulturális fővárosa és nincs is messze

Macsó kinevezési gyakorlat: továbbra is kevés a női vezető Magyarországon

Macsó kinevezési gyakorlat: továbbra is kevés a női vezető Magyarországon

Nem látta? Képeken a tegnapi pólógyőzelem Montenegró ellen

Nem látta? Képeken a tegnapi pólógyőzelem Montenegró ellen

Feltűnő a mozgósítás Győrben, bevethették a listákat

Feltűnő a mozgósítás Győrben, bevethették a listákat

5+1 film halálos járványokról, hogy nagyobb kedvvel mosson kezet

5+1 film halálos járványokról, hogy nagyobb kedvvel mosson kezet

Spiegel: Még nem zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból

Spiegel: Még nem zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból