szerző:
Tossenberger Adél
Tetszett a cikk?

Az új felsőoktatási koncepció helyhez kötné a külföldre készülő diplomásokat, ezért felmerül a kérdés, nem tervez-e hasonlót a minisztérium a Magyarországon maradó pályaelhagyók esetében is. Az oktatási államtitkárságon azt mondják, nincs szó ilyesmiről, a HÖOK szerint az összes röghöz kötő szerződés értelmetlen, az oktatáskutató pedig a végig nem gondolt oktatási kormányzati rögtönzés részeként tekint minderre.

Az új felsőoktatási koncepció egyik meghatározó eleme, hogy az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókat szerződéssel tartanák itthon: amennyiben munkába állásuk után egy meghatározott időn belül külföldön vállalnának munkát, vissza kellene fizetniük a képzésük költségét az államnak.

Ennek időtartamát nem határozták meg; Dux László felsőoktatásért felelő helyettes államtitkár szerint ez szakmánként, illetve a nem Magyarországon végzett munka jellegétől függően is változhatna. A hvg.hu úgy tudja, nem kizárt, hogy a korlátozó szerződések nem érintenek majd nagy tömegeket, hanem továbbra is leginkább az orvosi egyetemet elvégző hallgatókra fókuszálnak majd.

Felmerül a kérdés, nem lenne-e létjogosultsága annak, hogy a Magyarországon elhelyezkedő, de pályaelhagyó hallgatókkal is hasonló szerződéseket kössenek. Erre korábban a HÖOK elnöke – aki egyébként maximálisan ellenzi a tervezett szerződéskötéseket – is rákérdezett. Szerinte ugyanis az, hogy a pályaelhagyókat nem akarják röghöz kötni, komoly érv amellett, hogy a külföldön szerencsét próbáló pályakezdőket se korlátozzák szerződésekkel.

©

Nagy Dávid azt mondja, mindkét szerződéstípus értelmetlen. Szerinte a munkavállalás e nélkül is nagyon nehéz Magyarországon: „Ismerek olyan végzett jogászt, aki két évig nem tudott elhelyezkedni, ezért hidegburkolóként dolgozott, nyilván nem önszántából” – magyarázza lapunknak.

Megkérdeztük, tervezi-e a pályaelhagyók korlátozását a minisztérium, illetve utánajártunk, hol bicsaklik meg mindennek a logikája.

Még nem tudni, mi lesz a szerződésekben

Hoffmann Rózsa államtitkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy bár ők is találkoztak már ezzel a felvetéssel, és a pályakövetési rendszer Magyarországon nem túl jó, egyelőre nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. „Szakértői oldalról nem hangzott még el ilyen felvetés, és nem is folynak ilyen irányú egyeztetések” – mondta a hvg.hu-nak Dobi Ágnes, az oktatási államtitkárság sajtóreferense. Azt is hozzátette, az új felsőoktatási törvény csak a kaput nyitja meg a szerződéskötés előtt, de ennek tartalmi részletei még nem ismertek – ezeket rendeletben szabályozzák majd.

Réthelyi finoman fogalmaz

Réthelyi Miklós az InfoRádióban a diplomás-adó bevezetéséről azt mondta: ez még nem szerepel a mostani adótervekben. Az interjú során példaként vetődött fel, hogy Új-Zélandon van ilyen gyakorlat, de nálunk legfeljebb azoknál merülhet föl, akik a diplomájuknak köszönhetően kiemelkedően magas életminőséget tudnak biztosítani maguknak. Semmiképpen sem úgy, hogy egy diplomás a fizetése valahány százalékát köteles lenne befizetni. Ha ebből valaha rendszer lenne, annak nagyon közel kellene állnia az önkéntességhez.

 

Az InfoRádió arra is rákérdezett, mi van a diploma után külföldre távozókkal, nekik valóban vissza kell-e majd fizetniük a képzési támogatást. A miniszter erre azt mondta: „Ezt is úgy kell kialakítani, hogy nem akadályozhatja meg - például - a külföldi kutatást, hiszen a fiatalok világlátása, külföldi tapasztalatszerzése nagyon fontos.”

 

„Emberséges formát kell adni az elképzelésnek, ráadásul olyan környezetben kell ezt értelmezni, hogy ma már sokan – hiába végeznek el egy egyetemet – egyáltalán nem biztos, hogy a szakmájukban tudnak elhelyezkedni” – tette hozzá.

A Magyar Rektori Konferencia főtitkára, Dubéczi Zoltán szerint nagyon nehéz lenne ebben a kérdésben éles határt meghúzni, hiszen vannak olyan univerzálisan alkalmazható szakmák, mint például a jogász, amellyel nagyon sok helyen el lehet helyezkedni.

„Ez egy nehéz kérdés, és bizonyos keretek között lehetne értelme a szabályozásnak, de most szabad választása van mindenkinek” – veszi át a szót Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora. „Azért például, ha valaki pedagógusképzésre jár, és végül asszisztensként helyezkedik el, nem lehet valakit büntetni, hiszen előfordulhat, hogy csak így tud érvényesülni a munkaerőpiacon” – magyarázza Sándorné.

„Vannak speciális és önként vállalt tanulmányi szerződések, de ezek épp fordítva működnek: ha egy cég például úgy dönt, hogy finanszírozza valamelyik dolgozójának felsőoktatási tanulmányait, azért az adott cég elvárhat egyfajta elköteleződést” – mondja a rektor. „Olyan ez, mintha valaki hitelszerződést kötne egy bankkal” – teszi hozzá.

Kormányzati rögtönzés

Polónyi István oktatáskutató-közgazdász szerint a végzettek kötelező szerződéskötése a végig nem gondolt egészségügyi és oktatási kormányzati rögtönzés része. Mindez szerinte a Széll Kálmán-tervben lefektetett forráskivonás miatt az államilag támogatott képzésben várható hallgatói létszámcsökkentés „megideologizálását” szolgálja – ennek másik oldala az államilag finanszírozott hallgatói helyek megnyirbálásának munkaerő-piaci szükségletekkel történő indoklása.

©

Ha végigvisszük az állam általi röghöz kötés logikáját, oda is kilyukadhatunk, hogy azok a diplomások, akik nem találnak munkát, vagy csak a sajátjuknál alacsonyabb végzettséget igénylő munkához jutnak, joggal léphetnek fel azért, hogy az állam számukra megfelelő foglalkoztatást biztosítson.

Polónyi azt mondja, a háttérben súlyos koncepcionális kérdések húzódnak meg.

Mi lenne a civilizált megoldás?

Ha a felsőoktatás állami finanszírozását jóléti kiadásnak tekintjük, akkor nincs helye a visszatérítés követelésének. Ha pedig állami cél, hogy mérsékeljük a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő országok mindegyikét sújtó diplomás elvándorlást, akkor erre a civilizált megoldás az lenne, ha többletösztöndíjakkal, és az ösztöndíjakhoz kapcsolódó szerződésekkel tartanák itthon a végzetteket – magyarázza a hvg.hu-nak Polónyi.

Ha azonban nem jóléti kiadásként fogjuk fel a finanszírozást, hanem egyfajta „állami beruházásként a jövőbe”, azaz az állam azért támogatja a diplomások egy részének képzését, mert a munkaerőpiac előre jelezhető szükségleteinek kielégítésével kívánja előmozdítani a gazdasági fejlődést, akkor a döntéshozónak rendelkeznie kell olyan prognózisokkal, amelyek ezt a munkaerő-piaci szükségletet megalapozzák.

Természetesen ezek a problémák nem problémák, ha a felsőoktatási tanulmányokat az állam nem támogatja, mert mint a közgazdászok jelentős része gondolja, az egy jó befektetés az egyénnek, amely jelentős egyéni gazdasági haszonnal (és számos nem gazdasági előnnyel) jár.

A szerződés visszaüt

A törvénytervezet azonban nem ilyen egyértelmű: a jelenlegi felsőoktatási koncepció szerint a munkaerő-piaci, a társadalompolitikai, illetve a gazdasági igényeknek kell megfelelnie a felsőoktatásnak.

©

Az államilag finanszírozott keretszám megállapítása során pedig a következőket mérlegeli a miniszter: a felsőoktatási fejlesztéspolitikai célokat, a nemzetgazdasági, stratégiai célokat, a közép- és hosszútávú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a döntés évében benyújtott jelentkezések számát, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, illetve a képzési területen országosan és az adott intézményben indított alap-és osztatlan képzésben indított szakok arányát.

A szakértő szerint nem lehet előre megjósolni, hányan lesznek azok, akik a szerződéskötés miatt itthon maradnak, mégsem találnak munkát. A fenti felsorolásból egyáltalán nem következik, hogy a diplomásra valóban szüksége van a gazdaságnak, és fog itthon munkát találni. Ezért a helyhezkötő szerződések könnyen visszaüthetnek.

Demokráciában szinte lehetetlen

Polónyi szerint ugyanez a gondolatmenet érvényes arra a felvetésre is, mi lenne, ha az állam „röghöz kötő” szerződést kötne a pályaelhagyókkal. „Egy mindenkire ráerőltetett helyhez kötő szerződés nyilvánvalóan támadható minden olyan diplomás által, aki egyáltalán nem tud, vagy nem tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni” – fejti ki az oktatásszakértő. Felmerül ugyanis a kérdés: milyen jogalappal határoznák meg minisztériumi azt, hogy egy jogász jogászként helyezkedjen el, ha a pálya telített.

„Az élet és a foglalkoztatási lehetőségek természetesen olyan sokszínűek, hogy szinte lehetetlen civilizált, demokratikus országban olyan szabályozást alkotni, amelyik a diplomások helyhez kötését problémák nélkül – társadalmi elfogadottsággal – meg tudja valósítani. Diktatúrában persze mindent lehet” – teszi hozzá a közgazdász.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Dreissiger Ágnes Itthon

Főiskolát csinál a kormány a Corvinusból?

Elkészült a felsőoktatási törvény koncepciója, amelynek alapján a jelenlegi 29 intézményből valószínűleg 26 maradna meg, az államilag finanszírozott képzésben részt vevőkkel pedig szerződést kötnének, hogy meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozniuk. Több intézmény rektora is azt mondja: az integráció önmagában nem átalakítás, és kérdéses az intézmények átsorolása is. A koncepció szerint ugyanis a jövőben csak tudományegyetemek és főiskolák lennének.

eduline.hu Karrier

"Olyan történt az országban, amire még soha nem volt példa" - vita a felsőoktatásról

Még a "kommunista időkben" sem tette egyértelművé az állam, hogy nincs szükség magasan képzett emberekre az országban - mondta Fábri György, az ELTE rektorhelyettese a Mathias Corvinus Collegium hétfő esti felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén. Az egyetemi vezetők és az üzletemberek szerint nagy bajban van a magyar felsőoktatás, de a kormány által elfogadott koncepció nem ad választ minden kérdésre.

MTI Karrier

Felsőoktatási törvény: pénteken már a rektorok is többet tudnak

Pénteken olyan állapotba kerülhet a nemzeti felsőoktatási törvény koncepciója, hogy azt a rektorok is megismerhetik, ezután két napon belül a Magyar Rektori Konferencia (MRK) tagjai érdemben véleményt tudnak mondani a tervezetről – jelentette be Bódis József, az MRK elnöke kedden.

Dezső András (hvg.hu) Itthon

Szakmunkások országa lehetünk, ha Orbán is úgy akarja

Az elit kiváltsága lesz a gimnázium és a felsőoktatás - lényegében ez olvasható ki a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett és a hvg.hu birtokába került köznevelési törvény koncepciójából, aminek tartalma még a fideszes szakértők körében is kiverte a biztosítékot. Bár úgy tűnik, Orbán Viktor végül elfogadja a dokumentumot, a Fidesz módosító indítványokkal még átgyúrhatja. Főleg a pénz miatt.

hvg.hu Itthon

Itt a tervezet: forgatókönyvek a felsőoktatás megnyirbálására

Négyféle különböző számsor, négyféle ütemterv kering a felsőoktatási vezetők között arról, hogy milyen felvételi keretszámokkal tervezhetnek a következő években az intézmények. A kiszivárgott tervek csak a szereplők kedélyét borzolják, miközben hivatalos változat még jó darabig nem lesz.

Kapcsándi Dóra Itthon

Felsőoktatási reform: többféle keretszám-verzió is kering

Nem tudni, megjelenhet-e október 15-ig a keresztféléves felsőoktatási felvételi tájékoztató, mert az oktatási államtitkárság – a reformra hivatkozva – egyelőre jegeli információink szerint a felvételi folyamatot. Jelenleg senki nem tudja, mi lesz azokkal, akik februártól szeretnének továbbtanulni. A Nefmi szerint időben utcán lesz a kiadvány. A jövő évi keretszámokról négy tervezet is kering a szereplők között.

A jobbnál is lesz jobb: az Apple az M1 lapka utódján dolgozik

A jobbnál is lesz jobb: az Apple az M1 lapka utódján dolgozik

Szájer József lemondott a soproni díszpolgári címéről

Szájer József lemondott a soproni díszpolgári címéről

Nagy újítást kapott az IKEA okosotthonos rendszere

Nagy újítást kapott az IKEA okosotthonos rendszere