Újabb átalakítás előtt a felsőoktatás
Nem a kormány tervei szerint választanak képzést a felsőoktatásba igyekvő diákok – írja a HVG e heti száma.
#felsőoktatás
Kevés a mérnök, de aki van, az is önbizalomhiányos
A magyar vállalatvezetők kevésnek tartják a diplomások számát – főleg mérnöki területen van jelentős szakemberhiány. Ráadásul hiába jó az akadémikus tudásuk, a gyakorlati ismeretek nem megfelelőek, hiányzik a problémamegoldó képesség és az önbizalom is. Ráadásul a „jó és keresett” diplomával rendelkezők 20 százaléka néhány éven belül külföldön vállal munkát.
“Basszus, tényleg ilyen” – Hallgatók értékelik a tanáraikat
Létezik egy magyar oldal, melyen az egyetemi, főiskolai hallgatók szabadon mondhatják el véleményüket tanáraikról. A MarkMyProfessoron fordul a kocka, a diákok osztályoznak az oktatók meg tűrnek: vannak, akiket inspirálnak az őszinte visszajelzések, de az is előfordul, hogy kiborulnak az igazságtalannak vélt kritikától. Mivel módszertanilag az oldal értékelhetetlen, az iskolák nem figyelnek oda rá, az általuk alkalmazott oktatói véleményezői rendszer viszont nem igazán működik.
Minden ötödik diák az ELTE-re jelentkezett idén
A hazai felsőoktatási intézményekbe 105 616-an szeretnének bejutni, 559-cel kevesebben, mint 2014-ben.
Belepiszkálhatnak a rektorok egy kicsit a kancellári rendszerbe
Finomhangolásra van szükség a kancellária rendszerében – közölte a Napi Gazdaság, miután a Magyar Rektori Konferencia ismét áttekintette az első tapasztalatokat.
Mérő László: Orbánék oktatási tervével a XXI. század lúzerei leszünk
A kormány oktatáspolitikája rossz, és ha az eddigi irányvonal folytatódik, akkor vészesen lemaradhatunk a világtól – vallja Mérő László, aki diákjai gondolkodása miatt mégis optimista. A matematikus és pszichológus szerint az ellenzéki tüntetések szervezői rosszul gondolkodnak, és a rendszerváltás utáni tévelygésbe még egy Jobbik-kormányzás is beleférhet. A nemrégiben a csodák logikájáról könyvet író gondolkodóval beszélgettünk, aki adott esetben még a fradista ultrákért is kiállna.
Elkészült a felsőoktatás újraszabályozása: a szakok 15 százalékát eltörlik
A jövőben kétfajta alapvető intézménytípust különítenének el, az egyetemet és az alkalmazott tudományok egyetemét. A módosítás alapján speciális kompetenciatesztet íratnak majd a hallgatókkal a képzés elején és végén, hogy láthatóvá váljon a fejlődésük. Rendeletben írnák elő, hogy 2020 után ne lehessen felvételizni középfokú nyelvvizsga nélkül. A módosítást már júniusban törvénybe iktatná a parlament a tervek szerint.
Nyolc egyetemi szakot alakíthat át a kormány
Összesen nyolc egyetemi, főiskolai képzés alakulna át, vagy szűnne meg a jövőben a hírek szerint, így a kommunikáció mellett veszélyben van az andragógiai képzés és az informatikus könyvtáros is. A felsőoktatási államtitkárság egyelőre nem cáfolt érdemben, március végén derülhet ki, mik a terveik. Az Oktatói Hálózat azt várja, terítse ki a lapjait a kormány. Úgy tűnik, ez az újabb állomása a "romkocsmákban merengő bölcsészek" ellen vívott harcnak.
Ide is menekülhetnek a magyar egyetemisták
A határon túli egyetemeken nő az anyaországból érkező hallgatók száma. A magyarországi diákoknak ugyanis egyre inkább megéri időnként megtenni több száz kilométert egy-egy határon túli egyetemig és az egy-két napos szállás költségeit kifizetni, de ingyen tanulni, mint a hazai egyetemeken a röghöz kötési szerződést aláírni vagy a több százezer forintos költségtérítési díjat fizetni.
Teljesen megszüntethetik a kommunikáció szakokat
Több népszerű szakot önköltségessé tenne a kormány, másokat pedig teljesen eltörölnének, ilyen például a kommunikáció szak – derült ki az államtitkárság új stratégiájából, amelyet a dékánokkal ismertettek. Egy másik verzió szerint a jövőben csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet majd kommunikáció szakot végezni. A terv hatalmas botrányt kavarhat.
Így alakítaná át a felsőoktatást a kormány
"Fokozatváltás a felsőoktatásban" - e fölöttébb bizakodó, ám vészesen homályos címmel tették közzé szerdán a kormány honlapján azt a majdnem száz oldalas dokumentum, amely vázolja, milyennek képzelik ez a kormányban, illetve környezetében a felsőoktatás átalakítását. A céldátum 2030, ami azt jelenti, hogy vannak részek, amelyek a most éppen harmadikba járó kilencéveseket érintik, a nagyobbiskolások pedig találgathatnak, mi lesz éppen kész akkor, amikor ők végeznek. Egy valami biztosnak tűnik: főiskola már nem lesz, helyette jön az alkalmazott tudományok egyeteme. És vannak még ötleteik.
Ma éjfélig kell dönteni a felsőoktatási jelentkezésekről
Február 15-e éjfél a határidő a felsőoktatási jelentkezésre a felvi.hu oldalon.
A multiknak képez olcsó munkaerőt a kormány csodaszere
Bedurrantották a felsőoktatásban is a duális képzést, idén szeptembertől már 20-nál is több intézményben a cégekkel karöltve vehetnek majd részt a hallgatók gyakorlati képzésben. A rendszerből a kis- és középvállalkozások is részesednének, csakhogy az alkalmazott módszerek a kis cégek szerint leginkább a multik számára képezhetnek olcsó, könnyen alkalmazható munkaerőt, akik korlátozott tudással rendelkeznek.
Duális képzés: az államtitkár szerint nincs gépházzaj
A felsőoktatásért felelős államtitkár szerint fennakadás nélkül fog elindulni az országosan idén szeptemberben debütáló duális képzés. Palkovics László úgy látja, az eddig több mint ezer jelentkező azt mutatja, az érettségizőknek sikerült tájékozódniuk az új rendszerről. A képzések elindításához 350 vállalatot kell majd akkreditálnia annak a Duális Képzési Tanácsnak, amely csak január 12-én alakult meg, ezzel kapcsolatban az államtitkár úgy nyilatkozott, a csúszás ellenére ez nem fogja hátrányosan érinteni a diákokat. A tervek szerint a hallgatói érdekképviselet is szerepet kap majd a DKT munkájában.
Nem fukarkodik a nagy szavakkal a felsőoktatási államtitkár
Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint jól-rosszul, de napjainkra lezajlott és befejeződött a felsőoktatás rendszerváltása, és az a cél, hogy a terület átalakítása során a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat hatékonyan használják fel, minőségi fejlődést érjenek el.
Megvannak a keresztféléves képzések ponthatárai
Nyilvánosságra hozták a 2015-ös keresztféléves felvételi ponthatárait csütörtökön. Volt olyan mesterszak, amelyre csak 80 feletti pontszámmal lehetett bekerülni. A legtöbb diákot idén is a gazdasági és a műszaki képzések vonzották – írja az Eduline.
Palkovics: butaság az a vád, hogy a kormány nem akar elég diplomást képezni
A felsőoktatási államtitkár szerint több diplomásra van szükség, nem arra, hogy minél több, diplomát nem szerző hallgató legyen a felsőoktatási intézményekben.
Pártközeli kancellárok a felsőoktatásban
Csak a politikai háttér számít, e nélkül legalábbis nem volt érdemes pályázni az egyetemek kancellári posztjára – írja a HVG e heti száma.
Több pénz, kevesebb diák lesz a felsőoktatásban
Jövőre az idehez képest 17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, ami elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Az oktatókat 2016 elejétől fizetik az újbértábla szerint.
Együtt: Kamudoktorokat és bukott fideszeseket ültetnek a rektorok nyakába
Az Együtt szerint a Fidesz-kormány a kancellárok személyében az egyetemekre pártkomisszárokat nevez ki. Ezen emberek többségének fogalma sincs a felsőoktatásról, feladatuk pedig az egyetemi autonómia felszámolása, a központi utasítások végrehajtása lesz. Az Együtt azt követeli, hogy állítsák vissza az egyetemi autonómiát, az intézményeket valóban a rektorok vezethessék, a kancellárokra pedig nincsen szükség.