Tíz napon belül lejár a határidő a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésekre. A szeptembertől induló új tanévben pedig már nemcsak hagyományos, hanem duális képzésben is részt vehetnek majd a hallgatók, vagyis a képzés teljes 3, illetve 3,5 éve alatt szakmai gyakorlatot is teljesítenek különböző vállalatoknál. (A rendszer korántsem zökkenőmentes indulásáról a hvg.hu múlt héten írt bővebben, és a HVG is részletesen foglalkozik a témával).

Az látszik, hogy a duális felsőoktatási képzésre a nagyvállalatok nagyon rányomultak: például az Audi vagy a Mercedes már a győri, illetve kecskeméti egyetemmel, főiskolával közösen futtat képzési programokat. A most kibővített és még inkább keretek közé terelt rendszerben viszont nagy kérdés, mennyi hely jut a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek fejlesztési és exportkapacitásuk bővítése elvileg a magyar kormány egyik kiemelt célja. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára egy LMP-s képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta, a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításához elengedhetetlen a kkv-k komplex támogatása. Ennek része az, hogy a kormány egy személyhez kötött, kifejezetten а szakképzést sikeresen befejező, pályakezdő fiatalokra irányuló gyakornoki program elindítását tervezi. А programra а tervek szerint 2015-ben mintegy 10 milliárd forint keretösszeg jut. Emellett azoknak а kis- és középvállalkozásoknak, amelyek а duális képzésekben önálló együttműködő partnerként egyelőre nem tudnak részt venni, az úgynevezett duális képzési központok teremtenek lehetőséget а képzési programokba bekapcsolódásra (ilyen központok egyelőre Zalaegerszegen, Szombathelyen és Miskolcon jöttek létre).

Ezek a tervek és elképzelések mind nagyon jól hangzanak, ám úgy fest, a kkv-k még nagyon keveset érzékelnek a támogatásokból. A költségek jelentős része náluk csapódik le, ám a duális felsőoktatási képzés leginkább a multiknak hozhat előnyöket, a kisebb vállalkozások számára már kevésbé.

A multik számára képeznek olcsó munkaerőt

Kulcskérdés a duális képzési forma bevezetése, mert a műszaki felsőoktatás sok területen a 24. órában van – mondta Reith János, a Dunaharasztiban működő, 29 főt foglalkoztató Direct-Line Kft. ügyvezetője. Úgy fogalmazott, hatalmas szakadék tátong az egyetemi-főiskolai képzés és a gyakorlat között, túl elméletivé és műhelyidegenné vált az oktatás, ez a hazai kkv-knak is hátrányos. A duális képzés bevezetése részben megoldást jelent az új felsőoktatási stratégiában megfogalmazott problémákra, de úgy látja, a német minta átvétele a társadalmi és gazdasági viszonyrendszer vizsgálata, a magyar sajátosságokhoz hozzáigazítás nélkül nem szerencsés. Reith sokkal fontosabbnak tartja a gyakorlatorientáció erősítését. A duális képzés témájával foglalkozó írásokban kifogásolt anomáliák a kapkodás következményei, és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy az érintetteknek sem egyértelműek a célok, így a finanszírozási és más tartalmi kérdések sincsenek tisztázva az ügyvezető szerint. A duális képzés nem tekinthető csodaszernek, nem jelent teljes körű megoldást a felsőoktatás problémáira – összegezte a dunaharaszti cég ügyvezetője.

Jelenlegi formájában a duális képzés nem juttatja a kkv szektort abba szerepbe, ami valójában a reform fő célja – véli Reith. A bevezetésre váró modellben szerinte olcsó, könnyen alkalmazható munkaerőt fognak képezni a multinacionális vállalatoknak, és így a felsőoktatásból kikerülők tudása jobbára az üzemeltetés terén lesz hasznosítható. A tananyagokban is a nagyvállalatok tevékenységére jellemző szakmaterületek, itt hasznosítható ismeretek köszönnek vissza. Ezzel szemben a  hazai kkv-knak – és általában véve a magyar iparnak – olyan szakemberekre lenne szükségük a fejlődés érdekében, akik széles körű tudással rendelkeznek, új információkkal és ismeretekkel tudnak szolgálni. Az ügyvezető szerint a Mercedeshez vagy az Audihoz hasonló nagyvállalatok – amelyek elsősorban az olcsó munkaerő jelentette kedvező gazdasági feltételek miatt vannak Magyarországon – abban érdekeltek, hogy a tömeggyártásban alkalmazott részfeladatok elvégzésére tanítsák be hallgatóikat.

A Direct-Line Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hatásait tekintve kedvezőtlennek tartja, ha a hallgatók az alapképzés (BSc) után azonnal kilépnek a munkaerőpiacra, és csak kevesen választják a mesterképzést (MSc). Hosszú távon így az összeszerelő üzemek betanított szakembereinek tömegeit fogja képezni a hazai felsőoktatás Reith szerint, miközben ahhoz, hogy nemzetközileg is versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal rendelkező hazai kkv-k erősödhessenek meg, többek között egyre több PhD-fokozattal rendelkező munkavállaló megjelenésére volna szükség. Úgy látja, kevés olyan kkv működik, amely a duális képzésben el tudná magát kötelezni 3-3,5 vagy akár 5 évre, hiszen a hallgatók juttatásai, illetve az oktatásukhoz szükséges körülmények biztosítása komoly anyagi megterhelést jelentene, miközben sok esetben saját túlélésük sem biztosított.

Így jött be a duális képzés a középfokú oktatásba

A második Orbán-kormány nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy beépítsék a németországi duális rendszert a magyar középfokú oktatásba, ennek mikéntjéről, illetve a különbségekről itt és itt írtunk bővebben.

Szakmai  tapasztalataik és adottságaik ellenére is úgy látják a cégnél, nem tudnak olyan értelemben partnerek lenni a duális képzésben, mint egy autóipari multi, amely az oktatás teljes időtartamára és azon túl is kvázi magához tudja köti a hallgatót. "Mi egy-egy részterületen tudjuk megmutatni a csúcstechnológiát – ezt viszont sok, akár az összes ilyen képzésben részt vevő hallgató részére. Ilyen értelemben nem tudom megmondani, hogy mennyiből tudnánk képezni egy hallgatót, mert nem egyet szeretnénk, hanem az általunk művelt csúcsterületeken az összeset" – foglalta össze elképzeléseit. A jelenlegi költségeknél lényegesen gazdaságosabb megoldást jelentene az általa javasolt modell, amiben a hazai kkv-k konzorciuma lehetne az összes hazai felsőoktatási intézmény partnere, és tömbösített órarendekkel minden hallgató eljuthatna valamennyi, a tanulmányai szempontjából érdekesnek tartott gyakorlati helyre egy-egy napra, ahol megkapná az elméleti tananyaghoz tartozó gyakorlati ismereteket.

Nem részfeladatokra kellenének a mérnökök

A cég számára mindig is fontos volt a szakképzés támogatása és az utánpótlás biztosítása – mondta Hirth Olivér, a pécsi Kontakt-Elektro Kft. ügyvezető igazgatója. Az 56 főt foglalkoztató cégnek nagy múltra visszatekintő együttműködése van a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karral, és emellett a bolognai képzés keretein belül működtetik az úgynevezett "Mérnökóvodát".

Az idén szeptemberben startoló duális képzésben a tervek szerint összesen 4 hallgatót, 3 villamosmérnököt és 1 gépészmérnököt fogad a pécsi cég, április 30-ig lehet jelentkezni a Pécsi Tudományegyetem honlapján keresztül, és a leendő hallgatókat egy szóbeli interjú során választják majd ki.

"Minden kezdet nehéz" – így jellemezte a duális képzés bevezetésének körülményeit az ügyvezető. Tapasztalatai szerint sok a bizonytalanság, különösen a finanszírozás terén, míg a felsőoktatási intézmények jelentős támogatást igényelhetnek a képzés elindítására, a jelenlegi helyzet szerint a duális képzéssel járó költségek kizárólag a cégeket terheli. Számításai szerint egy mérnökhallgató munkahelyének kialakítása 4-5 millió forintot emészthet fel, ami egy éven belül mindenképpen költségként jelentkezik a cég büdzséjében.

A hallgatókat megillető juttatásokról az ügyvezető elmondta, az igénybe vehető adókedvezmények semmiképp sem fedezik majd a kifizetett munkabéreket. Ezen túl a hallgatókkal foglalkozni kell, ami értelemszerűen eredménycsökkenést von maga után, hiszen az oktatást végző mérnökök kiesnek a termelésből. A fentiek alapján mindenképpen hasznosnak tartaná a duális képzés megvalósítására és működtetésére pályázatok kiírását, hogy az adódó költségek ne egészben a cégeket terheljék. Úgy fogalmazott, a költségek és nehezségek ellenére a cég vezetőjeként gondolnia kell arra is, hogy kivel akar dolgozni 20 év múlva.

A felvételt nyert duális hallgatók 3-4 hetes szakmai alapozással kezdik meg gyakorlatukat a cégnél, kezdetben mesterek felügyelete mellett, a későbbiek során mérnökökkel dolgoznak együtt. A képzés tanrendjéből adódóan azzal számolnak, hogy csak részfeladatokat tudnak a tanulókra bízni, de nagyobb projektekbe már nem tudja bevonni őket. Ebben a formában kevésbé tartja működőképesnek a koncepciót, de véleménye szerint az mindenképpen előnyös, hogy – ellentétben egy tanműhellyel – élesben próbálhatják ki magukat a hallgatók.

Úgy látja, egy multinacionális vállalatnál végzett gyakorlaton a hallgatók – a rendszerek sajátosságai miatt – nem tesznek szert átfogó ismeretekre. A kkv-k esetében egy projekt részfeladatának kidolgozásával 50-100 munkaórát töltenek, majd lépnek tovább a következő feladatra, összehasonlítva egy multival, ott egy adott műszaki részfeladatra akár 1000 órát is rászánnak, így a hallgató csak az adott vállalat számára szükséges szűkebb ismereteket fogja elsajátítani. A hazai ipar helyzetét elemezve úgy fogalmazott, ez azért jelent problémát, mert a kkv-knak nem ilyen szakemberekre van szükségük, hanem olyanokra, akik átfogó szakmai ismereteikkel, önálló döntési kompetenciáikkal részt tudnak venni egy termelő és fejlesztő cég munkájában, mert a magyar gazdaság kitörési pontját épp a kkv-k jelentik, amelyek képesek nemzetközi szinten is versenyképes saját termékeket fejleszteni.

Jó a program, de minden költség a cégen csattan

A 2001-ben alapított zalaegerszegi Mould Tech Kft. az egyike azon hazai kkv-knak, amelyek már többéves tapasztalattal rendelkeznek az országosan idén szeptemberben induló duális képzésben. Molnár Gábor, a 71 fős cég tulajdonos-ügyvezetője elmondta, már több éve működnek együtt a zalaegerszegi mechatronikai mérnökképzéssel, amely a Kecskeméti Főiskolához hasonlóan 2012 óta kísérleti jelleggel már három évfolyamon indított a duális elveknek megfelelő képzést. A jelenlegi formában minden szemeszter végén többhetes – télen rövidebb, nyáron hosszabb – gyakorlati időszak következik, és emellett (a tanterv adta keretekhez illeszkedve) szemeszter közben is mintegy 3 hetet töltenek a hallgatók gyakorlati képzéssel a cégnél. A duális képzési forma előnyének nevezte, hogy specifikus és aktuális tudásra tehetnek szert a hallgatók és a gyakorlatorinetált oktatás révén megismerkedhetnek a munka világával. Másrészt a cégeknek is könnyebb olyan munkatársat integrálniuk, aki már az alapképzés során megismerte az adott cég működését, felépítését és munkakultúráját. A vállalkozás 3-4 fővel tervezi elindítani a duális képzés következő évfolyamát, így az alapképzést követően jó eséllyel vesznek fel olyan hallgatókat, akik ott töltötték gyakorlatukat.

Mely intézményeknél lehet jelentkezni?

Ezen a linken el lehet olvasni, hogy pontosan mely felsőfokú oktatási intézményben indul duális képzés. Összesen 21 helyen, 79 alapszaknál indul duális képzési forma, a HVG e heti cikke pedig 350 cég és ezer hallgató részvételéről ír.

A zalaegerszegi cég ügyvezetője kérdésünkre, miszerint milyen költségekkel jár a képzés elindítása, elmondta, a cégnek ugyanúgy biztosítania kell a tanulók munkájához szükséges informatikai, irodai eszközöket, ebben tehát nincs különbség egy tanuló képzése és egy új munkatárs alkalmazása között. Úgy számolnak, a cégnek havonta 150 ezer forintjába kerül egy hallgató képzése, amihez a járulékfizetésre vonatkozó adókedvezményen túl semmilyen állami vagy uniós támogatást nem tudnak igénybe venni. Azon túl, hogy biztosítani tudják a megfelelő színvonalú képzést, egyéves mentorképzést szerveztek az oktatásra kijelölt szakemberek számára. Erről Molnár azt is elmondta, az infrastrukturális fejlesztések és beruházások mellett azzal is kell számolniuk, hogy ezek a munkatársak kiesnek a termelési folyamatból, ami szükségszerűen bevételkieséssel jár. Ezekre a költségekre hosszú befektetésként tekintenek a cégnél, és hozzátette, az előrelépéshez elengedhetetlen a humánerőforrás fejlesztése. A vállalkozásnak a legfőbb motiváció nem az esetlegesen elérhető adókedvezmény, hanem az, hogy a hallgató egyetemre történő felvételét követően elkezdődhet az együttműködés a potenciális jövőbeni munkavállaló és a munkaadó között.

A hazai termelő szektor minden szereplője igényli a gyakorlatorientált képzésekből kikerülő, már pályakezdőként is azonnal hasznosítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakembereket. Ezért fontos lépés a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló duális képzési forma meghonosítása, ami nem „csodaszer” a felsőoktatásban, hanem a képzési struktúra bizonyos területein hatékonyan alkalmazható, az egyetemek és vállalatok együttműködésében végrehajtott képzési forma.

Németországban van 2 ezer eurós bér is

A kkv-k nehezebb helyzete mellett érdemes azt is megnézni, hogy a németeknél – a Magyarországon mintának tekintett országnál – milyen bérezés jár a programba belépőknek. Németországban először is egy komplett weboldal is azon diákok rendelkezésére áll, akik információt szeretnének szerezni az egyetemeken, illetve főiskolákon zajló duális képzésekről. A weboldalon teljes útmutatóval szolgálnak, elmagyarázzák, hogy mi is a duális képzés, hol lehet ilyen képzést találni, és hogy például hol lehet jelentkezni.

Az információs oldal abban is segítséget ad, hogy alaposan körbejárták, mennyit is keresnek a már jelenleg a rendszerben részt vevő hallgatók. Ezt úgy tudták összeszedni, hogy megkérdezték a hallgatókat, mennyi fizetést, illetve egyéb juttatást kapnak, ahol dolgoznak (a weboldal úgy tekintett az információkra, hogy a hallgatók igazat mondtak). Az adatokból kiderül, hogy igen nagy a szórás, még a nagyobb cégeknél is (a kisebb vállalatok jellemzően kevesebbet fizetnek). Például van olyan cég, amely mindössze 480 eurót ad a náluk dolgozó diáknak, de van olyan is, amely 2 ezer eurót sem sajnál a náluk dolgozótól. Jellemzően iparágtól függ, hogy mekkora a bérezés: a feldolgozóiparban, illetve a kiskereskedelemben és a pénzügyi, IT-területen jellemzően ezer euró feletti bruttó bérekkel lehet találkozni, más területeken (közszolgáltatások például) ennél vékonyabb a havi boríték.

Arányait tekintve rendben lehet, na de az összeg....

Ha arányait tekintve nézzük, akkor a németországi bérek valahol ott lehetnek, ahol a magyarok. Bár pontos számot nem lehet mondani, a havi bruttó 1360 eurós német minimálbérnél jellemzően alacsonyabb a duális képzésben részt vevők bruttó bére, csak pár helyen volt e felett a havi jövedelem. A magyar rendszerben jelenleg minimum 63 ezer forintot kell adni (ez most 201 eurót jelent), ezt meg is kapják a hallgatók – a minimálbér 60 százalékát a törvény szerint –, a német rendszerben ekkora arány 816 eurónak kellene, hogy megfeleljen. Ezt a szintet a legtöbb, listán szereplő cég hozza, emellett pedig a legtöbb helyen egy csomó pluszjuttatás – lakhatási támogatás, élelmiszer-utalvány, nyári és karácsony bónusz például – is érkezik még a hallgatóknak (Magyarországon is adhatnak az önkormányzatok támogatást, és ha valaki jól tanul az állami képzésben, akkor jogosult lehet ösztöndíjra is, ám ez szintén nem garantált. A cégek ugyanakkor mentesülnek a hallgatók utáni járulékfizetés alól).

A magyar rendszerben 63 ezer forint üti a hallgatók markát havonta – Szombathelyen ugyanakkor ennél többet, 67 ezer forintot ígérnek a cégek –, ha Németországban nézzük a 60 százalékos küszöb nettóját, az 648 eurót jelent (ezt a legtöbb, a listán szereplő cég hozza). A magyar és német bérek közötti bő háromszoros különbség megdöbbentő, már csak annak tükrében is, hogy az árszínvonal nem indokolna ekkora differenciát: az uniós átlaghoz viszonyított árszínvonal tekintetében a német 40 százalékkal haladja meg a magyart, a duális képzéses béreknél ennél viszont a különbség ennél jóval nagyobb. A nyomott magyar bérszínvonal így itt is leképeződik, egyes közgazdászok már régóta felhívták arra a figyelmet, hogy a bérek lényegesen alacsonyabbak, mint ahogy azt az árak megkívánnák.

Emellett meg kell jegyezni, hogy a bérezésbe inkább a termelékenység alakulása játszik be – ahogy erre a Defacto blog rá is mutat: hazánkban az uniós átlag 60 százalékán áll a termelékenység, a duális képzésben részt vevők pedig a minimálbér 60 százalékát kapják, vagyis első látásra ezzel semmi gond nem lehet. Csakhogy a képzésben részt vevők nem képzettséget nem igénylő, betanított munkát végeznének, hanem elvileg magasan kvalifikált munkaerő lennének. A havi 201 euró pedig összegét tekintve igen alacsony, ennél már nem igazán lehetett lejjebb menni.

Az EMMI reakciója

Cikkünk megjelenése után néhány nappal az EMMI az alábbi kommentárt küldte el lapunknak. A hazai termelő szektor minden szereplője igényli a gyakorlatorientált képzésekből kikerülő, már pályakezdőként is azonnal hasznosítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakembereket. Ezért fontos lépés a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló duális képzési forma meghonosítása, ami nem „csodaszer” a felsőoktatásban, hanem a képzési struktúra bizonyos területein hatékonyan alkalmazható, az egyetemek és vállalatok együttműködésében végrehajtott képzési forma.   Az, hogy egy hallgató például multinacionális vállalatnál vesz részt közös képzésben, nem azt jelenti, hogy nem mehetne vagy ne tudna elmenni egy KKV-hoz dolgozni a diplomázás után.A nagyvállalatoknál megismert technológia és az itt elsajátított kompetenciák és tudás később bárhol máshol is hasznosítható. A duális hallgatók a felsőoktatási intézménynél folytatott képzés során változtatás nélkül ugyanazt a tudást sajátítják el, mint az adott akkreditált szakra felvételt nyert, dehagyományos képzési formában tanuló társaik. A vállalatoknál eltöltött gyakorlati képzés erre az intézményi képzésre épít és egészíti ki. A hallgatók tudása így korántsem korlátolt, épp ellenkezőleg: jóval nagyobb betekintést és sokrétűbb tudást kapnak a valós vállalati működési folyamatokkal kapcsolatban, mint a hagyományos képzések esetében.   A kormányzatnak kifejezettcélja, hogy a vállalatok – legyenek azok KKV-k, vagy multinacionális vállalatok - az eddiginél nagyobb részt vállaljanak a munkaerőképzésben, mind a képzések finanszírozásával mind a gyakorlati tudás átadásával. A hazai KKV szektor sajátosságaiból kiindulva azonban a kormányzat lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy a duális képzési költségeiket csökkentsék.   A duális formában tanuló hallgatók a képzés során az egyetemi/főiskolai anyagon túl lényegesen több tapasztalatra tesznek szert, a munkaerő-piaci esélyeik, ezzel kilátásaik is meghaladják a többi hallgató lehetőségeit. A képzések kemény kihívást, rengeteg pluszmunkát jelentenek majd számukra, ám cserébe vonzó elhelyezkedési lehetőséget garantálnak.Törekvésünk, hogy a hazai kis és közepes méretű vállalatok minél több hallgatót tudjanak fogadni a duális képzés keretében, így megalapozva annak a munkaerőnek a kialakulását, amely a jövőben a humán erőforrással szemben támasztott konkrét elvárásaikat is kielégíti. A rendszer országos szintű bevezetése a munkaerőpiac követelményeinek megfelelően történt. A duális képzés finomhangolása során a jelenleg is részt vevő szereplők (hallgatók, intézmények, gazdasági szervezetek) visszajelzéseit és tapasztalatait megvizsgáljuk és a képzések  jövő évi meghirdetésénél figyelembe vesszük.