#Fidesz–KDNP


Tárki: Gyurcsányék átlépték a parlamenti küszöböt

A Tárki Társadalomkutatási Intézet januári felmérése szerint továbbra is magabiztosan vezet a Fidesz-KDNP az MSZP és a többi parlamenti párt előtt, ugyanakkor a 2010-es országgyűlési választások óta idén januárban és februárban állt a két nagyobb párt a legközelebb egymáshoz.


Dohányügyben meghátrál a Fidesz-frakció Brüsszel előtt

A dohánykereskedelemről szóló törvény megszavazása előtt megvárják a javaslat brüsszeli értékelését is - közölte a hétfői Fidesz-KDNP frakcióülést követő sajtótájékoztatón Lázár János frakcióvezető, aki szerint javaslatuk a fiatalok cigarettához jutását gátolná és a családi kkv-kat segítené. A képviselőcsoport a hulladékgazdálkodási törvényről is tárgyalt, alapelvük, hogy a hulladékcégeknek állami vagy közösségi kézben kell lenniük. Az egyházügyi törvény módosításáról is lezárultak a a frakcióban az egyeztetések.



"Inkább ez, mint a rendeleti kormányzás" - Lázár János az erőpolitika okairól

A kormánypártok és az ellenzék egyezkedésén alapuló konszenzuális demokráciát fel kell váltani a „győztes mindent visz” alapon működő többségi elvvel, mert az elmúlt évtizedek rossz kompromisszumokat szültek. A házszabály átírásával nem az ellenzéket akarják ellehetetleníteni, csak fel akarják pörgetni a törvényhozást, hogy válság idején ne kelljen rendeleti kormányzást bevezetni. Orbán Viktor 2014-ig biztos miniszterelnök marad, az IMF-fel és az EU-val végül méltányos megállapodást kötünk, viszont a jövő év első fele nagyon kemény lesz. Interjú a Fidesz frakcióvezetőjével.


"Vakondokokat" keres Orbán a Fidesz-frakcióban

Elbeszélgetne a miniszterelnök-pártelnök azokkal a fideszes vagy KDNP-s képviselőkkel, akik nem támogatták múlt hét kedden az Országos Bírói Hivatal élére jelölt Handó Tündét a parlamenti szavazáson. Bár az igen voksok száma és a két kormánypárti frakció létszáma közt mindössze négy voks a különbség, Orbán mégis tudni véli, hogy a titkos szavazáson a Fidesz-KDNP-ből hatan nem álltak ki Handó mellett.



Nyugdíj: az Ab teketóriázása miatt bukhatnak a kasszatagok

Néhány napja maradt az Alkotmánybíróságnak (Ab), hogy döntsön a magánnyugdíjpénztáraknál maradt és ezért a nemzeti kockázatközösségből kizárt 98 ezer tag jogairól. Ha nem végez időben a testület, jövőre már nem foglalkozhat az eddig beadott indítványokkal: az Ab-ról szóló, nemrég elfogadott törvény ugyanis ezt megtiltja. A 15 bíró képtelen dűlőre jutni az ügyben, pedig már a nyáron elkészült az alkotmányellenességet kimondó határozattervezet, és a Bokros-csomag időszakából számos olyan támpontja van a testületnek, aminek révén elmeszelhetné a pénztári vagyon kikényszerített államosítását.



Kedden dönti el a Fidesz-KDNP, mi marad Hoffmann törvényéből

A Fidesz-KDNP-frakció kedd reggeli ülésén tárgyal az oktatási államtitkárság által elkészített köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról; a tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz majd - közölte Lázár János pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.


Török Gábor: Rogánról és Lázárról sok minden elképzelhető

Háttérbeszélgetéseken egyre gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy vajon jelenleg kik a Fidesz erős emberei, illetve ezek a politikusok milyen stratégiát követnek most, amikor azt is érdemes átgondolniuk, mit tesznek akkor, ha esetleg komolyabb változások lesznek a politikai térben - kezdi blogbejegyzését Török Gábor, aki azt próbálja kipuhatolni, melyik vezető politikus volna hajlandó kitartani egy olyan kormányzati politika mellett is, amely az egyéni karrierjét veszélyezteti.





Ilyen, ha Orbán enged: jön a 40 százalékos eva

Marad az eva, igaz, 40 százalékos lesz – ebben állapodott meg Orbán Viktor és a Fidesz frakciója. A miniszterelnök mindezt úgy tálalta, hogy a képviselőcsoport meggyőzte őt az adónem megtartásáról. A kormány és a mögötte álló két parlamenti frakció már három hete vitatkozik az eva megtartásáról, illetve a kivezetéséről.



Országjárásba kezdenek Orbánék

A Magyar Nemzet úgy értesült, december 12-ig országszerte 150-160 olyan rendezvényt tart majd a Fidesz-KDNP, ahol a kormány és a frakció tagjai próbálják megértetni a kabinet és a kormánypártok eddigi intézkedéseit - írja a Magyar Nemzet.


Dupla vagy semmi: mit nyújthat a Fidesz?

Több hamis hiedelem is kötődik az átalakulás előtt álló magyar választási rendszerhez: így soha nem iktatták az alkotmányba a 200 fős parlamentet, ahogy az Alkotmánybíróság sem követeli a parlamenttől a kisebbségek országgyűlési képviseletét. A Fidesz választási koncepciója arra utal, hogy a kormánypárt megkönnyítené a kétharmad újbóli megszerzését, a határon túliaknak adott „félszavazat” pedig nemzetközi egyezményekbe ütközik, ezért dupla vagy semmi alapon járna nekik a szavazati jog – állítja Jakab András, az alkotmánykommentár szerkesztője, a Heidelbergi Egyetemen oktatója a hvg.hu-nak adott interjúban.


Mi az irány? „Aránytalanság, bebetonozott elit, vezérközpontúság”

Bár nincs nyilvánvaló ok a korábbi, az elmúlt húsz évben jól vizsgázott választási rendszer leváltására, a reform nagy lehetőség lenne a kulturáltabb politikai légkör, a párbeszédre alapuló kormányzás és parlamenti politizálás megteremtésére. Ám a kormánypártok eddigi javaslatai inkább az aránytalanságot, a pártközpontok uralmát, a magas bejutási küszöböket, a vezérközpontúságot erősítené – elemezte a választójogi reformot a Közép-európai Egyetem docense, Enyedi Zsolt.