A Fidesz-KDNP-frakciószövetség osztja azokat az álláspontokat, amelyeket az új országgyűlési törvényjavaslat előterjesztői megfogalmaztak, a többi között azt, hogy vissza kell állítani az Országgyűlés tekintélyét – mondta a Fidesz frakcióvezetője a kormánypárti képviselőcsoportok hétfői ülését követő sajtótájékoztatóján.

Lázár János közölte: az előterjesztés újraszabályozza a mentelmi jog kérdését, átláthatóvá válik a képviselők javadalmazása és rendeződik a frakcióalakítás kérdése is. Európai példák vannak arra, hogy frakciót csak olyan mozgalom alakíthat, amely elindult a választásokon - tette hozzá. A javaslatot - amelyet Lázár János frakciótársával, Gulyás Gergellyel közösen terjesztett a Ház elé - jövő héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés, és várhatóan április 16-án fogadják el a képviselők.

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség támogatja azt a törvényjavaslat-csomagot, amelyet a kormány a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve készített az igazságügyi rendszer átalakítását, hatékonyságát érintő intézkedésekhez - mondta a Fidesz frakcióvezetője.

Lázár János közölte: "a koncepció érdemi részét nem érintő" javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a hétfői tanácskozáson, és kérte annak mielőbbi megtárgyalását. A kormánypártok számára a legfontosabb, hogy javuljon az igazságszolgáltatás hatékonysága, az ügyek ne húzódjanak el és a polgárok azt érezhessék, hogy nemcsak jog, hanem igazságszolgáltatás is van - fűzte hozzá.

A Velencei Bizottság szerint az igazságügyi reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is. a testület szerint vannak jó elemek is az átalakításokban, de a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti.

A fő gondot a VB az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látja, aki egy személyben hozhat döntéseket. Véleménye szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. Ezért az, hogy az OBH vezetőjét a miniszterelnök választja ki, nem nyugtatja meg a Velencei Bizottságot. Kifogásolják továbbá a hivatali elnök rendkívül hosszú, kilencéves mandátumát és azt, hogy megválasztását nem konzultálják meg a vezető bírói testület tagjaival, akik ráadásul nem is rendelkeznek semmilyen használható kontrollal az OBH vezetője felett.

Azt is kifogásolja a testület, hogy Handó Tünde OBH-elnöknek erős hatalma van a bírók kinevezésében. Nem megfelelő a vélemény szerint a bírókra vonatkozó ismétlődő próbaidők alkalmazása, és a durva következmények, ha egy bíró visszautasítja szintén az OBH vezetője által eldöntött áthelyezését. Komolyan aggódik végül a VB az OBH elnökének azon joga miatt, hogy saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.