Látványos eredményt hoz az állami dolgozók béremelése, de a versenyszférában is kétszámjegyű lett a fizetés növekedése egy év alatt. Azt nem tudni, hogy ebből mennyi volt a valódi fizetésemelés, és mennyit tett hozzá a statisztikához a gazdaság fehéredése.
Nem csak az országból vándorolnak ki a magyarok, itthon is egyre többen költöznek fejlettebb régiókba – közölte a Világgazdaság. Meglepetés, hogy a legtöbben már nem Budapestet célozzák meg.
Noha a Magyar Államkincstár szerint ez nem fordulhat elő, százezrek fizetése és szociális ellátása csúszhat, ha folytatódik a dolgozók elvándorlása az intézménytől. Az emberek fizetése rossz, túlórázniuk kell, miközben a versenyszféra sokkal csábítóbb. A szakszervezet sztrájkot hirdet, de nem ettől kell félni, hanem a rendszerszintű hibáktól.
Túlórákkal is egyre nehezebben tudják tartani a határidőket a Magyar Államkincstár megmaradt dolgozói, annyi a távozó. Kilenc éve nem kaptak fizetésemelést, most sztrájkba léphetnek.
Az új francia elnök a kampányában azt is megígérte, hogy átláthatóbbá teszi a közpénzek elkötését. A legkényesebb terepen indítja a rendcsinálást.
Több mint másfél millió magyar él a legnagyobb nélkülözésben, de rajtuk kívül még egymillió embert fenyeget a szegénység. Különösen nagy bajban vannak a vidékiek, a nagycsaládosok és az egyedülálló szülők.
Európa-szerte jóval magasabb a férfiak fizetése a nőkénél, igaz, több túlórát is kell vállalniuk.
Látványosan megdobta a magyar kereseteket a minimálbér emelése. Az állami szférában és a versenypiacon is jóval jobban fizetnek, mint egy éve, a közmunkások helyzete viszont sokkal rosszabb lett.
Mármint ha valaki Szabolcs-Szatmár-Beregből szeretne felköltözni.
A harmadik egymást követő évben csökkent az átlagkeresők munkajövedelmére rakodó adóteher az OECD tagállamaiban tavaly. Az egyedülálló, gyermektelen adófizetők kategóriájában csökkent a magyar adók mértéke, de az ország így is dobogós a közterhek nagyságát tekintve.
Győr környékén egy fizikai munkás átlagosan majdnem annyit keres, mint Békésben egy szellemi foglalkozású. A budapesti keresetek annyira felhúzzák az országos átlagot, hogy a fölé csak egyetlen megyének sikerült felküzdenie magát.
Hiába erősítettek Parraghék, a Polt házaspár kapja a legtöbb állami fizetést. A kormány folytatta ádáz harcát a Heineken és a tao-pénzek átláthatósága ellen. A Yummber bukása legalább akkora abszurd, mint a csokis pizza. Ez a hvg.hu heti összefoglalója.
Bár a pályázatot már lefújták, a Budapest 2024 Zrt. még elketyeg, és egyes vezetőinek fizetése megelőzi a MÁV Start Zrt., a Szerencsejáték Zrt. vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. menedzseri fizetéseit.
Más állami szervezetek vezetői a Top 20-ba sem férnének bele az MNB fizetési listáján, a minisztereket, sőt a miniszterelnököt is már szinte megsajnáljuk, ha a jegybank vezetőihez hasonlítjuk a bérüket.
Látványosan megdobta az átlagkeresetet a minimálbér és a bérminimum emelése.
Elmenekülhetnek a dolgozók az önkormányzati cégektől, ha ők kimaradnak az állami cégeket érintő 30 százalékos béremelésből. A szemétszállítás, a temetkezés, de a tömegközlekedés is nagy bajba kerülhet.
Ma már minden hatodik szülő dolgozik harminc órát meghaladó munkaidőben a gyes, illetve a gyed mellett – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója. Közölte, hogy a nemek közötti itthoni bérkülönbségek Svédország szintjére csökkentek.
Igazi nagyágyúk nem végeztek ennek a listának az élén.
Egy digitális termékeket tervező magyar cégnél olyan vállalati kultúrát honosítottak meg, amelyben a munkatársak tisztában vannak egymás fizetésével. Sőt, a főnökével is, de még azt is pontosan tudják, hogy egyes megbízásokból mennyi pénz folyik be a kasszába. Hogy miért jó ez, és mit szóltak hozzá az alkalmazottak, arról a cég alapítóját, Pásztor Dávidot kérdeztük.
Az Oscar-díjas Natalie Portman egy női magazinban elárulta, hogy a 2011-ben készült Csak szexre kellesz című vígjátékért filmbeli partnere, Ashton Kutcher háromszor annyi gázsit kapott, mint ő.
