„Mindig is zavarban voltam a girbe-gurba fogaim miatt. De amikor fiatalabb voltam, nem volt pénzem, a húszas éveimben pedig túl hiú voltam ahhoz, hogy fogszabályozót viseljek” – indokolta egy felnőttkori fogszabályozással foglalkozó kutatásban részt vevő nő, miért vállalkozott arra, hogy a negyvenes éveiben rakassa rendbe szakemberrel a fogait.
Ma is kevesen tudják, hogy felnőttként is érdemes belevágni a fogszabályozásba, még akkor is, ha némi nehézségre fel kell készülnünk: felnőtteknél például tovább eltarthat a kezelés, és ugyancsak nehezítő tényező, hogy felnőttkorban már kicsit rosszabb állapotban lehet a fogsor, tömött, gyökérkezelt, hiányzó, illetve pótolt fogakkal kell számolni – hogy az olyan rossz szokásokat ne is említsük, mint a dohányzás.
A New York Times már 1975-ben megírta, hogy egyre több felnőtt szeretne igazi amerikai mosolyt, és vállalja be emiatt, hogy fogszabályozót hordjon. Egy akkori felmérés szerint a tengerentúlon már minden tizedik páciens felnőttkorú volt. Példának hozták fel William B. Fitzgerald michigani szenátort, aki 33 évesen kezdte el rendbe rakatni fogait, és kitűzőjén büszkén viselte a következő feliratot: „CAUTION, MOUTH UNDER CONSTRUCTION.”
Számos oka lehet annak, hogy valaki csak felnőttkorban szánja rá magát a beavatkozások sorára: előfordul, hogy a gyerek- vagy tinédzserkorban végzett kezelés eredménye nem volt megfelelő vagy elég tartós, esetleg félbeszakadt. Vagy csak felnőttkorukra lett elegük abból, hogy mások megjegyzéseket tesznek rájuk, illetve akkor kezdenek el aggódni az esetleges egészségügyi következmények miatt. Persze van olyan is, hogy valaki egyszerűen csak felnőttként látja elérkezettnek az időt. „Azt hiszem, tudat alatt a 40. születésnapom késztetett arra, hogy rendbe tegyem a fogaimat. Ez egy nagy fordulópont” –nyilatkozta a fentebb már idézett kutatás egy másik résztvevője.
Magyarországon 18 éves korig van lehetőség tb-finanszírozott fogszabályozásra, így a felnőtteknek nincs más választásuk, fizetniük kell, és bár sok rendelő lehetőséget ad részletfizetésre, van, akit a magas költségek tartanak vissza attól, hogy belefogjon a kezelésbe. Azt pedig,
hogy ez pontosan mennyibe fog kerülni, nemcsak a rendelő, de a készülék típusa is meghatározza.
A rögzített, fém fogszabályzó mellett vannak kerámiából készült szerkezetek, nyelv felőliek, illetve láthatatlan és kivehető eszközök, de az adott pácienstől, pontosabban a megoldandó problémától függ, hogy ezek melyikét alkalmazzák. Ha van lehetőség, akkor a készülék kiválasztásában a hatékonyság és a kényelem mellett szerepet játszhat az esztétikum: sokan döntenek a diszkrétebb eszközök mellett.
Egyre több felnőtt kifejezetten kéri, hogy fém fogszabályozót kapjon: egyesek szerint ez annak köszönhető, hogy viselőik szerint fiatalos külsőt kölcsönöz nekik, de az is közrejátszhat, hogy már nem kell, hogy szégyen társuljon a viselése mellé, és egyre több embernek van olyan felnőtt ismerőse, aki ilyen eszközt viselt vagy visel éppen most is. A látványos fogszabályozó készülék e felfogásban akár azt is jelezheti, hogy a viselő törődik magával, és pénzt is áldoz erre. Hozzájárul ehhez az is, hogy a fogszabályzót egyre büszkében viselik olyanok is, akikkel a képernyőkön, magazinokban találkozunk: immár tíz éve annak, hogy Carine Roitfeld, a párizsi Vogue korábbi főszerkesztőjének saját alapítású magazinjában az egyik modell, Kitty Hayes óriási fogszabályzós mosollyal szerepelt a címlapon.
A közösségi média korában, amikor többet mutatunk meg magunkból, és gyakorta jönnek szembe tökéletes mosolyú emberek az online felületeken, még fokozódik is az igény „az amerikai mosolyra”. Ennek persze megvannak a hátrányai is: interneten rendelhetők olyan divatfogszabályozók, amelyek nem többek egyszerű kiegészítőnél, sőt az Amerikai Fogszabályozók Szövetsége (The American Association of Orthodontists – AAO) 2024-ben arra figyelmeztetett, hogy ezek a „hamisítványok” fertőzéshez, fogproblémákhoz és akár fulladáshoz is vezethetnek.
Ne csináld magad!
Nagyrészt az anyagiak miatt adják egyesek arra a fejüket, hogy csináld magad módszerekkel és eszközökkel kíséreljék meg rendbe szedni a fogaikat. 2016-ban egy formatervezést tanuló amerikai fiatal, Amos Dudley 3D nyomtatóval alkotta meg saját fogszabályozóját, amit végül 16 hétig hordott, és a több ezer dollár helyett, amibe egyébként egy kezelés kerülne, szinte fillérekből megúszta.
Abból, hogy hozzáfért egy ilyen nyomtatóhoz, látszik, hogy ő is jobb anyagi háttérrel indult, mint sokan mások, akik a spórolás mellett döntenek, és ennél is egyszerűbb megoldáshoz folyamodnak, például gumiszalagokkal igyekeznek szabályozni a fogukat. A közösségi oldalakon számos videó fellelhető arról, hogyan tudunk szép, szabályos fogsort „barkácsolni” magunknak.
Eközben orvosok igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a szakszerű segítség nélküli „fogszabályozás” veszélyei egészen a fogak elvesztéséig terjednek. Maga Dudley is elismerte, hogy a csináld magad módszer „szörnyen rosszul sülhet el”, és blogján nem vállalt felelősséget azért, ha valakinek problémái adódnak, mert az ő példáját követte.
A mai eszközök egyik előfutáraként emlegetett fogszabályozót a 18. században feljesztette ki Pierre Fauchard francia orvos, akit sokan a modern fogászat atyjának tekintenek. Abban a korban lett egyre hangsúlyosabb Európában és az Egyesült Államokban a szabályos fogsor iránti vágy a gazdagabb rétegek körében. Thomas Berdmore, III. György angol király személyes fogorvosa is ecsetelte a fogsor szimmetriájánek előnyeit, egyebek mellett azzal érvelt, hogy „egészséges, fiatalos külsőt kölcsönöz az arcnak, javítja a hangszínt, kellemesebbé és tisztábbá teszi a kiejtést, segíti a rágást”.
Egyes feltételezések szerint annak, hogy a modern emberek körébben gyakoribb a fogak összetorlódása, köze lehet az étrend megváltozásához. Míg régen többet és erősebben kellett rágni az ételeket, most már nem ez a helyzet, a kisebb mechanikai terhelés miatt pedig csökken az átlagos állkapocsméret, ezáltal szűkebb helyen kell elférniük a fogaknak. Ám a tudomány álláspontja korántsem egységes abban, hogy az étrend megváltozásának valóban ekkora szerepe van a jelenségben. Szakértők szerint számba kell venni azt is, hogy manapság a külsőségek milyen sokat nyomnak a latban, a tökéletes mosoly egyre inkább elvárás, és egyszerűen jobban kitűnik a fogsor szabálytalansága.
Soha ne mondd, hogy soha
Nincs felső korhatára a fogszabályozásnak, mondja Tokai Éva fogszabályozó szakorvos, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársa: neki vannak nyugdíjas korú páciensei is, akikkel kiváló eredményeket értek el.
A legjobb időpont az, amikor valaki elhatározza magát, és az egészségi állapota engedi a kezelést. Amíg a foggyökerek körül elegendő egészséges csont van, addig a fogak mozgathatók, életkortól függetlenül
– teszi hozzá, megemlítve, hogy a jó szájhigiénia és az egészséges íny is elengedhetetlen. Kezelés csak stabil, gyulladásmentes környezetben kezdhető el, ezért a szuvas fogak ellátása mindig megelőzi a fogszabályozást.
Felnőttkorban bizonyos problémák kezelése elkerülhetetetlenül nehezebb, mint gyermekkorban.
