Ha minden jól megy, néhány éven belül már kereskedelmi forgalomba is kerülhet az a gyógyszer, mely képes lehet megindítani a fognövekedést – legyen szó veleszületett foghiányban szenvedőknél, vagy olyanokról, akik elvesztették a fogaikat.
Ha hatékonynak bizonyul, a jövőben akár azoknál is áttörést hozhat az a fognövesztő gyógyszer, akik születésük óta fogsor nélkül élnek.
Egy fogorvos megválaszolta, mikor és miért célszerű elvégezni a reggeli fogmosást. Kitért arra is, napi hányszori fogmosás jó.
Izraeli, kínai és szingapúri tudósok közös munkájának eredményeként sikerült megtalálni azt a molekulát, ami meggátolhatja a szájban a fogszuvasodásért is felelős Streptococcus mutans baktérium szaporodását.
Közel lehet az áttörés, hogy a fogvesztés ne legyen egy végleges állapot, és a fogakat érintő veleszületett betegségekben szenvedők is képesek legyenek fogakat növeszteni.
A fogászatban teljesen újnak számító módszert fejlesztenek a fogágybetegségek kezelésére a Semmelweis Egyetemen (SE) – közölte hétfőn az intézmény.
Az első állatkísérletek eredményesen zárultak, így a tervek szerint hamarosan embereken is kipróbálják azt az új gyógyszert, amit japán kutatók fejlesztettek ki, kimondotta a fogak növesztésére.
A megalodon fogainak geokémiai vizsgálata világított rá arra, hogy szemben sok cápával, az őscápa valójában melegvérű lehetett.
Táplálkozásuk miatt alig akadt rossz foguk a kora bornzkori gyerekeknek – derült ki egy osztrák tanulmányból. A kutatók hozzátették, 2018-ban az ausztriai iskolakezdők felének voltak szuvas fogai.
Véletlenül bukkantak kutatók egy kőbányában egy pteroszaurusz, azaz egy repülő őshüllő maradványaira. A lelet számos érdekességgel szolgál, melyek árulkodnak a faj életmódjáról is: a tudósok szerint a kampós, fésűszerű fogazatával szűrte ki táplálékait a vízből.
Egy amerikai kislány olyan őskövületet talált, amihez a szakértő szerint egyszer van egy életben szerencséje az embernek: egy, már kihalt cápafaj, az Otodus megalodon egyik foga.
Az ásatáson talált fog egy korai emberfajé lehet.
A fogat feltehetően a megalodon egyik közeli rokona hagyta hátra. Kivételesen jó állapotban maradt fenn.
Egy Laosz északkeleti részén lévő barlang falából előkerült ősi fog vizsgálata betekintést nyújtott egy kihalt emberi faj, a gyenyiszovai ember életmódjába, és megmutatta, hogy milyen jól alkalmazkodott a trópusi és a hideg éghajlathoz egyaránt.
Búcsút inthetünk a fogszuvasodásnak, ha elterjed amerikai kutatók újdonsága, a mesterséges fogzománc.
A fog az állkapocsból nem lefelé nőtt, ahogy az szokás, hanem fölfelé. Az orvosok szerint különös, de nem túl ritka esetről van szó.
Közösségi oldalakon terjed, hogy a koronavírus-fertőzés egyes esetekben foghulláshoz is vezethet. A témában felszólaló szakorvos úgy véli, a híresztelésnek ugyan lehet alapja, de ebben a formában nem igaz.
A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki kutatók egy ősi fogzománcból, ami segíthet tisztázni a spanyol barlangokban talált fosszíliák alapján megismert Homo antecessor nevű kihalt faj emberi evolúcióban elfoglalt helyét.
