Nem elbocsátásokkal úsznák meg a cégek a válságot, egyre több magyar dolgozik
Háromezer fővel nőtt a foglalkoztatottság egy hónap alatt.
#foglalkoztatottság
Hosszú idő után először nőtt a dolgozó magyarok száma
19 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt. A cégek a korábbi szokásokkal ellentétben nem elbocsátásokkal reagálnak a válságra, a munkaerőhiány akkora, hogy elég könnyen talál állást, aki szeretne.
Több magyar talált külföldön munkát, mint ahányan Magyarországon
Nyolcezren vesztették el az állásukat februárban, az egy évvel korábbinál viszont még többen dolgoznak. Leépül a közmunkaprogram, sokan pedig most kezdenek az eddigi inaktivitás helyett állást keresni.
4,7 millió alá csökkent a dolgozó magyarok száma
Ötezren vesztették el a munkájukat decemberről januárra.
Nem drámai ütemben, de már fél éve szinte folyamatosan csökken a dolgozó magyarok száma
Kétezer-négyszázan vesztették el a munkájukat decemberben.
Hiába készülnek rossz időkre a cégek, még nőtt is a dolgozó magyarok száma
Ezerkétszázzal többen dolgoztak novemberben, mint egy hónappal korábban.
Lassan, de folyamatosan csökken a dolgozó magyarok száma
Drámai zuhanás nincs a foglalkoztatottságban, de már hónapok óta folyamatosan romlik a helyzet.
Emberek százezreit pazarolja el a kormány rossz oktatáspolitikája
Telegdy Álmos, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint addig nem változik a helyzet, míg nem számít, hogy egy iskolából hány diák tanul tovább, mennyi bukik meg vagy hagyja el a rendszert végleg.
Már csak három szektor maradt, ahol a béremelést nem semmisíti meg teljesen az infláció
Ágazatokra bontva néztük meg, hogyan hatott a válság előszele a fizetésekre és a dolgozói létszámra. Már az augusztusi fizetések sem tudták tartani a lépést az elszálló árakkal, a rezsiemelés pedig csak ez után mutatja meg a hatását. A komoly leépítéseket a legtöbb cég még elkerülte, de kérdés, meddig tartanak ki.
Fülke: Mikor érheti el a munkaerőpiacot a válság?
Mikor érheti el a gazdasági válság a munkaerőpiacot, és kik lehetnek veszélyben? Miért van munkaerőhiány az alacsony munkanélküliség ellenére Magyarországon? És mit tehet az, aki elveszíti az állását? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk közéleti podcastunk legfrissebb adásában, egy héttel a HVG Állásbörze előtt.
Kopogtat a válság, de még nem elbocsátásokkal próbálnak spórolni a cégek
A dolgozó magyarok számán egyelőre nem látszik, mekkora baj lehet a gazdasággal. Minimálisan csökkent csak a foglalkoztatottság augusztusban, az egy évvel ezelőttinél pedig még mindig jóval magasabb.
Hosszú idő után először nőtt a magyar munkanélküliség
Jóval többen dolgoznak ma Magyarországon, mint egy éve, de a júliusi foglalkoztatottsági számokban már látszanak baljós jelek. Arra viszont még várni kell, hogy kiderüljön, ez egy egyszeri megingás volt-e, vagy egy munkaerőpiaci válság kezdete.
Gábos András: Még nem tudjuk, várható-e akkora sokk, mint a 2008-as válságkor
A magas foglalkoztatottságot még a koronavírus sem rengette meg, de a növekedő rezsivel és inflációval a javuló szegénységi mutatók vissza is fordulhatnak – mondja a Tárki vezető kutatója, Gábos András. Interjú.
Idén eddig júniusban dolgoztak a legtöbben Magyarországon
Jócskán megugrott a foglalkoztatottak száma májushoz képest, és az eddigi legtöbb dolgozót felmutató márciushoz képest is tekintélyes volt a növekedés.
Majdnem százezerrel több magyar dolgozik, mint tavaly ilyenkor
A tavasz elejéhez képest egy kicsit csökkent a foglalkoztatottak száma, de az egy évvel korábbinál sokkal magasabb.
109 ezerrel több magyar dolgozik, mint tavaly ilyenkor
Március óta 9 ezren vesztették el az állásukat, de továbbra is úgy tűnik, hogy inkább a munkaerőhiány okozhat problémákat, nem a munkanélküliség.
Majdnem elérte a 4,7 milliót a foglalkoztatottak száma
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
Két év alatt annyi minden történt a munkaerőpiacon, mint ami máskor egy évtized alatt szokott
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
24 ezer magyar tért vissza a munkába februárban
Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.
43 ezer magyar vesztette el a munkáját januárban
Az egy évvel korábbihoz képest jelentős növekedést mértek a foglalkoztatottságban, de 2021 végéhez viszonyítva már romlás látszik. Ezt részben a közmunkások januári elküldése okozta, de a hiánygazdaság jelei is megmutatkoznak a számokban.