Már csak három szektor maradt, ahol a béremelést nem semmisíti meg teljesen az infláció

Durva ár-bér spirálban van a magyar gazdaság, és most már mind érezzük a válság előszelét.

De ez a válság más, mint a korábbiak: ezúttal nem leépítések jelzik, hogy nagy baj van, hanem az árak csúnya elszállása.

A cégek, amennyire csak lehet, próbálnak nem a leépítésekkel spórolni, a fizetések viszont most már nem tudják tartani a lépést az inflációval.

A fizetések látványos tempóban nőnek, legalábbis akkor, ha a régi statisztikai szokásokhoz híven az egy évvel korábbihoz hasonlítjuk őket – mellesleg tényleg ennek van értelme, hiszen az inflációt is úgy nézzük, hogy az elmúlt 12 hónapban mekkora volt a drágulás, így összehasonlíthatóak a számok. A KSH legfrissebb, még augusztusról szóló adatai szerint a tavalyi nyár végén 283 ezer forint volt a nettó átlagkereset, egy évvel később már 330 ezer.

(A grafikonok fölé víve a kurzort látszanak a részletes adatok is.)

Az átlagkeresetek idén év elején – a családi adó-visszatérítés, illetve a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze miatt – ugrottak egy nagyot, azóta viszont megállt a nagy növekedés, sőt, március óta egyetlen hónap kivételével folyamatosan csökkent egy kicsit az előző havihoz képest az átlag. Ez egy normális évben egyáltalán nem volna meglepő, a minimálbér emelése januártól dobja meg a számokat, és ahol új béregyezség van, az is az év elején lép életbe. De most így is említésre méltó, hogy az év közbeni fizetésemelések nem dobták meg még jobban a mutatót, sem az, hogy aki munkahelyet vált, az az új helyén jelentősen magasabb fizetésért kezdene, mint amennyit addig kapott.