109 ezerrel több magyar dolgozik, mint tavaly ilyenkor
Március óta 9 ezren vesztették el az állásukat, de továbbra is úgy tűnik, hogy inkább a munkaerőhiány okozhat problémákat, nem a munkanélküliség.
#foglalkoztatottság
Majdnem elérte a 4,7 milliót a foglalkoztatottak száma
Úgy tűnik, bármilyen sokat is árt az orosz–ukrán háború a magyar gazdaságnak, a cégek dolgozói létszámmal kapcsolatos terveit nem befolyásolja.
Két év alatt annyi minden történt a munkaerőpiacon, mint ami máskor egy évtized alatt szokott
Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.
24 ezer magyar tért vissza a munkába februárban
Jó volt a munkaerőpiaci helyzet februárban, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a háború komoly károkat okozna ezen a téren. A Fidesz nem tudta12 év alatt sem egymillióval növelni a foglalkoztatottságot, a tavaly ilyenkorihoz képest viszont jó a helyzet.
43 ezer magyar vesztette el a munkáját januárban
Az egy évvel korábbihoz képest jelentős növekedést mértek a foglalkoztatottságban, de 2021 végéhez viszonyítva már romlás látszik. Ezt részben a közmunkások januári elküldése okozta, de a hiánygazdaság jelei is megmutatkoznak a számokban.
Év végére nőtt a munkanélküliség Magyarországon
3,7 százalékos munkanélküliséggel ért véget 2021, az egész év átlagában a munkanélküliség 4,1 százalék volt.
Átlagosan 490 nap alatt találnak munkát a magyar álláskeresők
Már az augusztusi 445 nap is rekordnak számított.
Rekordot döntött a foglalkoztatottság, elérte a 74 százalékot
Ősszel folytatódott a munkanélküliség csökkenése, illetve a foglalkoztatottság lassú növekedése. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra mérséklődött a szeptember–novemberi időszakra, míg a foglalkoztatási ráta 74 százalékra nőtt.
Erős felpattanás után lassulást és növekvő inflációt hozott 2021 a magyar gazdaságban
Ezen a területen is sok szempontból ellentmondásos évet zárt az ország, ráadásul aggasztó tendenciák is erősödtek.
Kevesebben dolgoznak külföldön, többen itthon
Októberben 4 millió 688 ezer főnek volt állása, míg 189 ezer munkanélküli volt.
Nagyot nőtt a munkanélküliség a fiatalok körében
A teljes lakosságot nézve az egy évvel korábbihoz képest csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság, azonban a 15–24 közöttiek körében jelentősen romlottak a mutatók. A megelőző hónapokkal összevetve az adatok jelentős munkaerőhiányra utalnak, miközben a munkanélküliek száma lényegében stagnál, vagyis a munkaerő-kereslet és a -kínálat nem talál egymásra.
26 ezren vesztették el az állásukat augusztusban
Miután újraindult a gazdaság, visszaállt a válság előtti állapot: már-már lehetetlen munkaerőt találni az üres álláshelyekre.
12 ezer magyar tért vissza a munkába júliusban
4,7 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma.
85 ezren tértek vissza a munkába júniusban
Hamar állást találtak sokan, akik a válság alatt elveszítették a munkájukat. Ahogy haladunk, nemsokára a munkanélküliség helyett újra a munkaerőhiány lehet az, ami problémákat okoz.
Orbán: 2022 elején a gyereket nevelőknek visszaadhatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót
A válság utáni újraindítás programját vázolta a miniszterelnök.
66 ezren tértek vissza a munkába márciusban
Nagyot nőtt a foglalkoztatottság, de még így sem érte el a tavaly év végi szintet.
Az első hullám tanulságai jól mutatják, miért nem kockáztatta meg a kormány az újabb lezárást
Minden korábbinál részletesebb felmérés készült arról, hogy miként ütötte meg a munkaerőpiacot és a cégeket az, amikor tavaly ilyenkor leállt a magyar gazdaság. A cégek bevétele nagyobbat zuhant egy tavasz alatt, mint 2008–2009-ben 12 hónap alatt, az értelmiséget kivéve alig terjedt el a home office, és kis cégek tömege vált zombivá. Innen nézve máris világos, hogy amikor naponta 200 körül áldozatot követel a járvány, miért sokkal nagyobb a lazaság, mint amikor tízen sem haltak meg egy nap.
104 ezerrel kevesebb magyarnak volt munkája februárban, mint egy éve
Januárhoz képest egy kicsit javult a munkaerőpiaci helyzet februárra. Jól látszik a számokon, hogy a válságban hatalmas szakadék lett a férfiak és a nők munkaerőpiaci helyzete között, ahogy az idősek és a fiatalabbak között is.
Kiszámoltuk, kik szenvedték meg legjobban a válságot
Szenved a turisztika, a vendéglátás, a kisebb autóipari cégek és a logisztika is, de melyik szektort nevezhetjük a válság legnagyobb vesztesének? Ezt számszerűsítettük az alapján, hányan vesztették el az állásukat, és miként változott a megmaradók fizetése. Az is látszik a számokon: a fiatal, képzetlen dolgozók leépítésével próbált a legtöbb cég spórolni, a kormány munkahelyvédelmi támogatásai pedig legfeljebb tűzoltásra jók.
97 ezren vesztették el az állásukat januárban
Óriásit esett a foglalkoztatottság, a munkanélküliség pedig rég nem volt ennyire nagy.