Évtizedekkel ezelőtt a fogszabályozásról szinte mindenkinek ugyanaz a kép ugrott be: tinédzserkor, fém bracketek és hosszú hónapok, amikor a készülék a mosoly legfeltűnőbb része volt. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. Nemcsak azért, mert egyre esztétikusabb készülékek jelentek meg, hanem azért is, mert maga a fogszabályozás célja, tervezése és a kezeléshez való hozzáállás is sokkal összetettebb lett.
Sose késő, hogy nekifogjunk a fogszabályozásnak, történjen bár esztétikai vagy egészségügyi okból. Ma már attól sem kell tartani, hogy szégyenérzet társul az eszköz viseléséhez, és a lehetőségeknek csak a pénztárca szab határt. Dr. Tokai Évával, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársával beszélgettünk arról, mit nyerünk a fogszabályozással, és mire kell elszánni magunkat, ha elkezdjük.
A 66 ezres megyeszékhelyen a hónap eleje óta egyáltalán nincs gyermek fogszabályzás, szakemberhiány miatt.
Nagyon jól jön az állami ellátásban dolgozó fogorvosoknak a praxisonkénti évi hárommillió forint pluszpénz, de még így is saját zsebből kell majd fizetniük a kezelések, a rendelők fenntartási költségeinek legalább a harmadát.
A csípőszűréstől az allergiavizsgálaton át a fogszabályozásig egy sor olyan élethelyzet adódhat, amikor képtelenek vagyunk kivárni, hogy a gyerekünket az állami ellátásban megvizsgálják. Márpedig nagyon sokaknak nincs más: alternatíva helyben nem elérhető, a magán-egészségügyi ellátás megfizethetetlen, vagy bizonyos igazolásokat csak az állami rendszerben adnak ki. Nagyvizit, 5. rész.
Általános érvényű szabály, ha mosolygunk, kisugárzásunk és megítélésünk is pozitív lesz; ám mi történik, ha nem merünk mosolyogni, mert frusztrál a girbe-gurba fogsorunk? A megoldás sokféle lehet.
A Fidesz szerint alapjaiban elhibázott, szakmailag vállalhatatlan a felnőttek fogpótlása, valamint a gyermekek fogszabályzásához szükséges eszközök társadalombiztosítási támogatásának megszüntetése.
