Betondarabokból, megkövesedett műszálas ruhákból és sörösdobozokból, valamint mérhetetlen mennyiségű csirkecsontból kell majd a távoli jövő őslénykutatóinak következtetéseket levonniuk az emberiség XXI. századi civilizációjáról – állítja két brit paleobiológus. De mit tanulhatunk ma a fosszilizáció folyamatának megértéséből?
A Arenaerpeton supinatus nevet kapta az a faj, amelynek nyomait évtizedekkel fedezték fel – a kutatók szerint ritka az ilyen lelet.
Már egy 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő is a ma élő bálnákhoz hasonlóan, szűrőberendezés segítségével táplálkozott – derült ki azoknak a fosszíliáknak az elemzéséből, amelyekre a közép-kínai Hupej tartományban bukkantak.
A térségben ritkának mondható puhatestű-maradványra bukkant egy fiú Wales egyik tengerpartjának sziklái között. A lelet nagyjából 200 millió éves lehet.
