Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az újabb, immár harmadik és egyben utolsó népszavazáson a voksok 90 százalékának összeszámlálása alapján a választópolgárok több mint 96 százaléka a függetlenség ellen szavazott. Ennek azonban jórészt az az oka, hogy az őslakos kanakok távol maradtak a referendumtól közösségi vezetőik felhívására, így a részvételi arány alig több mint 40 százalékos volt.
Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. A megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja az újabb voksolás kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és most a harmadik. Az elsőn 56,4 százalék utasította el a függetlenné válást, a másodikon már csak 53,3 százalék.
Bonyolította most a helyzetet, hogy a kanakok vezetői arra kérték a közösség tagjait: ne szavazzanak, mert a közösség még gyászolja a koronavírus-járványban meghalt tagjait. A vírus delta variánsa hirtelen sok áldozatot követelt szeptemberben, főleg a kanakok közül, ezért az őslakosok egy évi gyászt hirdettek.
Emmanuel Macron francia elnök korábban kijelentette, hogy akármilyen eredmény születik végül, azt mindenkinek el kell fogadnia. Mindazonáltal éppen Új-Kaledónia a reménybeli bázisa Macron azon tervének, hogy Párizs növelje befolyását a Csendes-óceánon.
A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal azután, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkellelőhelyet fedeztek fel. A nikkelkitermelést ma egy francia vállalat végzi.
