Ultragyors áramot keltettek magyar kutatók, ennek hatásait ön is érezheti majd
Új generációs, ultranagy sebességű számítógépek fejlesztéséhez is hozzájárulhat a magyar kutatók friss munkája.
Új generációs, ultranagy sebességű számítógépek fejlesztéséhez is hozzájárulhat a magyar kutatók friss munkája.
Miután az ember biológiai órája természetes megvilágítás mellett fejlődött ki, japán kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miként járulnak hozzá az ilyen fényviszonyok az ébredés kellemesebbé tételéhez.
Kínai kutatók hanggá alakították át a fény által tárolt információt, ezzel pedig rekordhosszú ideig sikerült tárolni azt. A jövőben tovább növelnék ezt az időtartamot.
Az Európai Űrügynökség tudósai szerint az NGC 6505 nevű galaxis pontosan úgy viselkedik, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete is megjósolta.
A tiniknek elsősorban ámulni- és szelfiznivaló környezet, az idősebbeknek elgondolkodtató tudományos-művészeti tárlat, persze nem tilos a tiniknek sem a gondolkodás és az idősebeknek sem a szelfizés. Jónéhány órát érdemes rászánni a Light Art Museum tárlatára, úgyhogy kiváló téli szüneti program lehet.
Egy kínai asztrofotósnak még október végén sikerült megörökítenie azt, ahogyan egy hegyről lezúduló lavinát kék fényjelenség kísér. A látottakra van magyarázat.
A Birminghami Egyetem tudósainak most először sikerült modellezniük, miként néz ki a fényt alkotó részecske. Eredetileg nem ez volt a céljuk, így dupla sikernek örülhettek.
Amerikai kutatók az 1990-es évek második felében egy kísérlet mellékes eredményeként azt tapasztalták, hogy az általuk használt fényimpulzus a 299 792 km/s helyett 61,2 km/h-val halad. Később meg is állították.
Meglepő felfedezést tettek amerikai kutatók, ráadásul egy hétköznapi jelenséghez kapcsolódóan: kiderítették, hogy nemcsak hő, hanem fény hatására is párologhat a víz.
Valójában szenvednek a rovarok, amikor különböző módon keringenek a mesterséges fényforrások körül – mutat rá egy új tanulmány. Ezek a fények ugyanis tejesen összezavarják őket a tájékozódásban.
Március 1-től Fénydóm néven magyar és külföldi fényművészek egyedülálló alkotásai láthatók a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában. A kiállítás különlegessége, hogy a nagyközönség először járhatja be teljes egészében a Biodóm belső tereit.
Újfajta processzort fejlesztettek ki a Pennsylvaniai Egyetem kutatói. Elektromosság helyett fénnyel működik, állítják, hogy feltörhetetlen, és jóval kevesebb energiát fogyaszt, mint a jelenlegi chipek.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói egy újfajta anyagot fejlesztettek ki, amely úgy képes lassítani a fény sebességét, hogy az közben nem veszít annyi energiát, mint addig.
A víz elpárolgásához hőre van szükség – ezt mind jól tudjuk, legalábbis eddig így tudtuk. Most viszont kutatók azt állítják, nem is kell feltétlenül hő hozzá, elég a fény is.
A kutatók a fény elemi részecskéjét, a fotont tudják lefotózni azzal az új kamerával, ami az exobolygók felfedezésében is komoly segítséget jelenthet.
Az amerikai Georgiai Technológiai Intézet kutatói egy speciális fehérjét termelő gént adtak a Saccharomyces cerevisiae nevű élesztőgombához, hogy megnézzék, szénhidrát nélkül is képes-e életben maradni.
A SynRobo nevű eszköz képes metszeni, gyomlálni, és szükség esetén vetni és aratni is a mezőgazdasági területek fölé telepített napelemek alatt.
A fotoaktiválható kemoterápia klinikai alkalmazását is lehetővé teheti az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetének új kutatása, mely a kemoterápiás kezelések nemkívánatos mellékhatásait csökkentheti.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.
2011 és 2022 között évente 9,6 százalékkal lett fényesebb az éjszakai égbolt, ami rendkívül nehézzé teszi a megfigyelését. A tudósok szerint a nagy fokú fényszennyezéshez hozzájárulhattak az amúgy környezetkímélő LED-izzók is.