Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A fémekben keltett áram akár olyan gyors is lehet, mint az elektromos és mágneses terek ultragyors rezgései, vagyis a másodperc milliárdod részének milliomod részével összemérhetők – derül ki a Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak legfrissebb tanulmányából.
A mai számítógépekben az alapvető műveleteket apró elektromos kapcsolók – úgynevezett tranzisztorok – vezérlik. Ezek a kapcsolók kis feszültség alkalmazásával kapcsolnak be és ki, ami elektromos teret hoz létre, amelyek mozgatják az elektronokat, és megváltoztatják az eszköz állapotát. Ez a folyamat viszont viszonylag „hosszú” időt, a másodperc milliárdodrészét veszi igénybe. A jelenlegi mikroelektronikai technológiával nem lehet ennél gyorsabb logikai műveleteket elérni.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói az ELI Lézeres Kutatóintézet szakértőivel együttműködve egy radikálisan gyorsabb módszert vizsgáltak meg: a fény elektromos terét alkalmazták az elektronok mozgatására és optoelektronikai eszközök kapcsolására.
A fémvezetékekre kapcsolt feszültség helyett egy rövid, mindössze néhány femtoszekundumig (a másodperc milliárdod részének milliomod részéig) tartó lézerfény-felvillanás közvetlenül hajtja meg az anyag belsejében lévő elektronokat. Ez a módszer, amelyet fényvezérelt kapcsolásnak neveznek, a mai elektronikánál akár százezerszer gyorsabb működést ígér, és potenciálisan utat nyithat új generációs eszközök, fénnyel elvégzett szupergyors logikai műveletek előtt.
Femtoszekundumos lézernyaláb formálására szolgáló optikai elemek
Rácz Péter / HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
„Azt a kérdést tettük fel, lehet-e hagyományos áramforrások helyett lézerrel áramot kelteni egy fém belsejében” – mondta Hanus Václav, a Science Advances folyóiratban megjelent cikk társszerzője, a Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos munkatársa.
„Václav az üvegekben és félvezetőkben történő lézeres áramkeltést tanulmányozta, amikor én megkezdtem a doktori tanulmányaimat. Nekem az volt a célom, hogy kipróbáljam a lézerfény segítségével történő áramkeltést fémekben” – tette hozzá Fehér Beatrix, a csoportban dolgozó doktorandusz, hangsúlyozva, hogy csak néhány atomi réteg vastagságú, komplex úgynevezett heterostrukturált anyagot vizsgáltak a kísérletekhez. Ez a speciális anyag váltakozó nanométeres irídium- és zafírrétegeket tartalmaz és különleges, úgynevezett atomi rétegleválasztásos technológiával készült. A felhasznált anyagok annyira egyediek voltak, hogy egy német kutatócsoport gyártotta és szállította őket a legmodernebb lézerekkel felszerelt budapesti lézerlaboratóriumban végzett kísérletekhez.
A kísérletekhez használt optikai áramköri elem, amely a különleges nanoanyagot tartalmazza
Rácz Péter / HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
„Jelenleg egy izgalmas felfedezőúton járunk, amelynek célja a lézerfény és a nanoanyagok ultragyors kölcsönhatásainak tanulmányozása. Néhány éven belül ez akár valódi technológiává is válhat, és a kutatásainknak ez a legizgalmasabb kilátása az új anyagok lenyűgöző világában” – tette hozzá Dombi Péter, a budapesti kutatócsoport vezetője.
Az új magyar fejlesztéseknek máris van kézzelfogható eredménye – hangsúlyozza a Hun-Ren közleménye –, ugyanis egy olyan kompakt optikai eszközt építettek a budapesti kutatók, amelynek segítségével lézernyalábok optikai tulajdonságainak jellemzése is sokkal könnyebben elvégezhetővé válik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Nyitókép: A kísérletekhez használt lézerberendezés részlete. Fotó: Rácz Péter / HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont.)
