Elvileg nem is lehetett volna vizsgát tartani abban az egyetemi épületben, ahol hetek óta csak temperáló fűtés van, a hallgatóknak mégis fagyos körülmények között kellett írásbeli vizsgát tenniük.
Azt sem engedték, hogy kabátot vegyenek fel.
Legkorábban a jövő év elejére tud hatósági áras tűzifát biztosítani az állami erdőgazdaságok többsége, az igénylők már csak idei vágású, rosszabb fűtőértékű fát tudnak vásárolni, ráadásul a megrendelt tüzelő szállításában és aprításában az erdészetek nem tudnak segíteni. De a magánkézben lévő tüzépek is küzdenek a fahiánnyal és a tavalyihoz képest sokszor ötven százalékkal drágábban adják a tüzelőt.
Ez foglalkoztatja Franciaország és Nagy-Britannia lakóit, miután egyes helyeken -15 fokra csökkent a hőmérséklet.
Minden télen, világszerte több millió, krónikus betegségektől szenvedő ember tüneteit súlyosbítja az alacsony hőmérséklet, esetenként halált is okozva. A britek most egy új módon védenék meg a veszélyeztetett embereket.
Az Országgyűlés Hivatala szerint már szeptemberben is kevesebbet fogyasztottak gázból, mint egy évvel korábban, de az, hogy a megemelkedett energiaárak mellett mindez mennyibe került, nem derült ki.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az idei évben 5 milliárd forintot költenek a Szociális Tüzelőanyag Programra.
Az orvosi rendelők kapnak rezsitámogatást, de abból kénytelenek finanszírozni a béreket és az eszközeiket is.
Szeptember elseje óta legfeljebb 19 fok lehet Németországban a munkahelyeken. Az elmúlt hetek napközbeni fagypontközeli hőmérsékletei miatt egyre többen kritizálják döntést, és vannak munkáltatók, melyek inkább magasabb hőfokra állítják a fűtést, nehogy a dolgozóik megbetegedjenek. Németországban élő magyarokat is kérdeztünk, mivel védekeznek az irodai didergés ellen. A Deutsche Welle riportja.
Volt már olyan tél, amikor a folyosón ugráltatták a diákokat, hogy felmelegedjenek kissé, az orvos vágta a fát és a beteg melegítette a műtőt – de akkor a parlamentet sem fűtötték. Igaz, most feleannyi a hideg nap.
Februártól rezsicsökkentést vezetnek be az országban.
Jelentősen megugrott a különböző elektromos fűtőberendezések – hősugárzók, radiátorok, konvektorok – eladása az idén ősszel, míg a hagyományos radiátorokat az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest kevesebben keresik – közölte az eMAG. A legtöbben valószínűleg a gázfűtés kiváltása, kiegészítése miatt vesznek ilyen berendezéseket.
Kevesen gondolnák, de egy kis odafigyeléssel tényleg érezhető módon lehet csökkenteni a havi számlák összegét. És adott esetben még komolyabb kompromisszumot sem kell vállalnunk. De mik is ezek?
Ugyan a kormány nyáron még azt ígérte, hogy dolgoznak a megoldáson, mostanra azonban Gulyás Gergely egyértelművé tette, hogy nem tesznek semmit ebben az ügyben.
A legnagyobb arányban, a lakások 42 százalékában gázzal fűtenek Magyarországon. Ennél sokkal többet nehéz kihámozni a statisztikákból. Például az, hogy mennyi szemetet égetnek el fűtési célból, egyszerűen felbecsülhetetlen.
Putyin többször is megfenyegette a Nyugatot azzal, hogy ha nem vásárolnak az oroszoktól energiahordozókat, akkor halálra fognak fagyni. Most úgy néz ki, hogy Oroszországnak sokkal nagyobb gondot okoz a fűtés, mint a Nyugatnak. Igaz, náluk nem az a gond, hogy nincs mivel fűteni.
Olaszországot öt különböző fűtési zónára osztották fel az adott területek hőmérsékleti átlaga szerint.
A 140 éves fűtési technológiai rendszer 120 éve még korszerűnek számított, de ma már magas energiaszámlákkal jár, részben ezzel indokolják, hogy kezdődik a ház belső rekonstrukciójának és modernizációjának előkészítése. Ha tíz évvel ezelőtt elkezdték volna a beruházást, mára sokkal alacsonyabb lenne a parlament gáz- és áramszámlája.
A megkérdezettek közel ötöde 19 foknál feljebb nem fűti fel a lakását.
A Bethlen István Közgazdasági és Közigazgatási Technikum diákjainak egy másik épületbe kell átjárniuk a fűtési szezon alatt, mert ha csak lejjebb csavarták volna a fűtést, az nem eredményezett volna elég spórolást.
