A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint nem várható jelentősebb globális gazdaságnövekedés a következő években, és ennek alapján arra lehet számítani, hogy a jegybanki alapkamatok egyelőre alacsonyan maradnak – áll az IMF félévente frissülő úgynevezett World Economic Outlook (Világgazdasági kilátások) kiadványának kedden ismertetett első fejezetében.
Elkészült a soros IMF-felülvizsgálat összefoglalója, miután a Nemzetközi Valutaalap képviselői a közelmúltban egyeztettek a magyar kormánnyal. Az IMF pozitívan értékeli a tavalyi gazdasági növekedést és a jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletet, amelynek eredményeként csökkent Magyarország sérülékenysége. Javítottak a GDP-előrejelzésen is. A növekvő állami szerepvállalás – például a bevásárlás a bankszektorban – azonban már aggasztja a szakértőket.
Orbán Viktor szerint a segélyezés közmunkára cserélésével véget ért itthon a szocializmus, és három másik reformmal együtt igazi áttörést sikerült elérniük ezzel. A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pénteki gazdaságpolitikai fórumán arról is beszélt a Budapest Kongresszusi Központban, hogy nem tartják lehetetlennek a teljes foglalkoztatás elérését 2018-ra. Orbán a mostaninál jóval kevesebb embert kötelezne adóbevallás készítésére, ehhez pedig szerinte nem lelkizni, hanem cselekedni kell az adóeljárások közelgő átalakításánál.
Tavaly 3,6 százalékkal, azaz még az előzetesen közölt 3,5 százalékosnál is nagyobb mértékben nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Meglepően kedvezőnek értékelték a KSH által közzétett IV. negyedéves GDP-adatot az MTI által megkérdezett elemzők, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy ilyen nagymértékű utolsó negyedéves GDP-növekedésre legutóbb 2006-ban volt példa.
A magyar gazdaság 3,5 százalékkal bővült 2014-ben a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt, míg a tavalyi utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest – közölte első becslését a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
A bruttó hazai termék (GDP) tavalyi utolsó negyedéves, valamint éves alakulásáról közöl ma adatokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Az európai népesség északnyugati irányba migrál a kontinensen belül, legalábbis ez derül ki egy friss kutatás eredményeiből. A Bloomberg és a London School of Economics LSE Cities kiadványa szépen bemutatja, hogy bármennyire is nagyobb a gazdasági növekedés az EU keleti felén, az emberek innen inkább a 28 tagú blokk központja felé migrálnak.
Megjelent az OECD Út a növekedéshez kiadványa, melyben a szervezet tagállamaira lebontva is fogalmaznak meg ajánlásokat. Magyarországot illetően a szervezet megállapítja, hogy szükség lenne az alacsonyabb jövedelműek adóékének szűkítésére, a piaci verseny szabadabbá tételére, a közműdíjak piaci árazására, illetve a különböző szektorok szakértőivel, szereplőivel való kötelező egyeztetésre. Az OECD emellett egy grafikonon is szépen bemutatja, mennyire nem zárkózik fel hazánk a tehetősebb államokhoz. Az NGM az építő jellegű megjegyzéseket tudomásul veszi, ám az ajánlások egy része a minisztérium szerint azonban nem veszi figyelembe a magyar gazdaságpolitika sajátosságait.
Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint 2015-ben és 2016-ban is lassabb lesz a gazdasági növekedés Magyarországon, mint korábban várták. Ugyanakkor a költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította az EB. A tavalyi évben 3,3 százalékkal növekedhetett a GDP, ám ebben döntően egyszeri elemek játszottak közre. Az államadósság csökkentése emellett pedig csak nem akar összejönni.
Az olaj világpiaci árának elsősorban politikai okokból történő zuhanása következtében javulnak a külkereskedelmi cserearányok, így a korábban gondoltnál is alacsonyabb infláció és ezzel nagyobb fogyasztás, kedvezőbb külső egyensúly várható 2015-ben – állapította meg legfrissebb havi előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Olyat jelentett be ma az Európai Központi Bank elnöke, amire még nem volt példa. Havonta 60 milliárd euróért vesznek államkötvényeket, ezzel pörgetnék fel az eurózónás gazdaságot és inflációt. A program ellen a németek nagyon berzenkedtek, mivel attól tartanak, hogy így a nem versenyképes és a reformokkal adós déli országokat tömik ki olcsó pénzzel. A percenként 430 millió forintos gazdaságélénkítő program addig megy, ameddig az eurózónás infláció 2 százalék közelébe nem jut. Magyarország számára is jól jöhet az EKB pénzszórása.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) lefelé módosította a világgazdaság idei és a jövő évi növekedésének várható ütemét. A kedden nyilvánosságra hozott World Economic Outlook (WEO) jelentés frissítése szerint 2015-ben 3,5 százalékos, 2016-ban 3,7 százalékos gazdasági növekedés lehet, mindkét esetben 0,3 százalékponttal alacsonyabb a 2014. októberi jelentésben jósoltnál.
Öt éve, a világgazdasági válság óta nem volt olyan, mint ami most történt: az európai gazdaság legerősebb körénél csökkentek az árak. Az EU-ban a gazdaság nem túl acélosan teljesít, ez pedig felidézheti a durván harminc éve ugyanezekkel a bajokkal küszködő Japán példájának megismétlődését. Van mitől tartanunk?
A nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek ismertette a gazdasági eredményeket és a jövő évi várakozásokat. Arról is beszélt, hogy az alacsony olajár jót, az orosz mélyrepülés viszont rosszat tehet a magyar gazdaságnak, valamint hogy az NGM prognózisainak ismét hinni kezdtek az uniós hatóságoknál. Varga Mihály szerint a hitelesek, a bankok és az ország is jól járhat a devizahitelek kivezetésével.
Lett euró, német minimálbér, olajár, Déli Áramlat, kakaskodó oligarchák által kirobbantott bolgár bankválság, államcsőd, rubel, megint a görögök, ebolajárvány, uniós gazdasági ösztönző csomag, kínai és japán növekedési gondok, banki gigabírság. Többek között ezekről is szólt 2014 a nemzetközi gazdaságban.
December 29-én, hétfőn, a Fidesz gazdaságértékelő sajtótájékoztatóján. Kiderült: az unortodox modell sikeresnek bizonyult, az életszínvonal nőtt, az államadósságot jövőre 75 százalékra csökkentik, és a foglalkoztatottság is rekordokat dönt.
Az idén az infláció mínusz 0,2 százalék lesz, amely főként a nemzetközi deflációs környezetnek és a rezsicsökkentésnek köszönhető - derül ki az idén ötven éves konjunktúrakutató legfrissebb, szerdán bemutatott elemzéséből.
A gazdaság nagyon lelassul, az államadósság magas szinten beragad, és nem ússzuk meg a megszorításokat - tömören összefoglalva ezt mutatják egy független költségvetési műhely számításai. 2016-ra már egy százalék alatt lehet a gazdasági növekedés, az államadósság kicsivel 80 százalék alatt ragad be, a hiány pedig elvileg 3 százalék alatt lehet, de jövőre például ennek eléréséhez már a 2012-es megszorításokhoz hasonlóakra lehet szükség. Kevés a tartalék, a kormány pedig a kiadásokat tolja meg. A kabinet emellett egyes törvényekkel egyértelműen bizonyos cégeket hoz helyzetbe a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzése szerint.
Az orosz gazdasági minisztérium megváltoztatta a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: 1,2 százalékos növekedés helyett 0,8 százalékos csökkenést várnak. Emellett 2014-ben és 2015-ben is több külföldi tőke hagyhatja el Oroszországot, mint a korábban előrejelzett összeg.
