Ez az egy grafikon mindent elmond Magyarországról

Megjelent a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) Gazdaságpolitikai reformok – Út a növekedéshez jelentése. A kiadvány áttekintést ad a szervezet tagállamainak (és hat másik országnak) a gazdaságpolitikáiról, illetve ajánlásokat is megfogalmaznak a jobb működéshez.

Az idei jelentésben Magyarországot illetően az OECD 5 területet emelt ki prioritásként, ahol változtatásokra lenne szükség. Mielőtt ugyanakkor elkezdenénk megnézni a megállapításokat és ajánlásokat, álljon itt egy grafikon, ami elég jól mutatja, hogy mennyit is fejlődött Magyarország az elmúlt majdnem 25 évben:

OECD

A grafikonon az látszik, hogy a 90-es években történt egy kisebb felzárkózás az OECD 17, gazdaságilag legjobban teljesítő tagállamaihoz (átlagukhoz), ám 2004-2005 óta tulajdonképpen stagnálás tapasztalható, még bő 50 százalékkal vagyunk lemaradva az élbolytól mindhárom mutató (GDP, GDI, GDP/munkaóra) tekintetében.

És hogy miben is lát problémákat az OECD:

1. Az egyik ilyen nagy terület a magánszemélyek adóztatása. Az OECD szerint a munkára rakódó adóék nemzetközi összehasonlításban magas, ez különösen az alacsony jövedelműeknél van így. A kiadvány megjegyzi, hogy a kormány 2013-ban bevezette a munkahelyvédelmi akciótervet és tavaly kiterjesztették a családi adókedvezményt is. Az OECD szerint szükség lenne az alacsony jövedelműek adóékjének szűkítésére a szociális járulékok csökkentésének nagyobb célzottságával, emellett pedig vissza kellene hozni az adójóváírást, ami progresszíven csökkenne a jövedelmek emelkedésével.

2. Az OECD megjegyzi, hogy még mindig alacsony a nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjba vonulás ideje, ez pedig rontja az idősebbek foglalkoztatottsági helyzetét. A kiadvány beszél arról, hogy 2014 és 2022 között 65 évre kúszik fel a nyugdíjkorhatár, és a kedvezményes nyugdíjba vonulás kapuit jelentősen szűkítette a kormányzat, ám szükség lenne arra, hogy a nyugdíjkorhatárt az életkor növekedéséhez igazítsák, és bezárják a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

3. Az OECD-nek a magyar oktatási rendszerhez is van pár szava. Megállapításuk szerint még mindig kevés a diplomás, a szakoktatás és szakképzés területén hiányosságok vannak, illetve az oktatás területén tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek akadályozzák a munkahelyek teremtését és a termelékenység növekedését. A társadalmi egyenlőtlenségeknél erről beszéltek:

OECD

A táblázatban azt mutatják meg, hogy a magyar diákok eredményét (olvasási készség) nem csak az OECD, de a régió átlagánál is nagyobb mértékben befolyásolja családjuk társadalmi-gazdasági helyzete.

A kiadvány megjegyzi, hogy a kormány több, EU-pénzből finanszírozott programot is futtatott a hátrányos helyzetú általános és középiskolai diákok helyzetének javítására, emellett ugyanakkor szűkítették az államilag támogatott felsőoktatási helyekre történő bejutást, ami bár javíthat az onnan kiesők arányszámán, de a hátrányos helyzetű diákok bejutását nehezítheti. Az OECD azt javasolja, hogy halasszák el a diákok becsatornázását a szakképzésbe, növeljék a tantermekben az esélyegyenlőséget, és biztosítsanak több forrást a hátrányos helyzetű diákoknak. Emellett szükség lenne az államilag támogatott férőhelyek növelésére a felsőoktatásban, hogy az összes hátrányos helyzetű diák, aki megfelel a feltételeknek, így tudjon tanulni.

4. Az OECD megállapítja, hogy elégtelen a verseny a kiskereskedelemben, az energiaszektor és a telekommunikáció területén. A kiadvány szól a tavalyi frekvenciatenderről, hogy ez megteremtette a lehetőségét egy új mobilszolgáltató színre lépésének, ugyanakkor a hatóságok korábban a céges összeolvadásokat megnehezítették. Az OECD azt is megjegyzi, hogy a többkörös rezsicsökkentés akadályozza a fejlesztéseket, illetve a liberalizált piacok kialakulását is. A kiadvány kiemeli a tavaly év végi, a kiskereskedelmi szektort hátrányosan érintő törvényeket is, ez pedig tovább torzíthatja a versenyt. Az OECD azt javasolja, hogy szükség lenne a piacra lépés feltételeinek könnyítésére a telekommunikáció és kiskereskedelem területén, emellett el kellene mozdulni a piaci alapú villany- és gázárak irányába.

5. A szervezet a bürokráciáról, közigazgatásról is megemlékezik. A komplex és nem átlátható adminisztratív folyamatok rontják a közszolgáltatások költséghatékony biztosítását, és elrettentik a magánszférát a beruházásoktól, ez pedig nyomot hagy a termelékenység növekedésén is. Az OECD megjegyzi, hogy bár a hatóságok csökkentik az adminisztratív terheket, de a jelentős számú új törvény, a módosított különadók új terheket jelentenek. A kormány emellett azonban könnyebbé tette a törvényjavaslatok vitáját.

Az ajánlások között az szerepel, hogy szükség lenne a szabályozások minőségének és stabilitásának növelésére, a parlament előtt kezdeményezett törvényjavaslatokhoz legyen kötelező szakmai és érdekképviseleti embereket bevonni konzultálni, és a kormány által kezdeményezett törvényjavaslatoknál, módosításoknál jó lenne javítani a szabályozói hatásvizsgálatokon. Emellett jobban kellene áramolnia az információknak a különböző kormányzati szervek között, a közbeszerzéseknél pedig növelni kellene az átláthatóságot és a versenyt.

A kormány pozitívabban látja a helyzetet

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben reagált az OECD jelentésére. A közlemény leszögezi, hogy az OECD ajánlásai megegyeznek a kormány célkitűzéseivel, melyek szerint el kell törölni a magasabb foglalkoztatás és az alulreprezentált csoportok (nők, fiatalok, szakképzetlenek és idősebb munkavállalók) munkaerő-piaci részvétele előtti akadályokat, a kormány a továbbiakban is folytatni kívánja a munkát terhelő adók csökkentését.

Az NGM azt írja, hogy az OECD szakértői szerint immár látszanak a kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek eredményei. A munkabérre rakódó adóteher tekintetében pozitívan értékeli a jelentés, hogy 2013-ban a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kormány egyes hátrányos helyzetű csoportok számára csökkentette a munkáltatói szociális hozzájárulás mértékét, valamint hogy a családi adókedvezmény kiterjesztésével nőtt az alacsony bérűek keresete.

Az NGM közleményében az áll, hogy az oktatás területén jó példaként említik a hátrányos helyzetű általános és középiskolai tanulók támogatási programját. Az oktatás minőségének és az esélyegyenlőségnek a javítása a kormány legfőbb prioritásai közé tartozik – írja az NGM. Az államilag támogatott diákhitel rendszer lehetőséget nyújt az NGM szerint mindenki számára a felsőoktatásban való részvételhez, amennyiben megfelelnek a felvételi követelményeknek.

Az NGM szerint a tanulmány mindeközben aláhúzza, hogy a kormány folyamatosan hajtja végre és terjeszti ki a közszolgálati reformprogramjait és ezáltal csökkennek az adminisztratív terhek. Az NGM szerint emellett pozitívumként emelik ki a parlamenti törvénykezési folyamat átalakítását, mely lehetővé teszi a törvényjavaslatok részletesebb vitáját. A gazdaság szabályozását tekintve Magyarország jobban teljesít az OECD átlagánál és az összes visegrádi országnál is az NGM szerint.

Az NGM írása szerint az adminisztráció további csökkentése, a közigazgatás és a közbeszerzési rendszer fejlesztése folyamatosan a kormány napirendjén van, és ezen a területen is jelentős mértékben együttműködnek az OECD-vel.

Az NGM közleménye szerint a 2015-ös ajánlások sok esetben – így Magyarország esetében is – általában hasonlóak a korábbi évek ajánlásaihoz. Ennek oka az NGM szerint, hogy az OECD megállapítása szerint a reformprioritásoknak mintegy 61 százalékát az országok csak részlegesen, 35 százalékát pedig egyáltalán nem hajtották végre. Az NGM megjegyzi, hogy a Magyarország számára megfogalmazott ajánlások nem újak, bár szövegük némileg módosult a végrehajtott reformoknak köszönhetően. Ezek egy része hasznos és beépíthető, egy része azonban nem veszi figyelembe a magyar gazdaságpolitika sajátosságait az NGM álláspontja szerint. A kormány tudomásul veszi az OECD építő jellegű megjegyzéseit az ország állapotáról, valamint észrevételeit a kormány által már meghozott, illetve a jövőben végrehajtandó lépésekről – zárul a közlemény.