A kormányt és a nemzeti bankot is meglepte a péntek 13-án napvilágot látott, mellbevágó gazdasági növekedési adat. Következő szerdán a kormányzati illetékesek egymásnak adták a kilincset a miniszterelnöknél – írta a Figyelő.
A szigetország elkerülte, hogy technikai recesszióba kerüljön az idei első negyedévben.
Elemzők szerint két autó modellfrissítése és az elmaradó EU-pénzek miatt eshetett jókorát az ipari termelés márciusban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 22 országot felölelő tanulmánya megállapítja, hogy a FÁK tagállamainak kivételével a térség országaiban a külső kereslet csökkenése ellenére szolid ütemben nő a gazdaság, a munkanélküliségi ráták közelednek a válság előtti szinthez, a kockázatok azonban erősödtek. Az IMF az idén 2,3 százalékos, jövőre 2,5 százalékos magyar GDP-növekedéssel számol.
Nem a magyar gazdasággal van baj – ismerte el friss prognózisában az Európai Bizottság. Brüsszel bölcsen hallgat a menekültválság esetleges hatásairól, inkább Kína miatt aggódik.
Az eddig elért gazdaságpolitikai eredmények méltatása mellett az állam gazdasági szerepvállalásának mérséklését sürgeti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves ellenőrzésének eredményéről pénteken kiadott jelentése.
A magyar gazdaság 2013-2015 között növekedési pályára állt, de ez szerkezeti reformok nélkül kifulladhat – mondta Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a Magyar Nemzetnek.
Az államháztartás tavalyi hiánya várhatóan a GDP 2 százaléka lesz, a gazdaság tavaly 2,8-2,9 százalékkal bővült a nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint.
Az M5-ös autópálya megépülése távolról sem hozott gazdasági fellendülést Csongrád megyében és Szegeden. Egy egyetemi összefoglaló szerint a térségben is inkább a közmunka tartja országos szinten a munkanélküliséget, a piaci állások száma csökkent, ráadásul az autópálya miatt a főváros és környékén működő cégek könnyebben elérik a térséget, így kiszorítva a helyieket a piacon, illetve feleslegessé teszik a befektetéseket.
Ezt az autót tolják, legfeljebb az ablaktörlő működik – jellemezte a magyar gazdaság állapotát Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.
A harmadik negyedévben 2,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest - jelentette pénteken második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adat árnyalatnyival jobb a november 13-ai első becslésben közölt 2,3 százaléknál.
A gazdasági tárca szerint elsősorban a mezőgazdaság rosszabb teljesítménye okolható a lassuló gazdasági növekedés miatt, a rosszabb termésátlagokat az aszályos év okozta.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Egyre nagyobb gondot okoz a világgazdaságnak Kína és a többi feltörekvő lassulása. A G20-csoport átlagos növekedési üteme a 2015-2017-es időszakban 2,8 százalékra lassul.
A vezető gazdaságok (G20 országok) szén-dioxid-kibocsátásának csökkenésében fordulópont lehet 2014, amikor a globálisan 3,2 százalékos gazdasági növekedést az üvegházhatású gázok energiához kapcsolható kibocsátásának mindössze 0,5 százalékos emelésével sikerült elérni – állítja a PwC.
A Kopint-Tárki 3 százalékra módosította idei növekedési előrejelzését a korábban prognosztizált 3,2 százalékról, míg jövőre a korábban közöltnél árnyalatnyival magasabb, 2,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) emelkedéssel számol.
Lázár János elmondta: a magyar reformok nem működnek. És nem is reformok.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt mutatott 2014-ben, a bruttó hazai össztermék növekedési üteme 3,7 százalékra gyorsult, így a gazdaság teljesítménye elérte a válság előtti szintet.
Az idei év még a bűvös hármas szám jegyében telik, ám jövőre ez alá bukik a gazdasági növekedés üteme – derül ki a gazdaságkutatók és a jegybank friss prognózisaiból. Lassabban nő jövőre a bérek vásárlóereje is, mint az idén, a keresetek 1-2 százalékkal fognak többet érni. A valós munkanélküliség 10 százalék közelében alakulhat, de jövőre kikerülhetünk a bóvli kategóriából a hitelminősítők mérőszalagján.
