Egy éve és egy napja, hogy a Fidesz–KDNP újra kétharmaddal megnyerte az országgyűlési választásokat. Program nélkül, de magabiztosan mentek neki a megmérettetésnek. Megnéztük, a kevés, számonkérhető ígéretből mi teljesült, és mit nem tartottak be.

1. “Jön az ipari rezsicsökkentés korszaka” – nem jött

Orbán Viktor egyik ígérete, amit sokat hangoztatott a 2014-es országgyűlési választás előtt, majd a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatón is, az az, hogy a magyar energiaárakat az Egyesült Államokban alkalmazott árak szintjére csökkentené a kormány. Ez volt az ipari rezsicsökkentés ötlete, a miniszterelnök többször azt mondta, hogy alacsonyabb energiaárak nélkül a magyar ipar nem lesz versenyképes. A felvetést nem valósították meg a mai napig, nem véletlenül.

A hazai ok: a lakossági rezsicsökkentést jelentős részben éppen a cégek fizették meg, ebben a zárt rendszerben valakinek rá kellene fizetnie, ha a cégek energiaárát is csökkentenék (például az állami kézbe vett energiacégeknek, vagyis végeredményben az adófizetőknek). De van egy nemzetközi ok is: Európában soha nem volt olcsó az energia, és az utóbbi években az EU és versenytársai közötti energiaár-különbség tovább nőtt: az ipari gáz ára nagyjából háromszor-négyszer, a villamosenergia-ár pedig körülbelül kétszer magasabb errefelé, mint az Egyesült Államokban.

Orbán ígéretéhez tartozott egy másik régóta dédelgetett ötlet is: az állami nonprofit közműszolgáltató létrehozása. Tavaly a választások után Németh Lászlóné még fejlesztési miniszterként azt mondta, a kormány megkezdi az ipari rezsicsökkentés feltételeinek megteremtését, és ehhez kapcsolódva nonprofit közműszolgáltatót hoz létre. Az új céget azonban csak idén áprilisban sikerült elindítani, így csak a jövőben derülhet ki, hogy életképes-e az ötlet.

2. Marad a bankadó – nem marad

A választás után Orbán Viktor azt mondta a bankadót firtató kérdésre, hogy a bankok már beépítették a bankadót működésükbe, és az esetükben fennmaradhat a méltányos közteherviselés. De idén váratlan fordulat következett: a kormány kiegyezett az Erste Bankkal, egy stratégiai megállapodás keretében megegyeztek, hogy az állam beszáll a bankba, és cserébe 2016-tól elkezdi jelentősen csökkenteni a bankadót, az Erste pedig megtolja a hitelezést. Az EBRD felé is vállalta a kormány a bankadó mérséklését.

3. “A pénzügyi szektor legalább 50 százalékának nemzeti kézben kell lennie” – túlteljesítve

A választás után a kormány hamar nekilátott a megvalósításnak, és júliusra tető alá hozták az MKB Bank megvételét, amellyel 50 százalék fölé ment a hazai tulajdon aránya a szektorban. Fél évre rá bejelentették, hogy az állam megveszi a Budapest Bankot is, idén februárban aláírták az adásvételi szerződést is. A miniszterelnök víziójának megvalósítása nem olcsó mulatság, a Budapest Bank körülbelül 210 milliárd forintba kerül, az MKB 17 milliárdba. Az MKB csak látszólag kerül jóval kevesebbe, éppen egy hete jelentette a bank, hogy óriási, közel 150 milliárd forint lett a tavalyi vesztesége. A bankkal együtt már ez is a miénk. (És Matolcsy György jegybankelnök a minap úgy 90 milliárd forintos tőkejuttatás szükségességét dobta be.)

4. Pálinka-szabadságharc – elbukott, de csapataink harcban állnak

A miniszterelnök a választás előtt már elég óvatos volt, és nem ígérte a pálinka-szabadságharc folytatását, így ez valójában az előző Orbán-kormány kudarcot vallott, szimbolikus intézkedése lett. A választási győzelmet követő sajtótájékoztatón azt mondta, olyan ítéletet vár az uniós pálinkaperben, amiben a B, C és D forgatókönyvet is elő kell majd vennie a kormánynak. Pár napra rá jött is a brüsszeli ítélet, amelyben elkaszálták az adómentes magyar pálinkafőzés lehetőségét. Erre a kormány előhúzta a B tervet, és az őszi adótörvényekben, a pálinkafőzésre is adót vetett ki, igaz elég alacsonyat. Brüsszel azonban résen van, és ismét kötelezettségszegési eljárást indít ellenünk, mert szerinte ez még mindig nincs összhangban az uniós joggal.

5. Kitartóan magas növekedési pálya – kétséges, hogy teljesülhet

Orbán Viktor 2014. március 19-én a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén kijelentette, célul kell kitűzni, hogy a magyar gazdasági növekedés az “előttünk álló időszakban” kétszerese legyen a német bővülésnek, mert "ez benne van a magyar gazdaságban". Ez az állítás jól illeszkedik a választási kampánynak abba a kommunikációs vonalába, amely szerint Magyarország nagy korszak küszöbén áll, a javuló gazdasági adatok nem átmenetiek, ki fognak tartani hosszabb távon is. Nem sokkal a kamarai esemény előtt jelentette ki a miniszterelnök azt is, hogy 2016-ra ambiciózus, 4 százalékos gazdasági növekedést vár.

A német növekedéssel szembeni vállalás csak látszólag volt nehéz, hiszen a nemzeti össztermék (GDP) Németországban 2013-ban mindössze 0,1 százalékkal bővült, és 2014-ben is csak 1,6 százalékos volt. Magyarország mindkét évben bőven hozta a kétszeres értéket, 1,5, illetve 3,6 százalékkal. A miniszterelnök nem részletezte, hogy mit tekint “előttünk álló időszaknak”, mindenesetre az OECD előrejelzése szerint a német GDP 2015-16-ban 2,3 és 2,6, míg a magyar össztermék ugyanebben a két évben 2,1 és 1,7 százalékkal bővülhet. Ha így lesz, akkor sem a német gazdasággal szembeni dupla arány, sem a 2016-ra jósolt 4 százalékos növekedés nem teljesülne.

Az MNB a legfrissebb Inflációs jelentésében 2015-re 3,2 százalékos GDP-növekedést vár, ami a legoptimistább nemzetközi előrejelzések legfelső értékének felel meg (a pesszimistább forgatókönyvek csak 1,8-2,3 százalékkal számolnak). 2016-ra egyelőre még az MNB-nél sem jön szóba a kampány alatt mondott 4 százalék, a jegybank pillanatnyilag 2,5 százalékkal számol, a nemzetközi konszenzus pedig 1,7-3,2 százalék között található.

Orbán egyedül maradt a nagy álmával

„Folytatjuk!” „Túlzok egy kicsit, de észre sem fogják venni, hogy ez az új kormány, nem a régi” - mondta Orbán Viktor a 2014-es választás előtt, és egy nappal az eredmények ismeretében. Hiába állított fel európai rekordot Orbán Viktor a második kétharmados győzelmével, a nagy tervei elbuktak a fideszes belső ellenzék passzív és a társadalom aktív ellenállásán. Pedig a miniszterelnök arról ábrándozott, hogy a „második rendszerváltást” követően egy új politikai rendszert épít fel, és sokáig az sem zavarta, hogy még a legrégebbi támogatói, Simicska Lajos és Kövér László sem követték őt. Orbán politikai törekvéseiről itt olvashat.

6. Életben tartjuk a stratégiai megállapodásokat – egyelőre egyoldalúan teljesült

A nagy cégekkel kötött stratégiai megállapodások életbe tartásával is kampányolt a miniszterelnök, az ezekre alapozott, bár konkrétan meg nem nevezett gazdasági lehetőségekre utalva.

Ezekben a megállapodásokban a felek általában semmilyen számonkérhető, direkt vállalást nem tesznek, kivételt talán csak a Magyar Telekommal kötött “partnerségi együttműködési megállapodás” jelent. Ennek szövege szerint az Orbán-kormány “támogatja az adózási szabályok felülvizsgálatát a hálózatfejlesztés előmozdítása érdekében”, a Telekom pedig előre vetíti, hogy lehetőség szerint két évvel az uniós határidő előtt, azaz 2018-ig biztosítja a hozzáférést a széles sávú internethez minden magyar háztartás részére.

A hálózatfejlesztést (és minden más beruházást) jelentősen megnehezítő szektorális különadó és a hálózat minden kilométerére kivetett adó még érvényben van, az állam ebben ugyanott tart, mint tavaly februárban, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legutóbb idén március 25-én mondta azt, hogy a felülvizsgálat szóba kerülhet. A Telekom megy előre a fejlesztéssel, április 2-án jelezte, hogy 2015 végére 440 ezer háztartás számára teszi elérhetővé a széles sávú internetet, és 2500 kilométer (egyelőre adóval terhelt) optikai üvegszálat húz ki az országban.

Mivel a nagyobb és közepesen nagy városok széles sávú ellátottsága megfelelő, a vállalások egyértelműen arról szólnak, hogy a cég azokra a vidéki településekre is menjen be a szolgáltatásával, ahova piaci alapon nem feltétlenül érné meg. Ez egy nagyon hosszú távon megtérülő befektetés, a vidék felzárkóztatása, amelyre az állam így lényegében nem költ, illetve az elengedett vagy mérsékelt adók formájában kellene pénzt hagynia a Telekomnál a megvalósításhoz.

7. “Elkötelezett néppárti kormány leszünk, uniópárti kormány” – pont az ellenkezője sikerült

Az uniópárti politizálást Orbán Viktor a választási győzelmet követő nemzetközi sajtótájékoztatón ígérte. De az ukrán-orosz konfliktus egyre jobban elmérgesedett, és a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közeledő magyar miniszterelnök kínos helyzetbe került. Először a február elején a Budapestre látogató német kancellár osztott ki neki néhány tockost egy látványosan feszült sajtótájékoztatón. Majd két hét múlva az ide látogató orosz elnökkel szemben Orbán Viktor megcsillantotta, mennyivel szívélyesebb a viszonyuk, mint Angela Merkellel. Egy szlovák karikaturistának például egészen úgy tűnt, hogy Orbán és Putyin összecsókolóztak.

8. A teljes foglalkoztatás elérése – kétséges, hogy teljesülhet

A miniszterelnök tavaly februárban azt mondta, a cél a teljes foglalkoztatás elérése. Ezt idén márciusban is megismételte, 2018-ra szeretné teljesíteni a vállalást. Tavaly, amikor ígérte, nagyjából 9 százalék volt a munkanélküliségi ráta, a legfrisebb adat szerint pedig 7,7 százalék körül járunk (a közmunkásokat is beleértve). Messze még a cél, és nem biztos, hogy jó lenne elérni, ugyanis erősen emlékeztet a szocializmusból emlékezetes vattafoglalkoztatásra.

9. A nők visszatérnek a munkaerőpiacra – közmunkával együtt teljesült

"Azért is érvelek amellett a mostani választási kampányban, hogy adjanak még négy évet a derék magyar választópolgárok nekünk, hogy azok a dolgok, amik megindultak, hadd fussanak ki" – jelentette ki Orbán Viktor a választások előtti egyik interjúban a nők munkaerő-piaci helyzetét javító intézkedésekre utalva. A miniszterelnök arra számított, hogy a gyermekvállalás után visszatérő nők helyzete javulhat, ha a kisgyermekes anyákat visszafogadó vagy alkalmazó munkaadóknak adott adókedvezmény vagy a gyed extra időt kap a megfelelő kifutásra.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon nagyon alacsony szintről, de kismértékben folyamatosan emelkedik a 15–64 év közötti nők foglalkoztatási aránya, egyedül csak 2013 első negyedévében csökkent a mutató – elenyésző mértékben. 2014 harmadik negyedévében a nők 56,5 százaléka dolgozott valamilyen formában, és nyolc uniós tagországban volt rosszabb az arány. Egy évvel korábban, azaz 2013 harmadik negyedévében 53,1 százalékon állt Magyarország, és csak 5 tagállamot előzött meg hátulról, vagyis egy év alatt három helyet lépett előre. A  fejlődés szokásos szépséghibája csak az, hogy a statisztikában a közmunkások is foglalkoztatottnak számítanak, önmagában a gyed extra hatását becsülni nehéz lenne.

10. A vas és acél országa maradunk – nem teljesült

Orbán Viktor 2014 március 12-én Miskolcon azzal igyekezett megnyerni az ottani választókat, hogy kijelentette, a bányászatról, a vaskohászatról, a nehéziparról nem szabad teljesen lemondani, "ugyanis mi ehhez értünk, még megvannak a régi szakik, akik segítségével még a képzést is újra lehet indítani", illetve "kisebb volumenben még a nehéziparnak is lesz jövője".

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ipari termelés volumene 2014-ben ugyan 7,6 százalékkal emelkedett, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is nőtt az ipar kibocsátása, a prímet azonban nem az említett iparágak vitték (hanem a járműgyártás). A bányászat termelése 0,7 százalékkal csökkent (ami jóval kisebb, mint az egy évvel korábbi 7,7 százalékos zsugorodás), a feldolgozóiparon belül pedig a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása csak átlag alatti mértékben, 5,8 százalékkal bővült, részesedése a feldolgozóipar összességén belül csekély maradt.

11. Jön az egy számjegyű szja-kulcs – függőben maradt

Az egy számjegyű, vagyis 10 százalék alatti, és továbbra is egykulcsos személyi jövedelemadó lehetőségét Orbán mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tavalyi kampányban is bedobta, hozzátéve, hogy “erről legkorábban ősszel lehet beszélni”.

A kormány ezt a könnyű ígéretét teljes mértékben tartja, a “legkorábbi” időpont letelte óta gyakorlatilag semmi sem változott, az adókulcs csökkentéséről pedig ma is “lehet beszélni”. Az NGM legutóbb március 25-én hozta szóba a lehetőséget, amikor – konkrétumok nélkül – ismét megerősítette, hogy elsődleges célja a személyi jövedelemadó egy számjegyűvé tétele, és nem az általános áfacsökkentés. Az NGM-nek egyébként magyarázkodnia kellett, mert Varga Mihály egy Business Leaders Forum által rendezett fórumon "feltételezésekbe bocsátkozott, de semmiféle ígéretet nem tett arra, hogy az adók kapcsán mi fog változni".

12. Áfacsökkentés – apró lépések, jegelt kérdés

Ez az ígéret Varga Mihályból pattant ki tavaly februárban, de a megfogalmazás óvatos volt. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, vannak olyan termékcsoportok, ahol reális az áfa csökkentése. Ezt a vállalást végül is teljesítette a kormány, hiszen a nagy testű élőállatok áfáját átmenetileg 5 százalékra csökkentette. Ez persze édeskevés, és ezt Varga Mihály is tudja, nyilván ezért mondta azt két hete, hogy csökkenteni kellene az uniós rekorder általános áfakulcsunkat is, de a Fidesz azonnal visszatáncolt az ígérettől.