Magyarországon és a környező gazdaságokban várhatóan a következő negyedévekben is tartható lesz a 3 százalék körüli éves növekedési ütem – jósolták londoni pénzügyi elemzők a csütörtökön ismertetett első negyedéves GDP-adatokkal kapcsolatban.
Rég nem látott gazdasági növekedési adattal örvendeztetett meg minket csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar gazdaság 3,5 százalékkal nőtt éves alapon, ilyen jó eredményre 8 éve nem volt képes a magyar gazdaság. Nő a lakossági fogyasztás, nő az export, de vajon rémálomból tényleg tündérmesévé alakul a magyar gazdaság története?
Kiegyensúlyozottabb lett a gazdasági növekedés, már nem csak egy-két szektor miatt bővül a magyar GDP. A magyar növekedési szint ugyanakkor hosszabb távon nem fenntartható, az idei második negyedévben már lassulhat a magyar gazdaság bővülési üteme Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint. Az elemző kiemelte, hogy az állam erőteljesen jelen van a robusztus növekedésben, ám üdvösebb lenne, ha több teret hagyna a versenyszférának.
A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ilyen tempójú növekedés nyolc éve nem volt, ez meghaladja az elemzői várakozásokat is.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai közölték, hogy az általuk használt növekedéskövető modell jelzése szerint az éves szintre számolt magyar gazdasági növekedés elvileg akár 4 százalékra is gyorsulhatott az idei első negyedévben.
Jelentős, 1 milliárd eurót meghaladó többlet alakult ki Görögország elsődleges költségvetésében az idei első négy hónapban.
Ambiciózus tervei vannak a Sberbanknak Magyarországgal: míg sok külföldi pénzintézet a kivonulást fontolgatja hazánkból, addig a legnagyobb orosz pénzintézet több százmillió eurót fektet be a régióban – így Magyarországon is –, piaci részesedését pedig jelentősen feljebb tornászná. Mark Arnold, a Sberbank Europe vezérigazgatója szerint ők új szereplőként jelentek meg a piacon, nincs olyan "örökségük" mely hátráltatná őket a terjeszkedésben. A komoly piaci jelenlétre törekvő bank ráadásul olyan területen is nyomulna, ahol mások még alig vannak jelen. Ukrajnai működésük eközben a megszokottak szerint halad, a paksi bővítésben való részvételt – finanszírozási oldalon – pedig nem zárják ki. Interjú.
Közelebb áll a valósághoz az Európai Uniónak az idei magyar gazdasági növekedésre vonatkozó 2,3 százalékos előrejelzése, mint az OECD kedden nyilvánosságra hozott 2 százalékos prognózisa a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint.
Folytatódik a mérsékelt ütemű magyar gazdasági növekedés, hála az export robosztus növekedésének és a magánberuházások fokozatos bővülésének - szerepelt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott félévi prognózisának Magyarországról szóló fejezetében. A szervezet szerint a magyar GDP idén 2 százalékkal, jövőre 1,6 százalékkal nőhet.
2014-re 2,3 százalékos, jövőre 2,1 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság – derül ki a hétfőn bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzéséből. Az államháztartás hiánya az Európai Bizottság számításai szerint 2014-ben 2,9 százalék lesz, jövőre pedig 2,8 százalék körül alakulhat. Az államadósság ugyanakkor a tavalyi 79,2 százalékról idénre 80,3 százalékra kúszhat, míg jövőre csak 79,5 százalékra csökkenhet. Az EB arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország különösen kitett az ukrán válság további elmélyülésének.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az év eleji kedvező növekedési és inflációs adatok nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetők, ugyanakkor az év egészében a gazdasági növekedés valamivel dinamikusabb, az áremelkedés alacsonyabb lehet a GKI által korábban vártnál.
E hónapban növekedett a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) az előző év azonos időszakához képest. A növekedés 2 százalék körül stabilizálódott, a folyamatosan érkező makrogazdasági adatok alapján akár a kedvező meglepetéseket sem lehet kizárni.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint a gazdaságpolitikában a választásokat követően sem lesz jelentős irányváltás, de prioritás marad, hogy az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon. Úgy gondolják, hogy áprilisban még jön egy 10 bázispontos kamatvágás, és elképzelhetőnek tartják, hogy ezután is következik még egy-két vágás.
Hasítani fog idén a magyar gazdaság, legalábbis az utóbbi évek teljesítményéhez képest mindenképpen – több független szervezet és a kormány prognózisa is ezt támasztja alá. Örömre azonban semmi ok, közgazdászok ugyanis már évek óta mondják, sőt az új kormány felállásáról szólva is ezt emelik ki igen előkelő helyen, hogy potenciális növekedésünk a 0 és 1 százalék közötti tartományban mozog, vagyis a jelenlegi gazdasági feltételrendszer mellett ennyit tudunk magunkból kipréselni. Az uniós – és régiós – átlaghoz így nem fogunk tudni felzárkózni.
A szlovén központi bank előrejelzése szerint idén már nő az ország gazdasága két év recesszió után.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Beragadt a Magyar Nemzeti Bank csodafegyvere, a növekedési hitelprogram, és ez azt sejteti, hogy a választások után újabb unortodox eszközökhöz fog nyúlni a jegybank – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő blogbejegyzésében. A szakértő szerint ha az MNB növekedést akar – márpedig úgy tűnik, hogy akar, bármi áron – akkor újra kell töltenie az elefántölőt. A jegybank "meredekebb" megoldásokat is számba vehet.
A bruttó hazai termék várható növekedési ütemét erre az évre változatlanul 2,1 százalékra prognosztizálta a jegybank, a jövő évi prognózis 2,4 százalékról 2,5 százalékra javult.
Az elmúlt száz évben a gazdasági gondokra megvolt a megoldás: a stabil növekedés. De vajon mi oldja meg a közeljövő problémáit, ha a növekedés lelassul? Egyes közgazdászok szerint az új megoldás az erősebb újraelosztás lesz.
Durvuló orosz-nyugati viszony, elbukó pálinka-szabadságharc, újabb jelentkező a hazai Praktikerekre, Magyarország csaknem harmada meg éhezik. Széles Gábor szerint energiacella márpedig lesz. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
