Defláció. A világ egyes pontjain, például Japánban, nagyon is jól tudják, hogy mit jelent ez a fogalom – az árak általános és tartós csökkenése –, ugyanakkor Európa egyes terségeiben is valós a veszély ennek kialakulására. A defláció európai és magyarországi kialakulásának lehetőségeiről tartott sajtóreggelit pénteken a Pioneer Alapkezelő.

Na de, hol az infláció?

2008-ban, 2009-ben mindenki arról írogatott, hogy a brutális pénznyomtatás nagy inflációhoz fog vezetni. Nem hogy nem lett belőle infláció, több ország most azzal küzd, hogy felpumpálják az inflációjukat – mondta Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A pénzbőség szerinte érdekes módon nem eredményezett inflációt, mivel a monetáris lazítással párhuzamosan a pénz forgási sebessége drasztikusan lezuhant.

Forián-Szabó szerint klasszikus deflációnak azt lehet tekinteni, amikor az árak csökkenése miatt érdemes holnapra halasztani a fogyasztást, a költés időben csúszik, így visszaesik a kereslet is. Ez egy ördögi kör, az infláció még lejjebb megy. A negatív árindexek mellé pedig "felzárkózik" GDP zsugorodása is. Ez azért is probléma a befektetési igazgató szerint, mivel adósságállományok reálértéke a defláció következtében emelkedésnek indul, egyes szituációkban pedig lehetetlenné teszi az adósság visszafizetését.

Fehér holló a defláció

A defláció Forián-Szabó szerint nagyon ritka jelenség – minimum három éve tartó fogyasztói árcsökkenést lehet ennek tekinteni –, különösen lebegő valutaárfolyam mellett. Összesen 14 alkalommal fordult elő defláció fél évszázad alatt, pedig 180 országot vizsgáltak. Ebből pedig mindössze egy ország volt, ahol ez nem árfolyamrögzítés hatása miatt következett ez be: ez az ország pedig Japán. Ez biztató is lehet, mivel a lebegő árfolyamot alkalmazók szinte biztosak lehetnek benne, ők nem követik Japánt példáját.

Forián-Szabü szerint a magas adósságráták miatt most különösen veszélyes lenne egy defláció. A monetáris politika ráadásul már "ellőtte a puskaport": a kamatok nulla közelében találhatóak, a nagy jegybankok minden egyéb eszközt is bevetettek. Most olyan világot élünk, hogy az nyer az adósság leépítésében, aki inflációt tud generálni – tette hozzá a befektetési igazgató.

Nem biztos, hogy jó az alacsony infláció

Az emberek fejében az szokott lenni, hogy az infláció akkor jó, ha alacsony, de hozzá kell tenni, hogy mihez viszonyítunk – fejtette ki a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Forián-Szabó szerint egészségtelen a túlzotta alacsony infláció, ha annak kiváltója a kereslethiány, jövedelmek csökkenése vagy a negatívak a várakozások.

Csökkenő árak: a közvélekedéssel szemben ez nem igazán jó jel

Fazekas István

Egészségesebb az alacsony infláció, ha annak okozója a verseny erősödése, a növekvő kapacitáskihasználtság, a hatékonyabb piaci szabályozás, illetve a technológiai fejlődés. Ha ezek miatt alacsony az infláció, ez egy normális állapot. Ha ez gazdasági növekedéssel párosul, az egy egészséges folyamat.

Lesz-e Európa Japán?

A nagy kérdés Forián-Szabó szerint az, hogy a Japán-szindróma bejöhet-e most Európába. Nagyon elrettentő a japán példa, 20 éven át küzdöttek a deflációval, ráadásul nem is hirtelen csúsztak bele, nem lehetett hamar felfedezni. A japánok most igyekeznek élénkíteni, pénzt nyomtatnak, de a befektetési igazgató kicsit szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz sikeres a japánok akciója. A szigetországban ugyanis demográfiai gondok is vannak, a 90-es évek óta csökken a népesség, ráadásul az aktívak körében nagyobb a zuhanás. 

Európára kitérve elmondhat, hogy jelenleg 7 olyan ország van (Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Magyarország, Portugália, Szlovákia), ahol negatívak az inflációs ráták, de ezen tagállamokban is a nullát alulról közelítő adatokkal találkozhatunk. A legtöbb uniós tagállamban ugyanakkor infláció van és a gazdaság is növekedik. A legerősebb deflációs veszéllyel az unió perifériáján lehet találkozni, az Európai Központi Bank (EKB) is ezen államok miatt aggódhat, és tervezhet lépéseket.

A probléma a déli országokkal az, hogy a válság előtt kiárazták magukat a világgazdasági versenyből, jelentősen megugrottak az árak az érintett országokban, bérek jobban emelkedtek a kelleténél, így jelentős felértékelődés alakult ki, versenyképtelenné váltak.

A válság kirobbanása után ugyanakkor az látszik Forián-Szabó szerint, hogy munkaerő-költség tekintetében csökkenés volt megfigyelhető a déli országoknál. A periféria országainak igazodniuk kellett: Írország, Görögország, Portugália és Spanyolország megcsinálta a házi feladatát a befektetési igazgató szerint. Olaszország és Franciaország azonban csúszik a házi feladattal, náluk nem következett be alkalmazkodás. Azon perifériás országokban, ahol nekiláttak a versenyképességi korrekciónak, ott negatív az infláció alakult ki. Ha a másik két nagy uniós ország is rálép erre az útra, akkor az azt jelenti, hogy tovább csökken az infláció. Én hosszabb távon alacsony inflációval számolok Európában – tette hozzá Forián-Szabó.

A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint vannak aggasztó hasonlóságok Európa és Japán között (alacsony növekedési potenciál vagy kedvezőtlen demográfiai adottságok például), de biztató különbségek is: az európai bankrendszer jobb helyzetben van, a kontinens eszközáraiban pedig nincs olyan lufi, mint amekkorától Japán szenvedett hosszú éveken keresztül. A végkövetkeztetés az lehet, hogy megúszhatjuk a Japán-szindrómát – emelte ki Forián-Szabó.

Magyarország: ez nem defláció

Magyarországra kitérve a befektetési igazgató elmondta, hogy az inflációs alapmutatók (keresletérzékeny infláció, vagy ritkán változó árú termékek inflációja) is bőven cél alatti inflációt jeleznek. Egy-másfél százalék alatt vannak az alapmutatók, ebből a rezsicsökkentés már ki van véve. Ez egy kellemes állapot – tette hozzá Forián-Szabó.

Az fogyasztói árindex minimális szinten negatívba történő fordulása ugyanakkor a befektetési igazgató elmondása szerint nem defláció. Azért nem, mivel általános és tartós csökkenésről nem beszélhetünk. Bár az éves inflációs adat negatív, ha megnézzük a keresletérzékeny termékek (iparcikkek, szolgáltatások) árváltozását, ezen belül pedig a piaci szolgáltatások inflációját, akkor már egyáltalán nem negatív adattal találkozhatunk. A piaci szolgáltatások körében nem bírt lemenni 3 százalék alá az infláció, a keresletérzékeny termékeknél is másfél százalékos az éves infláció mértéke. Vagyis ahol nincs rezsicsökkentési hatás és tisztán piaci szempontok érvényesülnek, ott nincs defláció, sőt, "alullövés" sem.

A befektetési igazgató szerint ha a rezsicsökkentés hatását kivennénk a rendszerből, akkor 1,5 százalékos lenne az éves infláció. A hazai pénzromlás mértékét ugyanakkor lefelé húzza még az élelelmiszerek árának csökkenése jó termés várható), és az európai alacsony infláció importja (a behozott termékeken keresztül). A forint gyengülése mindeközben pedig egyáltalán nem gyűrűzött be a hazai inflációba.

Forián-Szabó szerint mindennek az lehet a következménye, hogy a monetáris politika tovább lazulhat. Átmeneti hatások nélkül is cél alatt az infláció. A befektetési igazgató szerint rendkívül jó piaci hátszele volt az MNB eddigi kamatcsökkentéseinek, szerinte nagy meglepetés, hogy el lehetett érni ilyen kamatszintet, hogy nem omlott össze a forint árfolyama és a kötvénypiac. Egy kis lazítás még benne lehet a pakliban – tette hozzá. Az adósságállományon ugyanakkor pillanatok alatt visszajön a forint gyengülése (devizában van az állam- és magánadósságunk jelentős része), vigyázni kell.

Deflációs pánikra ugyanakkor a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nincs ok, és szükség sem. Véleménye szerint azonban gyorsan fordulhat a szélirány, attól még hogy most nincs farkas, nem biztos, hogy nem is jön. Kisebb mértékű monetáris lazítás még bőven belefér a jegybank mozgásterébe a befektetési igazgató szerint, akár két százalékra is lemehet az alapkamat, jelenleg a forint néhány százalékos gyengülése sem veszélyeztetné érdemben az inflációs célt. A monetáris tanács kezét ebben a helyzetben az köti meg, hogy a devizaadósság-állományok magasak, így az infláció forintgyengítésen keresztül történő felpörgetése büntetlenül nem járható út – zárta elemzését a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.