E hónapban növekedett a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) az előző év azonos időszakához képest. A növekedés 2 százalék körül stabilizálódott, a folyamatosan érkező makrogazdasági adatok alapján akár a kedvező meglepetéseket sem lehet kizárni.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint a gazdaságpolitikában a választásokat követően sem lesz jelentős irányváltás, de prioritás marad, hogy az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon. Úgy gondolják, hogy áprilisban még jön egy 10 bázispontos kamatvágás, és elképzelhetőnek tartják, hogy ezután is következik még egy-két vágás.
Hasítani fog idén a magyar gazdaság, legalábbis az utóbbi évek teljesítményéhez képest mindenképpen – több független szervezet és a kormány prognózisa is ezt támasztja alá. Örömre azonban semmi ok, közgazdászok ugyanis már évek óta mondják, sőt az új kormány felállásáról szólva is ezt emelik ki igen előkelő helyen, hogy potenciális növekedésünk a 0 és 1 százalék közötti tartományban mozog, vagyis a jelenlegi gazdasági feltételrendszer mellett ennyit tudunk magunkból kipréselni. Az uniós – és régiós – átlaghoz így nem fogunk tudni felzárkózni.
A szlovén központi bank előrejelzése szerint idén már nő az ország gazdasága két év recesszió után.
Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.
Beragadt a Magyar Nemzeti Bank csodafegyvere, a növekedési hitelprogram, és ez azt sejteti, hogy a választások után újabb unortodox eszközökhöz fog nyúlni a jegybank – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő blogbejegyzésében. A szakértő szerint ha az MNB növekedést akar – márpedig úgy tűnik, hogy akar, bármi áron – akkor újra kell töltenie az elefántölőt. A jegybank "meredekebb" megoldásokat is számba vehet.
A bruttó hazai termék várható növekedési ütemét erre az évre változatlanul 2,1 százalékra prognosztizálta a jegybank, a jövő évi prognózis 2,4 százalékról 2,5 százalékra javult.
Az elmúlt száz évben a gazdasági gondokra megvolt a megoldás: a stabil növekedés. De vajon mi oldja meg a közeljövő problémáit, ha a növekedés lelassul? Egyes közgazdászok szerint az új megoldás az erősebb újraelosztás lesz.
Durvuló orosz-nyugati viszony, elbukó pálinka-szabadságharc, újabb jelentkező a hazai Praktikerekre, Magyarország csaknem harmada meg éhezik. Széles Gábor szerint energiacella márpedig lesz. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
A beruházások és a lakossági fogyasztás bővülésének köszönhetően két százalékos növekedést vár az IMF, ám az ország középtávú növekedési kilátásait visszafogottak tartja a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF javaslatokat is megfogalmazott hazánk számára.
A gazdaságkutató 2014-ben 1,5 százalékos gazdasági növekedést és 1,3 százalékos átlagos inflációt vár. Szerintük az üzleti szféra gyenge beruházási hajlandósága miatt hiányoznak a növekedés érdemi gyorsulásának feltételei.
Van egy olyan állam a Földön, ahol nem a pénz hiánya, hanem a pénzbőség okoz problémákat. Norvégia feldolgozóiparát az ország olajvagyona komoly mértékben teszi versenyképtelenné a magas bérek miatt, a szűkebb esztendőkre félrerakott dollárok pallosként nehezednek az ország gazdaságára. A hatalmas vagyon ugyanakkor csábító is: a kormány különböző programokra költene belőle, ám kérdéses, hogy a beruházások nem fokoznák-e a versenyképesség erodálódását.
Habár az elmúlt 10 évben Magyarország valóban erősen lemaradóban van a térségtől, ám Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a közgazdászok többsége jelentősen túlbecsli a hazai és a lengyel, szlovák, cseh gazdaság növekedési potenciálja között a különbséget. Szerinte az utóbbi évek kiigazításai következtében 3-10 százalékkal lehet kisebb a magyar GDP, mint a megszorítások nélkül lenne. A mostani versenyellenes, voluntarista gazdaságpolitika ellenére 2-3 százalékos GDP-bővülésre lehetünk képesek, megfelelő gazdaságpolitikával pedig akár a 7 százalék sem elképzelhetetlen Zsiday véleménye szerint.
Visszakerültünk az európai gazdaság élmezőnyébe, kezdjük visszanyerni a 2002-ben elveszített pozícióinkat - mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Soltvadkerten.
Csaknem bepótolta a 2012-es visszaesést a magyar gazdaság, amit kormányzati körökben valósággal ünnepelnek. A következő hónapokban az elemzők is némi gyorsulást várnak, főleg a választási gazdaságpolitika trükkjei miatt.
Az orosz jegybank 3 százalékról 1,5-1,8 százalékra rontotta idei GDP-növekedési előrejelzését. Az első félév végére 6 százalék körüli éves inflációt várnak – jelentette be pénteken az orosz jegybank elnöke.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint Magyarország GDP-je 2013. IV. negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az NGM szerint hasonló dinamikus növekedésre 8 éve nem volt példa Magyarországon. Az elemző szerint ugyanakkor kérdéses a növekedési dinamika fenntarthatósága, ha a versenyszféra nem képes átvenni a növekedés dinamikáját, akkor a GDP-növekedés 2015 után visszaeshet 1-2 százalék közé.
A bruttó hazai termék (GDP) 2013. negyedik negyedévi előzetes adatát közli ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A magyar miniszterelnök kínai látogatásán kijelentette, hogy 4 százalékos gazdasági növekedést terveznek 2016-ra. Elemzők szerint ez rendkívül optimista szcenárió, a beruházások mélyponton vannak, a vállalati hitelezés szintje is alacsony, még az esetleges paksi bővítés és a jegybank növekedési hitelprogramja sem tudna olyan mértékben hozzájárulni a GDP bővüléséhez, hogy elérje ezt a szintet. Mesterségesen természetesen lehet ilyen növekedést generálni, ám az nem igazán célszerű.
Négyszázalékos gazdasági növekedést tervez 2016-ra a magyar kormány – ezt mondta Orbán Viktor a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács pekingi székházában tartott kínai-magyar üzleti fórumon szerdán. Szerinte Magyarországot az elmúlt száz évben rendszeresen gúnyolták Európában azért, mert ázsiai eredetű nép, aztán most milyen kapós lett az ázsiai származás.
