A 2008-as gazdasági válság komoly nyomokat hagyott a magyar gazdaságon, a GDP csak idén éri el a 7 évvel ezelőtti szintet. A magyar kis- és középvállalkozások nagyon megsínylették a visszaesést, náluk is csak most mutatkoznak a konszolidáció jelei.
A kormányzati szektor első negyedévi hiánya 160,1 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt, 57,6 milliárd forinttal, illetve 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.
A negyedik-ötödik legszegényebb ország vagyunk az unióban, a személyes fogyasztási szintünk alapján az ország Európa szegényebb feléhez, a Balkánhoz tartozik.
Három szomszédunk is szerepel azon a listán, amely a világ 10 leglassúbb gazdaságát tartalmazza.
A számok jók, de nem fenntarthatóak, és inkább külső okok állnak a háttérben – elemez a brit gazdasági lap.
Az idei év egészében is 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedést várnak az MTI által megkérdezett banki elemzők, miután az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt a GDP a statisztikai hivatal adatai szerint.
Az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke. Első becslésében 3,4 százalékos éves és 0,6 százalékos negyedéves növekedést közölt a KSH.
Szinte elsüllyedt az ország 2010-ben, de a kormány kihúzta a csávából, és Európa éllovasai leszünk - sikersztorit festett fel Orbán Viktor az elmúlt öt évet értékelő beszédében. De valóban csak azzal lehet leírni egy ország állapotát, hogy a rezsi hogyan csökkent, vagy hogy irdatlanul sok közmunkás lett? A szegénység terjedése miért maradt ki a beszédből, és az, hogy a magyarok életszínvonala évek óta csak fikarcnyit javult?
A jövő évi költségvetés GDP-arányos hiánya a kitűzött 2,0 százaléknál valamivel magasabb 2,2 százalék lehet, mert egyes adóbevételek és a vagyonértékesítésből várt bevételek várhatóan elmaradnak a törvényjavaslatban előirányzottól - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016-os költségvetési javaslatról készített, szerdán közzétett elemzésében.
A magyar GDP-növekedés 0,6 százalékra lassult az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest, amikor a gazdaság 0,9 százalékkal bővült - közölte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). A magyar növekedés így is duplája az OECD-tagországok első negyedéves átlagának, és nagyobb az amerikai és német növekedésnél is.
A kormány 2019-ben 3 százalékos növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 1,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol - derült ki a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintésből, amelyet pénteken nyújtottak be az Országgyűlésnek.
A magyar családok pénzügyi megtakarítása arányában közel a duplájára ugrott a legfrissebb jegybanki statisztika szerint az első negyedévben. A számokat azonban megbolondítja a bankok elszámoltatása.
Megerősítette stabil kilátással Lengyelország elsőrendű befektetői, "A2/P-1" szintű államadós-besorolásait a Moody's Investors Service, méltatva a lengyel gazdaság robusztus növekedési teljesítményét.
A reggel hét órakor jegyzett árfolyamához képest az euró 2 forint 15 fillért, a dollár 1 forint 26 fillért, a frank 1 forint 60 fillért, a jen pedig 0,89 fillért veszített értékéből a 3,4 százalékos növekedés hírére.
A nemzetgazdasági miniszter szerint lehet azt mondani, hogy a magyar gazdaság ebben az évben valószínűleg meghaladja a 3 százalékos gazdasági növekedést.
Az első negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az egész év nem lesz vélhetően ilyen szép, lassulás kezdődik elemzők szerint, de jövőre még így is 2 százalék feletti bővülés valószínű.
Javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn közzétett Közép- Kelet- és Délkelet-Európát vizsgáló regionális tanulmánya (REI) szerint .
2,5 százalékról 3,1 százalékra emelte gazdasági növekedési prognózisát a kormány.
Boldogít-e a pénz – ezen vitáznak neves közgazdászok már évtizedek óta. Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa.
Elkészült a soros IMF-felülvizsgálat összefoglalója, miután a Nemzetközi Valutaalap képviselői a közelmúltban egyeztettek a magyar kormánnyal. Az IMF pozitívan értékeli a tavalyi gazdasági növekedést és a jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletet, amelynek eredményeként csökkent Magyarország sérülékenysége. Javítottak a GDP-előrejelzésen is. A növekvő állami szerepvállalás – például a bevásárlás a bankszektorban – azonban már aggasztja a szakértőket.
