A jövő évi költségvetés GDP-arányos hiánya a kitűzött 2,0 százaléknál valamivel magasabb 2,2 százalék lehet, mert egyes adóbevételek és a vagyonértékesítésből várt bevételek várhatóan elmaradnak a törvényjavaslatban előirányzottól - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016-os költségvetési javaslatról készített, szerdán közzétett elemzésében.
A magyar GDP-növekedés 0,6 százalékra lassult az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest, amikor a gazdaság 0,9 százalékkal bővült - közölte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). A magyar növekedés így is duplája az OECD-tagországok első negyedéves átlagának, és nagyobb az amerikai és német növekedésnél is.
A kormány 2019-ben 3 százalékos növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 1,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol - derült ki a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintésből, amelyet pénteken nyújtottak be az Országgyűlésnek.
A magyar családok pénzügyi megtakarítása arányában közel a duplájára ugrott a legfrissebb jegybanki statisztika szerint az első negyedévben. A számokat azonban megbolondítja a bankok elszámoltatása.
Megerősítette stabil kilátással Lengyelország elsőrendű befektetői, "A2/P-1" szintű államadós-besorolásait a Moody's Investors Service, méltatva a lengyel gazdaság robusztus növekedési teljesítményét.
A reggel hét órakor jegyzett árfolyamához képest az euró 2 forint 15 fillért, a dollár 1 forint 26 fillért, a frank 1 forint 60 fillért, a jen pedig 0,89 fillért veszített értékéből a 3,4 százalékos növekedés hírére.
A nemzetgazdasági miniszter szerint lehet azt mondani, hogy a magyar gazdaság ebben az évben valószínűleg meghaladja a 3 százalékos gazdasági növekedést.
Az első negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az egész év nem lesz vélhetően ilyen szép, lassulás kezdődik elemzők szerint, de jövőre még így is 2 százalék feletti bővülés valószínű.
Javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn közzétett Közép- Kelet- és Délkelet-Európát vizsgáló regionális tanulmánya (REI) szerint .
2,5 százalékról 3,1 százalékra emelte gazdasági növekedési prognózisát a kormány.
Boldogít-e a pénz – ezen vitáznak neves közgazdászok már évtizedek óta. Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa.
Elkészült a soros IMF-felülvizsgálat összefoglalója, miután a Nemzetközi Valutaalap képviselői a közelmúltban egyeztettek a magyar kormánnyal. Az IMF pozitívan értékeli a tavalyi gazdasági növekedést és a jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletet, amelynek eredményeként csökkent Magyarország sérülékenysége. Javítottak a GDP-előrejelzésen is. A növekvő állami szerepvállalás – például a bevásárlás a bankszektorban – azonban már aggasztja a szakértőket.
A külső adósság 2009 első negyedévében volt a csúcson, több mint 60 százalékon, most a GDP-hez mérten 33 százalék közelébe csökkent.
Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 76,9 százaléka volt a múlt év végén, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – erősítette meg a pénzügyi számlák adatai alapján kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője. Külön-külön kevéssé, de egyben akár jó terep is lehet a tőke számára a sokáig egy helyben toporgó régió. A szakértők azt azért hozzáteszik, hogy Magyarországon a kormányzat a törvénykezés segítségével hoz kedvezőbb helyzetbe cégeket és cégcsoportokat.
A GDP arányában egész Európában Magyarországon költenek messze a legtöbbet filmgyártásra. Az NMHH közölte: 2010 óta évente átlagban 250 film készült Magyarországon.
Tavaly 3,6 százalékkal, azaz még az előzetesen közölt 3,5 százalékosnál is nagyobb mértékben nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Ferge Zsuzsa szociológus egy interjúban azt mondta, neki az alapjövedelem ötlete tetszik a legjobban, és hogy gazdaságilag megvalósítható lenne a szociális minimum biztosítása Magyarországon, csak a kormány nem ezt tűzte ki célul.
Több mint 1400 milliárd forinttal nőtt az állam adóssága 2014-ben, a jegybank tavaly év végi adatai szerint összesen több mint 24,5 ezermilliárd forinttal tartozik a magyar állam. Ez több mint háromnegyede, egészen pontosan 77,3 százaléka annak, amit tavaly megtermelt az ország. Ugyanezen a szinten voltunk 2013 végén is, nem teljesült a miniszterelnök célkitűzése, hogy minden évben csökkenjen az adósságunk.
Meglepően kedvezőnek értékelték a KSH által közzétett IV. negyedéves GDP-adatot az MTI által megkérdezett elemzők, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy ilyen nagymértékű utolsó negyedéves GDP-növekedésre legutóbb 2006-ban volt példa.
