Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A 2008-as gazdasági válság komoly nyomokat hagyott a magyar gazdaságon, a GDP csak idén éri el a 7 évvel ezelőtti szintet. A magyar kis- és középvállalkozások nagyon megsínylették a visszaesést, náluk is csak most mutatkoznak a konszolidáció jelei.
A cégvezetők szerint mostani tevékenységük a 2008-asnak átlagosan 66 százalékát éri el – állapította meg az IBS-Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatása, melyben azt vizsgálták, hogy a cégvezetők hogyan élték át cégükkel a válságot, milyennek látták a mélypontokat, és hét év elteltével milyen teljesítményre képesek, hogyan ítélik meg vállalkozásuk helyzetét, kilátásait.
A válaszok között nagy a szóródás, a vállalkozók közel egyharmada azt mondta, hogy már ugyanazon a szinten vannak, mint 7 éve, néhányan pedig növelni is tudták a teljesítményüket. Ugyanilyen arányban vallották azt, hogy 50 százaléknál is nagyobb teljesítménycsökkenést kellett a cégüknek elszenvedni.
A különböző ágazatokat különböző mértékbe viselte meg a válság. A szállítás, raktározás területén 89 százalékos átlagosos mélypontra, az ipari ágazatok esetében 63 százalékra esett vissza a teljesítmény. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek nagy része komolyabb összeomlást jelzett.
A jelenlegi teljesítményt a cégvezetők úgy látják, sikerült túljutniuk a gazdasági válság okozta hullámvölgyön, és erősödik a cégük. Ezzel összhangban a vállalkozásuk értékét is nagyobbra taksálják, mint 2008-ban.
A magyarországi gazdasági előrejelzések szerint idén a GDP közel 3 százalékot nőhet, jövőre azonban újra csak 2 százalék körül lehet a GDP-emelkedés. Ezzel a magyar gazdaság ismét olyan pályára kerül, ami a környező országoknál lassabb fejlődést jelent, ez érezhető lesz a cégek teljesítménynövekedésükkel kapcsolatos várakozásaiban is.
Azt is vizsgálták, hogyan látják a cégvezetők saját cégük pozícióját a versenytársakhoz képest, vagyis a válság ideje alatt hogyan alakultak át az erőviszonyok.
A cégük pozíciója – megítélése szerint – hogyan változott a versenytársaihoz képest 2008-2015 között?
2011-es adat | 2015-ös adat | |
jelentősen romlott | 13% | 11% |
kissé romlott | 21% | 13% |
nem változott | 35% | 45% |
kissé javult | 24% | 21% |
jelentősen javult | 6% | 9% |
Volt egy ugyanilyen felmérés 2011-ben is, akkor a válaszadók 34 százaléka szerint romlott a pozíciójuk, míg 2015 közepén már csupán 24 százalékuk véli így. Érdekes, hogy a cégvezetők ugyanolyan arányban gondolták azt 2011-ben és most is, hogy képesek voltak javulni a saját versenytársaikhoz képest.
Érdemes megemlíteni, hogy a céginformációk szerint a vállalati megszűnések oka már csökkenő arányban a felszámolás, vagyis egyre kevesebben hagynak maguk után kifizetetlen adósságokat. Ezt pedig úgy értelmezhetjük, hogy egyre több vállalkozás áll stabil fejlődési pályára.A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Több világörökségi védelmet élvező épület is van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kínálatában, ezekből nem kér állítólag Orbán Viktor vejének cége.