Két kelet-európai ország fért bele a brit Legatum Intézet “ahol a legjobb élni” 26-os rangsorába. Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy egyik sem Magyarország. A listát Norvégia, Svájc és Dánia vezetik.
Évente közel 150 ezer forintot költenek a magyarok gyógyszerre fejenként egy OECD-tanulmány szerint.
A Lidl-üzleteket működtető német Schwarz-csoport célja, hogy a következő öt évben elérje a 100 milliárd eurós bevételt. Ez mai árfolyamon több mint 30 ezer milliárd forint. Magyarországi újítással is növelte bevételeit a diszkontlánc.
Kis túlzással aranyéletünk lesz 2020-ig, meglódulnak a fizetések, elsősorban a múlni nem akaró kivándorlás miatt, de a mélyben bajok vannak, véli Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint pár év múlva elapadhat az EU-s manna, és akkor mindenki számára világos lesz, hogy mennyire gyenge a magyar gazdaság. Szerinte Orbán Viktor soha nem fogja addig feszíteni a húrt, hogy megkockáztassa uniós pénzek elveszítését – mert ha az bekövetkezne, pár hét múlva kombájngyűrű venné körbe Budapestet. A Plotinus igazgatótanácsának elnöke úgy fogalmaz, most mindenki boldog, mert fújja a hajunkat a szél, pedig csak egy összetákolt Trabantban ülünk, amely megy lefele a lejtőn. Interjú.
A vezető gazdaságok (G20 országok) szén-dioxid-kibocsátásának csökkenésében fordulópont lehet 2014, amikor a globálisan 3,2 százalékos gazdasági növekedést az üvegházhatású gázok energiához kapcsolható kibocsátásának mindössze 0,5 százalékos emelésével sikerült elérni – állítja a PwC.
Gyengélkedik a kínai gazdaság, vannak, akik szerint a számokat még kozmetikázzák is. Hétfőn hajnalban jön a fontos adat.
A Kopint-Tárki 3 százalékra módosította idei növekedési előrejelzését a korábban prognosztizált 3,2 százalékról, míg jövőre a korábban közöltnél árnyalatnyival magasabb, 2,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) emelkedéssel számol.
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert választotta az idén az év pénzügyminiszterének a kelet-közép európai régióban a Euromoney című szaklap Emerging Markets kiadványa.
Az ukrán reményekkel ellentétben nem született megállapodás Kijev és a Nemzetközi Valutaalap(IMF) között a márciusban megajánlott mentőcsomag újabb hitelrészletének felszabadításáról.
Az idei év még a bűvös hármas szám jegyében telik, ám jövőre ez alá bukik a gazdasági növekedés üteme – derül ki a gazdaságkutatók és a jegybank friss prognózisaiból. Lassabban nő jövőre a bérek vásárlóereje is, mint az idén, a keresetek 1-2 százalékkal fognak többet érni. A valós munkanélküliség 10 százalék közelében alakulhat, de jövőre kikerülhetünk a bóvli kategóriából a hitelminősítők mérőszalagján.
Magyarországon a feketegazdaság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 22,1 százalék, ami megfelel a közép-európai országok átlagának.
A GKI továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékos növekedését várja, de előző prognózisához képest magasabb, 900 milliárd forintos államháztartási hiánnyal számol.
Látott már olyan kormányt, amely nem hazudik? Én még nem - mondta egy neves befektető arra, hogy a kínaiak szerint pörög a gazdaságuk.
2,7 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben. Az első negyedévi 3,5 százalékoshoz képest mérséklődő növekedési ütem hátterében elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése áll.
Elemzőket igencsak meglepő bejelentést tett a görög statisztikai hivatal csütörtökön: az ország gazdasága negyedéves és éves szinten is nőtt.
Az év egészében az export jobban fog bővülni a gazdasági növekedésnél, és ez húzza magával a bruttó hazai termék (GDP) növekedését - mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a köztévében kedd este.
Lagymatag a hitelezés és jövőre eláll az uniós pénzeső, időlegesen stagnálás is lehet ebből.
A tavalyi kiugró 3,6 százalékos és az idei év első negyedévében tapasztalható 3,5 százalékos bővülés ellenére, a beruházások stagnálása miatt idén várhatóan 2,7 százalékra lassul a GDP növekedési üteme – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
A 2008-as gazdasági válság komoly nyomokat hagyott a magyar gazdaságon, a GDP csak idén éri el a 7 évvel ezelőtti szintet. A magyar kis- és középvállalkozások nagyon megsínylették a visszaesést, náluk is csak most mutatkoznak a konszolidáció jelei.
A kormányzati szektor első negyedévi hiánya 160,1 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt, 57,6 milliárd forinttal, illetve 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.
