Hosszabb cikkben foglalkozik a magyar gazdaság első féléves, 3,5 százalékos növekedési adatával a tekintélyes brit gazdasági lap, a Financial Times. A cikk kiemeli, hogy Budapesten mennyire élénk az üzleti élet, többek között annak köszönhetően, hogy a magyarok 6-7 nagyon szűk esztendő után ismét elkezdtek bátrabban fogyasztani.

A lap a helyzet elemzéséhez végigveszi az orbáni unortodox gazdaságpolitika eddigi legfontosabb lépéseit, a magán-nyugdíjpénztári vagyon elvonásától kezdve a különadók rendszerén keresztül a rezsicsökkentésig, amely több elkölthető pénzt hagyott a magyar családoknál.

AFP / Johannes Eisele

A kormány álláspontját Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára képviseli, aki szerint egyenletes és robusztus a fejlődés, és ez sok kritikusra rácáfol. Többségben mégis azok a megszólalók vannak, akik szerint a magyar gazdaság szép növekedési adata mögött nagyrészt kedvező külső körülmények – például az alacsony olajár és a Magyarországra áramló uniós pénzek – állnak, a trend pedig a jelenlegi keretek között nem lesz fenntartható.

Surányi György egykori jegybankelnök szerint a befektetéseket visszafogták, mert hiányzik a bizalom az ország iránt, a politika pedig kiszámíthatatlan. Jörg Decressin, a Nemzetközi Valutaalap európai elnökhelyettese azzal érvel, hogy a nagy visszaesés után szinte természetes a látványos feltámadás, ám a bankszektortól az államnak – Orbán Viktor nemrég tett ígéretét betartva – tényleg hátrább kell lépnie, máskülönben csak középszerű lesz a kilábalás a válságból.