Kasszasiker a Gravitáció
Az első hétvégén több millió dollárt hagytak ott Sandra Bullockért és George Clooneyért a nézők.
Az első hétvégén több millió dollárt hagytak ott Sandra Bullockért és George Clooneyért a nézők.
Az év leglátványosabb filmje a Gravitáció című sci-finek álcázott kamaradráma. Látványfilmet azonban manapság mindenki tud csinálni Hollywoodban, szerencsénkre ez a film Alfonso Cuarón fejéből pattant ki, aki a végtelen térben sodródó emberi magányt tudja bemutatni, meghökkentő hitelességgel.
A New Scientist című tudományos újság honlapján érdekes animációs rövidfilm látható, amely az időgép megszerkesztésének alapelveit foglalja össze. Persze nem adja meg a tökéletes megoldást, és nyitva is hagy néhány kérdést, de frappáns módon foglalja össze mai tudásunkat egy időgép összeeszkábálásáról.
Kozmikus méretben igazolták dán asztrofizikusok Einstein relativitáselméletét, amely szerint egy objektum gravitációs tere meggörbíti körülötte a teret és az időt.
A gravitációt, pontosabban a gravitációs hullámokat kutató magyar fizikusok álmai szerint a Mátra alatt valósulhat meg a világ egyik legizgalmasabb tudományos projektje, az Einstein-teleszkóp (ET). Mintegy 400 méteres mélységben három – egyenként 10 kilométeres hosszúságú – alagút épülne, ezek alkotnák a szerkezet alapstruktúráját.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos műholdja a GOCE-t (Gravitációs mező- és állandó állapotú Óceánáramlat-megfigyelő), 2009 márciusától térképezi fel a földi gravitációs erőteret. Ez voltaképpen a föld alakjának műholdas meghatározását jelenti. A kutatásra használt eszköz kiemelkedő európai műszaki-tudományos teljesítmény: Európa 13 országából összesen 45 cég vett részt a munkában, a tudományos programba magyar kutatók, az MTA-BME Fizikai Geodézia és Geodinamikai Kutatócsoportjának munkatársai is bekapcsolódtak.
Erik Verlinde számára "a gravitáció nem létezik" - minderről nemrégiben írt egy tanulmányt a korábban Amerikában tanuló és tanító, majd Hollandiába, szülőhazájába visszatérő fizikus. A New York Times most részletesen ismertette az Amszterdami Egyetem professzorának téziseit.
Egy japán, egy ausztrál és egy cseh kutató nyert az optikai csalódások floridai versenyén. Az idei első helyezett a gravitációt "győzte le".
Tízezerszer pontosabban igazolta egy kísérlet Albert Einstein 1915-ből származó általános relativitáselméletének egyik alapvető jóslatát, mint az amerikai űrhivatal (NASA) 1976-ban – áll egy szerdán közzétett cikkben.
Először észlelhették a sötét anyagot - adta hírül a National Geographic News, ami feltétlenül izgalmas hír, bár egyelőre a lap szerint sem biztos a felfedezés. Különösen azért nem, mert egyrészt a tudósok szerint még az sem egyértelmű, hogy létezik-e egyáltalán a sötét anyag. Ha pedig sikerült valóban észlelni, akkor sem feltétlenül az első ilyen esetről van szó.
Japán és amerikai kutatók a csillagászat történelmében első ízben fedeztek fel egy olyan bolygót, amely ellentétesen kering saját csillaga forgásirányával - írja csütörtökön a japán sajtó.
Kissé viccesen persze, de a testsúlycsökkentés egy igazán különleges módjára hívta fel a figyelmet a New Scientist.
A találmány nem magyar – habár ha a benne pörgő motort dinamóként kezeljük, azért mégiscsak van némi közünk hozzá. Lámpa-súlyzó-gravitáció: s lőn fél óra világosság!
Létezik Afrikában egy pók, amely nemcsak hogy gurulva közlekedik, de ezt hegynek felfelé is képes megtenni - erre a berlini műszaki egyetem bionika professzora, Ingo Rechenberg jött rá, aki egy ideje lelkesen tanulmányozza az általa Araneus rota névre keresztelt fajt.