Az orosz elnök azt mondta, a győzelem mindig Oroszországé lesz. A parádét azután tartották meg, hogy Zelenszkij szarkasztikus rendeletben "engedélyezte" az ünnepség megrendezését.
Az Ukrajna ellen háromnaposra tervezett orosz különleges katonai művelet ötödik évében eljutottunk odáig, hogy a verbálisan sokszor legyőzött Ukrajna már képes lenne drónokkal szétlőni a Vörös téri katonai parádét. Dróntámadás ugyan aligha lesz, ám az utóbbi napok eseményei minden korábbinál jobban megmutatták, a Kreml nagyon messze van ukrajnai céljainak elérésétől.
Az ukrán elnök szerint Oroszország engedélyt akar tőlük a parádéjuk megtartására.
A szlovák miniszterelnök elvileg a Győzelem napi ünnepségre tart Oroszországba, de a felvonuláson nem fog részt venni.
A tárca szóvivője szerint az ünnepségeket célba vevő esetleges ukrán támadás esetén „elkerülhetetlenné” válik az orosz ellencsapás Kijevre.
Az ukrán elnök bejelentette, hogy kedd éjféltől hajlandók felfüggeszteni a harcot, amennyiben az oroszok is így tesznek.
A bejelentést néhány nappal azután tette Peking, hogy Donald Trump jelezte: találkozni akar az észak-koreai diktátorral.
A közép-ázsiai posztszovjet országok vezetői az orosz elnökkel egy sorban kaptak helyet.
A világ nyugati és keleti része is nagy erőkkel készül a náci Németország fölött aratott győzelem 80. évfordulójának megünneplésére, és félreértés ne essék, nekik van is mit ünnepelni rajta, ám itt a két világ közötti fura, egyszerre senki és mindenki földjén, Európa lichthófján nehéz győzelemként megélni a történteket, függetlenül attól, hogy annak idején ki és melyik oldalon vett részt a háborúban.
Szintet lépett a Kína és Oroszország közötti együttműködés, Moszkvának pedig esze ágában sincs befejezni az Ukrajna elleni, igazságosnak tartott háborút – ezek a fő üzenetek a Vörös térről, ahol pénteken közel harminc ország vezetői vettek részt Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában a hagyományos győzelem napi díszszemlén.
29 külföldi állam vezetője vesz részt a május 9-ei győzelem napi moszkvai katonai díszszemlén, ami a hivatalos orosz magyarázat szerint azt mutatja, hogy egyre nő az ország nemzetközi tekintélye. A vendégek közül csak hárman jönnek Nyugatról, a Moszkvába zarándokolók nagy része a volt szovjet tagköztársaságokból érkezik. A közös jellemző az lehet, hogy valamennyi külföldi politikusnak egyéni elképzelése van a demokráciáról, Moszkvában akár meg is alakíthatnák az „illiberális internacionálét”.
Nem engedték tovább Aleksandar Vucsicsot, miután a moszkvai reptereket az ukrán dróntámadások miatt lezárták.
Robert Fico szlovák miniszterelnöknek is gondjai támadtak a Vlagyimir Putyinhoz való eljutással.
Az ukrán elnök szerint ennyire rövid idejű fegyvernyugvással nem lehetne értelmesen tárgyalni a tartós békéről.
A fegyverszünet apropója a világháború befejezésének 80. évfordulója.
Alekszandr Puskin, Richard Wagner és a győzelem napjának védelmében írt véleménycikket Leonid Gozman orosz ellenzéki politikus a Novaja Gazeta európai kiadásában. Gozman úgy látja, Putyin (és háborúja) nem csak elvette az oroszoktól hazájukat és lehetetlenítette el sok időre az ország európai jövőjét, de már a múltat és az emlékezetet is ki akarja sajátítani.
Gerhard Schröder feleségét, Soyeon Schröder-Kimet egy német tartomány foglalkoztatta, és nem vették jó néven, hogy híresen Putyin-közeli férjével elment az orosz nagykövetség győzelem napi bulijára.
Az osztrák kommunisták sikerei miatt romantikus hályog ereszkedhet a liberális közép szemére. Putyinnak csak a nukleáris ökölrázás maradt, az ukrán drónokon múlhat a háború kimenetele, a Nyugatnak ki kell tartani a támogatásban. Korai lenne még temetni az EU-t. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Putyin „valódi háborúról” beszélt a győzelem napján, de nem az ukrajnai háborút értette alatta, hanem azt, amelyet Oroszország ellen kezdeményezett a Nyugat.
Május 9-én ünneplik a náci Németország fölött aratott szovjet győzelmet Oroszországban, de egy ukrán támadástól való félelem sok helyen a jelek szerint nagyobb, mint a „nagy honvédő háború" iránti nosztalgia.
