Tetszett a cikk?

Szintet lépett a Kína és Oroszország közötti együttműködés, Moszkvának pedig esze ágában sincs befejezni az Ukrajna elleni, igazságosnak tartott háborút – ezek a fő üzenetek a Vörös térről, ahol pénteken közel harminc ország vezetői vettek részt Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában a hagyományos győzelem napi díszszemlén.

Az ukrajnai konfliktust csak az alapvető okok megszüntetésével lehet megoldani – áll a Vlagyimir Putyin orosz államfő és Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai tárgyalásai után kiadott közös közleményben. Az „alapvető okok” – orosz olvasatban a NATO tervezett keleti bővítése, az orosz kisebbség jogainak állítólagos lábbal tiprása – formula használata egyértelműen azt jelzi, hogy Peking elfogadja a több mint három éve tartó ukrajnai agresszióval kapcsolatos orosz álláspontot, és ezzel Kína minden korábbinál egyértelműbben a Kreml oldalára állt.

A Moszkvához való közeledés fő és kimondott oka az, hogy Hszi Csin-ping és Putyin együtt – a barátságot új szintre emelve – közösen kíván küzdeni Donald Trump amerikai elnök politikája ellen. „Fokozni kell az együttműködést annak érdekében, hogy szembeszálljunk a Kína és Oroszország elleni washingtoni kettős visszatartás politikájával” – áll a közleményben. A két vezető hangsúlyozta, a kooperáció minden területre, így a katonaira is kiterjed. Az orosz–kínai közeledés a trumpi politika kudarcát jelenti, hiszen az amerikai elnök célja korábban állítólag az volt, hogy „leválassza” Oroszországot a fő vetélytársnak tartott Kínáról.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök részt vesz az ismeretlen katona sírjának koszorúzásán a Kreml falánál Moszkva központjában 2025. május 9-én.
AFP / Angelos Tzortzinis

A négynapos látogatáson Moszkvában tartózkodó Hszi csin-ping közvetlenül Putyin mellett ült a hagyományos moszkvai katonai díszszemlén, ahol 11 ezer – köztük ezerötszáz, Ukrajnában is megfordult – katona vonult fel.

Most először külföldi egységek is megjelentek, többek között laoszi és mianmari fegyveresek is elvonultak az emelvények előtt.

Miközben a díszszemlén elsősorban az egykori szovjet tagköztársaságok vezetői, valamint ázsiai és afrikai országok első emberei jelentek meg – Európából Alekszandar Vucsics szerb államfő, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök utazott Moszkvába (utóbbi viszont nem volt ott a Vörös téren) –, az oroszok igyekeztek úgy értékelni a látogatók magas számát, hogy mindez azt bizonyítja, tovább nőtt Moszkva nemzetközi tekintélye.  

„A moszkvai vizit az európai politikusok számára annak kifejezése, hogy nem értenek egyet az EU-s Oroszország-politikával, s egyben ki is akarják mutatni önállóságukat. A többi ország vezetőinek pedig lehetőségük nyílik arra, hogy egy társaságba kerüljenek a nem Nyugatról érkezett politikusokkal, és megtárgyalják, miképpen lehet megreformálni a világrendet” – vélekedett Andrej Kortunov, a Nemzetközi Ügyek Orosz Tanácsa nevű szervezet tudományos vezetője.

Miközben – Ficót leszámítva – az EU-t egyetlen politikus sem képviselte, s az USA sem küldött hivatalos delegációt az orosz fővárosba, akadnak olyan nyugatiak, akik a maguk szakállára vettek részt a díszszemlén. Ilyen volt például az utóbbi években igencsak Moszkva-baráttá vált amerikai filmrendező, Oliver Stone is.

Fico egyébként elkésett: a balti államok megtagadták az átrepülési engedély megadását, így a szlovák vezető Magyarország és Románia fölött repült el, majd jó nagy kerülővel Grúzia felől lépett be az orosz légtérbe.

Putyin és a történelem

Nem csak az orosz elemzők szerint szólt nagyrészt Ukrajnáról a moszkvai díszszemle. Putyin is arról beszélt, hogy ahogy nyolcvan évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg harcolt a nácizmus ellen, most a „különleges katonai művelet” résztvevői teszik ugyanezt Ukrajnában.

Egy orosz harckocsi a Vörös téren a Győzelem napi katonai parádén
AFP / Strineger

Az orosz elnök szerint Oroszország mindig harcolni fog azok ellen, akik terjesztik a nácizmus és az antiszemitizmus ideológiáját, és meg akarják hamisítani a második világháborúban történteket.

Egyébként éppen az orosz elnök volt az, aki néhány hónappal ezelőtt az amerikai Tucker Carlsonnak adott interjújában komoly történelemhamisítást követett el, és közvetve Lengyelországot tette felelőssé a második világháború kitöréséért. Úgy fogalmazott:

Lengyelország túl messzire ment, amikor nem adta át Németországnak a danzigi folyosót, és ezzel rákényszerítette Hitlert Lengyelország megtámadására.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!