A gyógyszeripari kutatásokra költenek nálunk a legtöbbet
Jóval többet, mint az IT-szektorban.
Legalább egy hónapra bezárt a város egyik legrégebbi és az egyik legnagyobb forgalmú patikája, a Déli Gyógyszertár.
10 év és egymilliárd dollár eredménye lehet a legújabb antibiotikum, ami akár a szuperbaktériumok ellen is hatásos lehet. A gepotidacin nem lesz csodaszer, de így is jelentős szereplő lehet a gyógyszeripar válaszában a szuperbaktériumokra.
A világ 25 legnagyobb gyógyszercégének élén még soha nem áll nő. Ez a „hagyomány” megtörik, ugyanis a GlaxoSmithKline, a szektor legnagyobbjai közül elsőként, nőt nevezett ki a vállalat élére.
A leggazdagabb országok sem képesek kielégíteni az orvostudomány gyors fejlődése miatt fellépő igényeket, miközben gyökeresen átalakul az elöregedő népesség egészségfogalma. Magyarországon is égető szükség van egy új, átfogó népegészségügyi programra. Ennek megalkotását szeretné elősegíteni a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek 187. közgyűlésén a 21. század globális egészségügyi válságát és a hazai vonatkozásokat is elemezték.
Január óta egyáltalán nem termel a Teva gödöllői üzeme, állítólag a gyártási körülményekkel voltak problémák. A termelés leállása 200 gyógyszert érint, de a piacon lévők biztonságosak és eddig nem alakult ki gyógyszerhiány.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a SAGER Pharma Szolgáltató Kft. (SAGER Pharma) jogsértően reklámozta Seractil Dolo 300 mg elnevezésű termékét, mert a vény nélkül kapható gyógyszert nem az alkalmazási előírás alapján mutatta be, és valótlanul sugallta, hogy a gyógyszer azonnal hat. A jogsértésért 10 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
Kiválóan használható és mindenki számára elérhető a magyar gyógyszerkönyv, a magyar orvosok pedig egyre felelősségteljesebben írják föl az antibiotikumokat, és ezzel párhuzamosan mérséklődik a túlfogyasztás is. Ugyanakkor a betegek mindössze harminc százaléka van tisztában az antibiotikumok rendeltetésszerű használatával. A cukorbetegségek korai felismerésében és kezelésében is viszonylag jól teljesít a magyar egészségügy, azonban rengeteg gyógyszer hiányzik a magyar piacról.
Az európai gyógyszerforgalmazó cégeknek a gyógyszerek mellékhatásainak kutatása mellett orvosi irodalomfigyelést is végezniük kell. Ennek kapcsán vált szükséges és elkerülhetetlen szolgáltatássá a gyógyszercégek számára a farmakovigilanciai irodalomfigyelés, amelyet most egy magyar cég is szállíthat az európai piacra.
A gyapot virágának flavonoidjait felhasználó gyógyszert fejlesztettek ki az Alzheimer-kór kezelésére kínai orvosok, a szer egyelőre klinikai kísérleti fázisban van. A vegyületcsoportot először Szent-Györgyi Albert fedezte fel.
Pofátlan gyógyszerár-emelésével, arrogáns stílusával három hónap kétes dicsőséget vásárolt magának az amerikai Martin Shkreli, aki ellen vádat emeltek, mert piramisjátékkal fosztotta ki befektetőit.
A Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztálya ellenszavazat nélkül támogatta, hogy a jövőben a homeopátiás készítmények hatékonyságát is vizsgálni kelljen, eddig ugyanis nem volt kötelező. Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója szerint ezek a szerek – bár nem tudni, hatnak-e egyáltalán –, de megkérdőjelezhetetlenek a gyermekgyógyászatban. Az eddigi legátfogóbb ausztrál kutatás szerint nem támasztható alá a szerek hatékonysága.
A Berlini Egyetem és a Techniker Krankenkasse betegbiztosító közös kutatásának eredménye szerint az újgenerációs fogamzásgátlók szedése következtében könnyebben alakulnak ki vérrögök, elsősorban az középkorú vagy idősebb szervezetben, mint régebbi gyógyszerek szedése esetén.
Átalakultak a reklámozási stratégiák az utóbbi időben, és nem véletlenül. Valami újat kell kitalálniuk a cégeknek, ha ügyfelet akarnak fogni. Van, ahol a vezérek álruhában együtt szidták a saját cégüket az emberekkel, később így tűntek jófejnek. Mások zártkörű koncertre viszik el a behálózni kívánt partnert. Autót például már nem lehet magánszemélynek eladni, a céges flottával házalók pedig örülnek még úgy is, ha 30-40 százalékkal olcsóbban tudják elpasszolni a kocsikat. A bankok óriási ellenszélben hajóznak, mert a megítélésük lenullázódott. A tévéreklámot egyre inkább csak szükséges rossznak tartják a cégek - leszámítva a gyógyszeripart. De van, ahol azzal sem bíbelődnek, hogy lefordítsák az angol nyelvű reklámot magyarra. Eltűntek az általános igazságok, csak az tudja eladni a termékét, aki megtalálja a saját útját.
Hosszú idő óta a tavalyi volt az első év, amikor nem nőtt, hanem csökkent a magyar gyógyszercégek nettó árbevétele az egy évvel korábbihoz képest. A magyar gyógyszeripar, amely mindinkább exportból él, a beruházások területén is elveszítette a lendületét – olvasható a Világgazdaság pénteki számában.
A nemzetgazdasági miniszter szerint fontos a munkahelyteremtés folytatása, éppen ezért a mostani hétéves uniós beruházási ciklusban a rendelkezésre álló források 60 százalékát fordítja gazdaságfejlesztésére az ország.
A gyógyszeripari világcég, a Roche 8,3 milliárd dollárért vásárol magának egy amerikai biotechnológiai céget.
2014 első negyedévében a gyógyszergyártó árbevétele 3,1 százalékkal, nyeresége viszont 51 százalékkal csökkent a gyorsjelentés szerint. De még így is felülmúlták a számok az elemzői várakozásokat.
Az Astra Zeneca igazgatótanácsa pénteken ismét kikosarazta az amerikai Pfizer gyógyszergyártót, amely kora reggel újabb, a korábbiakhoz képest kedvezőbb felvásárlási ajánlattal környékezte meg a brit gyógyszeripari csoportot.
A Q Pharma Kft. több mint tízmilliárd forintból létesít többfunkciós tápszergyárat, mikrobiológiai labort és csomagoló üzemet a Fejér megyei Bicskén.